Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 29. szám - Heidelbergi levelek. 1. [r.]

— 222 — totta, e culturhagyományt megsemmisíteni képes nem volt. A frank korszakban veszi kezdetét a germán szokások és a római jog közötti küzdelem. Az első centralisáló, közvetítő elem, a későbbi monarchikus ordonnances és parliamenti arréts előfutárai, a frank királyok capitularéi, vegyes bár túlnyomóan kánonjogi eredetű jogi tartalommal és a formulák voltak.19) Egyedül ezek köteleztek ugyanis minden lakost, mig egyéb római törvény vagy barbár szokás csupán az illető nemzetség tagjait, melynél eredt. Ezen sokféle személyi jogok zavarát emelte a javak szerinti jogkülönbözés, különösen a terra salica, aviatica, alodis pateroa, stb. nevü, fiágra szálló, ősi javak (családi tulajdon) és egyéni, szerzett javak között.20) Nem is hiányoztak íranczia irók, kik a németek által ) dicsőitett germán jog destructiv hatását, túlzott individuálismusát, hűbéri sőt anarchikus irányelveit panaszolták.2") Valóban az, mit a németek ősjoguk obiectiv szelleméről, morális alapjáról, szemben a római jog subiectiv, hatalmi, elvont constructiójával mondanak, minden ősjogprimitív, theokratikus jellegére vezethető vissza. Amundium kötelme, mint a családi vérkötelék erkölcsi oldala, mivel sem enyhébb a római potestasnál; abból menekülni, mint a római jogban az u. n. emancipatió utján, csak jogvesztés árán lehetett.28) A családi köztulajdon az ősi nemzetségi köztulajdonból eredt, mely Caesar és Tacitus idejében még fenállt (de bell. gall. 6. 22. Germán 26.). A végrendelet ismeretlensége21) ki nem n) E. de Roziöre : Receuil général des furmules usitées dans ÍVmpire franc du Ve au Xe siecle Paris 1859—1861. két köt. . ••) 1. Giraud : Hist. du droit au moyen-íige t. 1. p. 147. squ. PardesBiis : Loi salique p. 451. squ. 704. squ. Guérard : Polyptique d'Jrminon t. 1. p. 211 — 474. 48S — 495. A hűbéri jogban a javak számos nemei szaporítják a bábeli zaijRrt. =') Schmidt : Der prinéipielle Uuterschied zvvischen dem römiseben und germaniseben Kecbte. Eöder : Grundgedanken u. Bedeutung des Hüm. u. Germ. Reehts. Bluntscbli: Die neueren Rechísschulen etc. --) Guérard i. m. t. 1. p. 199. 200. 275. Littré : Etudes sur les barbares et le inoven-á-e Paris 1869. p. 200. squ. Ellenkezően Guizot: Hist. de la civilisation en - " 7 <~ —J...-- -.=..- A^. Riót. de.la civilisation en Europe 2. le<;on. Canciani-nál (Barbarorum leges antiquae Vénet 1781 — 1798.'"SL.TÍbí:"iTJíV,0<íit* "Walter-nél (Corpus iuris germanici anti(iui Berlin 1824. 3. küt.) t I. Pardessus: Loi salique etc Paris 1843. 2>) Tacitus: Germania c. 20. értelmezése: Grimm: Deutsche Rechts-Alterthümer p. 467. 482. Warnkönig: Gescb. d. franz. Reehts t. 2. p. 143. Fustel de Coulanges : Cité antique p. 68. A leges romanae barbarum ismernek végrendeletet: Edictum Tbeodorici (Walter i. m. I. p. 391. squ.) c. 28. 32. Papianum (Papiniani responsa, lex romána burgundionum Pertz : Monumenta Germaniae historica, Leges ; Hannover 1835—1868. ; t. 3.) t. 45. Breviárium Alaricianum (lex romána visigothorum, lex Theodosii ; edit. Haenel : Lex rom. Visig. fol. Leipzig 1849.) pacsim (1. Savigny i. m. t. 2. c. 9. §. 28.) A leges barbarorum közül ismtrik : lex Visigoth. (Canciani t. 4.) 1. 2. t. 5. §§. 12. 14. 16. 1. 4. t. 2. §§. 1—4. lex Burgund, (u. o.) t. 43. 60. t. 24. §§• 3 — 4. t. 51. §§. 1 — 2. elvben leges longobardorum (u. o. t. 1.) Liutpr. 1. 1. 2. 6. 1. 6. c. 48. Aistulph. c. 1. TÁRCZ A. Heidelbergi levelek. ' \ L 1 Heidelberg július 10. Nem czélom a német egyetemekről általában irni, annál kevésbbé a német jogtanulmányi rendszert tudományos alakban ismertetni és bírálni. Ehhez valamennyit ismerni kellene, a mi pedig nem kis feladat. Itt is áll az a közmondás: »a hány ház, annyi szokás.