Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 17. szám - Észrevételek a kir. közjegyzői dijakról szóló törvényjavaslatra. 5. [r.] - Törvénytervezet az ügyvédrendtartás tárgyában. 9. [r.]

87. §. A 84. §-ban megnevezett fegyelmi bíróság tagjai a közvádló vagy vádlott kifogása folytán csak a polg. törv. rendtts 56. §-ában s a jelen törvény 31. §. utolsó bekezdése által megbatározott esetekben mellőzhetők. 88. §. Fegyelmi ügyekben az ügyvédi kart a kamara ügyésze mint közvádló képviseli, s hivatva van az ügyvédi becsület és tekintély fölött feljelentések, indítványok tétele s a jelen törvényben meghatározott egyéb jogai gyakorlata által őrködni. Az ügyvédi kamara fegyelmi birósága, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a kamara ügyészének meghallgatása után határoz. A kamara ügyészének joga van az ügy állásáról tudomást szerezni s az iratok közlését követelni, amennyiben az utóbbi által az eljárás lényeges feltartóztatást nem szenved. Joga van továbbá, ha a fegyelmi ügyekben szabálytalanságok vagy késedelmek jutnak tudomására, ezek elhárítása végett a fegyelmi bíróságnál, vagy ha ilyeneket rendes biróságoknál tapasztal, az illető felügyelő-hatóságnál fellépni. 89. §• A bíróságok, kir. ügyész vagy egyéb hatóságok feljelentései és minden magánpanasz az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságánál adandók be. A kamara ügyésze rendesen szintén a fegyelmi bíróságnál köteles feljelentését megtenni, amennyiben azonban a kötelességszegést csekélyebbnek véli, jelentését a kamara választmányához is beadhatja. A kamara tisztviselőinek s többi választmányi tagjainak jogát: egyes eseteket a 81. §. szerinti eljárás végett a választmány tudomására hozni, ezen szakasz rendelkezései nem érintik. 90. §. §. Magánpanaszoknál, ha ügyvéd által ellenjegyezve nincsenek, az aláírás hitelesítendő, vagy két tanú aláírásával igazolandó. 91. §. A panasz vagy feljelentésre nézve, amennyiben az utóbbit nem a választmány vagy a kamara ügyésze tette, a kamara ügyésze rövid uton meghallgattatván, a fegyelmi bíróság a 125.—133. §-ban meghatározott esetek kivételével a következő szakaszokban foglalt szabályok szerint határoz. 92. §. A panasz vagy feljelentés elutasítandó, illetőleg mellőzendő, ha más fegyelmi hatóság illetőségéhez tartozik, ha elévült vagy oly cselekvényt vagy mulasztást tárgyaz, melyért az ügyvéd vagy ügyvédjelölt fegyelmileg nem felelős, ha a panasz vagy a feljelentés valótlansága már a panaszból vagy feljelentésből, illetőleg ezek mellékleteiből kitűnik, — végre ha a magánpanasz a 90. §. szerinti kellékek, nek meg nem felel. Egyéb esetekben a panaszlott a panasz vagy feljelentés közlése mellett rendszerint a maga igazolására hívandó fel. Ismeretlen tartózkodásu panaszlott részére egyúttal ügygondnok nevezendő, a panasz ezzel közlendő s a felhívás a hivatalos hirlap hivatalos részében teendő közzé. 93. §. Az igazolásra való felhívás mellőzhető : a) ha az már a választmány részéről megtörtént (81. §.); b) ha az előadó czélszerübbnek látván a panaszlott kihallgatását, ezen uton szerzett tájékozást s a megtörtént kihallgatásról jegyzőkönyvet vett fel; c) ha a panaszlottnak a panasz vagy feljelentés tárgyára vonatkozólag az ügyiratokban már nyilatkozata foglaltatik. 94. §. Amennyiben a fegyelmi bíróság a panaszt vagy följelentést i elutasitandónak nem találja, hanem csupán az igazolásra való felhívást mellőzi, a kamara ügyészének ujabb meghallgatása nélkül: 1, azonnal elrendelheti a vizsgálatot, ha fegyelmi vétség jelenségeit látja 8 ha a felhívás a 93. §. a), b), c) pontjai alapján mellőztetett; 2. elrendeli a fegyelmi eljárást és tárgyalást, ha a 93. §. a), b) c) pontjai esetében vizsgálatot nem tart szükségesnek. 