« Minden német egyetemnek külön quasi szokásjoga van, s mindezekhez járul a particuláris államocskák individuális törekvése, hogy saját egyetemükre és egyetemeikre nézve oly különös rendeleteket hoznak, melynél fogva ezek a többi német egyetemektől előnyösen különbözzenek. Nemes törekvés, és egyszersmind hasznos is. E szép verseny igen sokat tett a német egyetemek felvirágoztatására. Minden egyes particuláris állam egyik legfőbb büszkesége abban áll, hogy jól szervezett hires egyeteme legyen, és pedig legalább is egy. A badeni nagyherczegségnek két egyeteme van: Freiburg és Heidelberg; az első inkább csak localis érdekkel bir, a második, a heidelbergi, ez képezi a nagyherczeg és nagyherczegség büszkeségét; a németországi »nyári« egyetemek közt az első helyet foglalja el, s mindjárt Berlin és Lipcse után sorakozik. Jogi kara hires, s ugy látszik, hogy főleg monarchiánkban igen nagy bizalommal viseltetnek iránta, mert különben pár év előtt nem emlegették volna a nemzeti bank-féle 80 milliós adósságügyben mint választandó bíróságot. Az orvosi, bölcsészeti és hittani kar is igen jól van ellátva; mindegyik mutat fel valami kitűnőséget. Minket csak a jogi kar érdekel. »Nyári egyetem«, ennek Németországban megvan a maga értelme, mert egyetem van elég, válogatni lehet bennük. Nálunk a budapesti és a kolozsvári téli is, meg nyári egyetem is, sőt több: a melyik tanuló egy helyen elkezdte, az összes hat, nyolez vagy tiz félévét rendé- i sen ugyanott ki is tölti. A német tanulónak nincs ily állhatatos termé zárta az életben való rendelkezést.25) Szokás volt, hogy az apa gyermekeivel javaiban osztozzék. Hol végrendelkezés utóbb a, római jog és az egyház befolyása folytán megengedtetett, korlátozva lett, mennyiben a római legitima részben recipiáltatott, részben utánoztatott.2;) A törvényes örökösödésben rendszerint a férfiág,27) néha kor szerinti'-'') elsőbbség uralkodott; még a képviselet is ki volt zárva, mi a primiti patriarkális jogrendet jellemzi.2') Az egyház hatása e germán örökjogra3") a végrendelkezés kegyelésében és terjesztésében culminált, mi által a magánjavak legnagyobb része egyhá/i birtokba kerül, ha némely törvény korlátja s tilalma közbe nem jő.51) A clerus személyi joga a római volt. Evvel a legitima intézményét is pártolta. (Decret. Greg. 1. 3. t. 26. c. 16.) A hűbéri jog korában52) a nemesek, polgárok és pa«) 1. Loya-l: li.stitutes contumiéres (éd. Dupin et Laboulaye Paris 1846.) I. 4. t. 4. 8, 8. No 6<12. és 1. 2. t. 4. regle 9. No 308. Siegel : Das deutsche Erbrecbt §§. 25. 33 - 40. Sydow : Erbrecht §. 41. A gyermektelen örökbefogadási joga: lex ripuar. t. 48. anatómia utján, mely a tulajdonátrubázási mód neve (lex sal. t. 48. Pardessus i. m. p. 616. squ.); a király vagy scabinus vagy missus dominicus előtt: C'apitul. a. 814. IV. §. 7. (Walter i. m. t. 2. p. 185.) Ugyanígy donat. mort. causa. Formulákat 1. Boissonade i. m. p. 18J. squ. so) Csak gyermektelen végrendelkezhetik szabadon, különben a vagyonnak csak >/» részét hagyhatja idegenre, egy harmadát egyik gyermeknek kedvezménykép (meliorare fllium) lex Visigoth. szerint. (1. 4. t. 2. §. 20. t. 5. §. 1.) Longobard jog szerint egy gyermekré<z lehet hasonló kedvezés tárgya ; idegenre a vagyon »/, ill. °h része hagyható, ha 2 ill. 1 leány marad. (Luitprand 1. 6. c. 113. 101.) Csak a szerzett javakról (de laboré suo) rendelkezhetni lex burgund, (t. 51.) szerint. Minden gyermek minimaihagyománya 24 sous lex ripuar. szerint, (t. 59. §. 9.) Kitagadás római jogi értelemben csak 1. visig. 1. 4. t. 5. §. 1. és 1. long. Rothar. c. 168. squ. Nagy Károly egy capitulareja (Ansegis. 1. 7. c. 326.) behozza az indignitast. =-) lex salica t. 62. de Alode §. 6. és lex ripuar. t. 58. §. 4. szerint az ősiekben (terra salica, aviatica ; saia a bensőség, beltelek) csak a fiak örökölnek. Hasonló 1. longob. Luitp. 1. 1. c. 1. burgund, t. 14. §. 1. ellenben 1. visigoth. 1. 4. t. 2. §§. 1. 9. 1. bajuvar. t. 14. §. 8. 1. alemann. §. 