95. §. A fegyelmi bíróságnak a 92. és 93. §§. értelmében hozott határozatai közül az igazolásra való felhívást tartalmazó csupán az illető panaszlottnak, a többiek pedig a kamara ügyészének, a panaszlottnak, 8 a hol magánfél a panaszló, ennek is kézbesítendők. Oly határozat ellen, melyben igazolásra való felhívás vagy vizsgálat elrendelése foglaltalik, felebbezésnek nincs helye. 96. §. Ha az igazoló nyilatkozat beadására kitűzött határidő eltelt s a nyilatkozat be nem adatott, a fegyelmi bíróság a felhívást 50 írtig terjedhető birság terhe alatt ismételheti, vagy azonnal vizsgálatot rendelhet, vagy pedig kiadhatja az iratokat indítvány végett a kamarai ügyésznek. Ha a felhívott az ismételt felhívásnak sem felelne meg, a birságban marasztalás mellett vagy a nélkül a vizsgálat elrendelendő, vagy az iratok indítvány végett a kamara ügyészének kiadandók. E határozatok előtt a kamara ügyészének meghallgatása nem szükséges és azok ellen felebbezés nem engedtetik. 97. §. Ha az igazoló nyilatkozat beadatott, az iratok rövid uton a kamara ügyészével indítvány végett közöltetvén, a fegyelmi bíróság ennek meghallgatása után határoz. Amennyiben a fegyelmi bíróság a tényállást az igazolási nyilatkozattal kideritettnek találja: a) a panaszt vagy feljelentést elutasítja, illetőleg mellőzi, ha panaszlott magát kellőleg igazolta ; b) elrendeli a fegyelmi eljárást és tárgyalást, ha a tényállás alapján fegyelmi vétség állapitható meg. A mennyiben pedig a fegyelmi bíróság valamely biróság vagy egyéb hatóságtól iratok megszerzését vagy az ügy további vizsgálatát látja szükségesnek: az iratok beszerzése iránt megkeresés utján intézkedik, illetőleg elrendeli a vizsgálatot. A vizsgálat teljesítésére a kamara elnöke a kamara egyik tagját mint vizsgáló biztost küldi ki s erről a kamara ügyészét értesiti. A fegyelmi biróság tagja ily vizsgálattal meg nem bizathatik. A jelen szakasz szerint hozott bírósági határozatok a kamara ügyészének s az érdekelt feleknek kézbesítendők. A bíróságot vagy egyéb hatóságot iratok iránt megkereső s a vizsgálatot rendelő határozatok ellen felebbezésnek nincs helye. 98. §. A vizsgáló biztos a tényállás kiderítése végett a panaszlottat 8 érdekelt feleket kihallgathatja, a panaszlott ügyvédnek a panasz tárgyát képező ügyre vonatkozó könyveit s iratait megvizsgálhatja s szükség esetén lezárolhatja, továbbá tanukat, szakértőket halgathat ki, s amennyiben alapos aggodalom forog fen arra nézve, hogy a tanuk a fegyelmi tárgyaláson meg nem jelenhetnek, azokat — ha megesketésök ellen aggály nincs, — megesketteti. Ügyvédek s ügyvédjelöltek a kamara fegyelmi birósága által felebbezhetlenül alkalmazható s 50 frtig terjedhető birság térbe alatt a tanúskodást vagy szakértői véleményadást a vizsgáló biztos előtt meg nem tagadhatják. Más személyek a vizsgáló biztos előtti tanúskodásra nem szoríthatók. 99. §. Tanuk és szakértők kihallgatása végett a vizsgáló biztos az illetékes bíróságot is megkeresheti, s ha a kihallgatás a biztos lakhelyén kivül volna eszközlendő, vagy oly személy volna kihallgatandó, ki előtte a tanúskodást felébb fentartott jogánál fogva megtagadta, megkeresni tartozik. Ily esetben a vizsgáló biztos jelen lehet, kérdéseket s a megesketés iránt indítványokat tehet. A vizsgáló biztos által a megkeresett bírósághoz írásban beadott vagy a kihallgatásnál szóval indítványozott kérdésekre a kihallgatás nem mellőzhető. A megkeresett biróság köteles a jegyzőkönyvet e vizsgálóbiztosnak rövid uton eredetiben kiszolgáltatni. 100. §. A vizsgáló biztos köteles mindent kinyomozni, mi a tényállás felderítésére szolgál s a vizsgálat folyamáról pontos jegyzőkönyvet vezetni. Köteles továbbá a vizsgálatot pontosan s szorgalommal teljesíteni, ellenkező esetben erre a kamara fegyelmi birósága 50 frtig terjedhető birsággal szoríthatja, vagy költségére az eljárással mást bizhat meg. A fegyelmi biróság ily határozatai ellen felebbezésnek nincs helye. 101. §. Ha a panaszlott magát a vizsgáló biztos eljárása által sértve érzi, a fegyelmi bíróságnál kereshet orvoslást. A hozott határozat ellen felebbezésnek nincs helye. 102. §. A vizsgáló biztos, ha a vizsgálatott befejezettnek találja, köteles erről a panaszlottat értesíteni s neki az értesités keltétől 8 nap alatt az iratok megtekintését megengedni. A panaszlott, ha a vizsgálatot hiányosnak tartja, az iratok megtekintésére engedett határidőn belül annak kiegészítését indítványozhatja, s erre vonatkozó nyilatkozata a vizsgálati jegyzőkönyvbe iktatandó, s ha külön beadványban foglaltatik, ahhoz csatolandó. Ha a vizsgáló biztos a panaszlott által kívánt kiegészítést teljesiti, annak eszközlése után ismét a fenébb szabályzóit eljárásnak van helye. 103. §. Ha a vizsgáló biztos a panaszlott által kívánt kiegészítést nem látja szükségesnek, vagy az iratok megtekintésére engedett batáridő eltelt anélkül, hogy ily indítvány terjesztetett volna elő: a vizsgáló biztos a vizsgálati jegyzőkönyvet az összes ügyiratokkal a kamara ügyészéhez teszi át; ezenkívül, ha a vizsgálat folyamán szükségesnek látja, indítvány vagy tájékozás végett a kamara ügyészéhez fordulhat. 104. §. Á kamara ügyésze a vizsgálatnál a. 88. §-ban meghatározott jogai gyakorlata által befolyhat, s ha már a vizsgálati jegyzőkönyv s ügyiratok hozzá áttétettek is, a vizsgálat kiegészítését kívánhatja. Ha a vizsgálat kiegészítésére nézve a vizsgáló biztos s a kamara ügyésze közt véleménykülönbség támad, a fegyelmi biróság határoz, mely határozat ellen felebbezésnek nincs helye. A vizsgálat-kiegészítés eseteiben is a vizsgáló biztos a jegyzőkönyvet s ügyiratokat mindenkor a kamara ügyészéhez teszi át. 105. §. Ha a kamara ügyésze a vizsgálat által szerzett adatokat a fegyelmi eljárás elrendelésére s a tárgyalás megtartására elegendőnek veli, vagy ha a biróság a kamarai ügyész s a vizsgáló biztos közti véleményeltérés folytán a vizsgálatot befejezettnek nyilvánította, a kamara ügyésze köteles a vizsgálati iratok alapján indítványát az ügyiratokkal együtt a fegyelmi biróság elé terjeszteni. 106. §. A fegyelmi biróság, ha a vizsgálat további kiegészítését vagy valamely biróság vagy egyéb hatóságról iratok beszerzését látja szükégesnek, ezt megkeresés utján eszközli, illetőleg a kiegészítést elrendelheti s ily határozatok ellen felebbezésnek nincs helye. 107. §. Beszereztetvén a bekivánt iratok, vagy megtörténvén a kiegészítés, vagy ha a fegyelmi biróság ily előleges intézkedések nélkül a vizsgálat eredményét olyannak találja, hogy annak alapján fegyelmi vétség tényálladéka bizonyítható, a fegyelmi eljárást és tárgyalást rendeli el. Azon határozatban, melylyel a fegyelmi eljárás és tárgyalás rendeltetett el, a tanuk s esetleg szakértők megidéztetése is elrendelendő. Amennyiben a 106. §., vagy a jelen szakaszban emiitett esetek egyike sem forogna fen, a további lépések, illetőleg a folyamatba tett ügy megszüntetendők. A jelen szakasz értelmében hozott határozatok a kamara ügyészének, a panaszlottnak, a magánpanaszlónak s a kamara székhelyén levő kir. ügyésznek kézbesitendők. 108. §. Ha a fegyelmi eljárást s az ügy fegyelmi tárgyalását rendelő végzés jogerőre emelkedett, az elnök kitűzi a tárgyalási határna-