88. szerint a gyermekek egyenlően örökölnek. 28) Tacitus : Germán, c. 32. Általánossá csak a hűbéri jogban lesz 1. Grégoire de Tours : Hist. Franc. 1. 7. c. 33. 2») Testvér megelőzi ekkép az unokát. Kivétel volt 1. burg. t. 78. H. Cbildebert 595. évi edictuma, mely a római jogi repraesentatiót behozza, nem bírt gyakorlatbajönni. Pardessus i. m. p. 699. A gyakorlat az ebből eredő sérelmeket utóbb a formulákban orvosolta, melyek szererepe a praetori jogéhoz hasonlított. 30) Troplong: Influence du christianisme sur le droit civil des Romains Par!?-10X»' rr~ »" -ouuc uu uimi ->nonique sur Ja lógislat. franc. Toulouse 1856. Montalenibert: Les moines d occident ±"ai;„ is60 ") A 1. visig. szerint a vagyon része (1. 4."t. s. §. i.), L bajuvar. (t. 1. §. 1.) szerint az osztálykor az apa által megtartott ősi javas, í. uurgund. (t. 1. §. 1.) szerint minden szerzemény, I. longobard. (Luitp. 1. 6. §. 7 2. Aistulphe §. 3.) és 1. alemann t. 1. §§. 1. 2. szerint minden javak hagyhatók az egyházra; a 1. sax. (t. 16. §. 2.) kimondja, hogy a gyermekek a király vagy egyház javára kitagadhatok az örökségből. Utóbbi kiváltságai pia legata-nak : elegendő 2 tanú, sőt egy pap jelenléte azok bagyományozásakor stb. Excommunicáltatik örökös, végrendelet égvrebajtója, ki pium legatum kiadásában késedelmes. Szóval pro salute animae általános őrjöngés és a clerus legkegyetlenebb kapzsisába uralkodik. L. Boissonade : i. m. p. 192. squ. 3J) Monteil : Hist. des Fran^ais des divers États Paris 1841. 10. köt. Sliirnet: De la féodalité et d>-s institutions de St. Louis Paris 1822. Valroger : les barbares szete, talán ép azért, mert van alkalma állhatatosnak nem lenni. A téli félévet rendesen nagyobb városban tölti, s élvezi vele a nagy város téli kellemeit; nyárára megszökik a nagy város kellemetlenségei elöl, s megy egy kisebb, kies fekvésű egyetemi városba. Itt aztán kedves alkalom nyilik a nyári időzésre, üdülésre, (quasi fürdőhelyek); de másrészt alkalom nyilik a tanulásra is, mi által az időzés még kellemesebbé válik. Nincs idő az unatkozásra, söt a munka után a nyugalom, a szórakozás annál jobban esik. Csak az a kérdés, hogy az illető egyetemi város mily mértékben egyesíti magában e jó tulajdonságokat, melyeknél fogva az oda özönlő ifjúságnak mentől kedvesebb tartózkodási helyet nyújtson. Ez két tényezőtől függ. Egyik a hely fekvése s éghajlata ; az élelem olcsósága kevésbbé jöhet figyelembe, mert mindenütt kétfélekép és pedig drágán és olcsón lehet kijönni; azután meg, a mi a fődolog, hogy melyiknek vannak több kitűnő tanárai, intézetei és műszerei. Heidelbergának mindkét tekintetben nagy előnyei vannak; gyönyörű vidéken, a Neckar pompás völgyében fekszik, Németország egyik legkultiváltabb vidékén, kellemes kirándulási helyei pedig oly nagy számúak, hogy azok megtekintésére egy nyári félév nem is elegendő. Közelében számos történelmi és egyéb nevezetességű város, a Rajna, a leghíresebb fürdő helyek: Wiesbaden, Ems, Baden-Baden stb. De a másik tényező is — kitűnő tanerők — eléggé képviselve van. Csak egy pillantást kell vetnünk a tanárok névsorára; a jogi karnál ott látjuk Bluntschli-t, Renaud-t, Bekker-t, Karlowá-t Schulze-t, Heinze-t, Rőder-t, Cohn-t (a »Zeitschrift für die vergl. RecktswissenschafU társszerkesztője), kik részint elsőrendű capacitások, részint jó nevek a jogtudomány terén. Maguk a hirdetett collegiumok is elég változatosak, s a tanulni vágyónak elég alkalmat nyújtanak tudvágyát kielégitni: (habár a berlini és lipcsei egyetem collegiumai mellett, meglehetősen hátra maradnak). Igv nem csuda ha a nyan félévben Heidelberg nagy vonzerőt gyakorol a német egyetemi tanuló lijuságra, annyira hogy ez alkalommal számuk rendesen megkétszereződik. Mig a téli félévben alig emelkedik fel 400-on tul, a nyáriban rendesen az ezret is eléri. A német egyetemi ifjúság ezen vándorlási hajlama és szokása