Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 17. szám - Észrevételek a kir. közjegyzői dijakról szóló törvényjavaslatra. 5. [r.] - Törvénytervezet az ügyvédrendtartás tárgyában. 9. [r.]

— 131 — pot s erről a kamara ügyészét, a kamara székhelyén lévő kir. ügyészt s magánpanaszlót értesiti, a vádlottat s a fegyelmi biróság által netán kijelölt tanukat és szakértőket pedig megidézi, illetőleg a kamara székhelyén kivül lakókat illetékes bíróságaik utján megidézteti. 109. §. A tárgyalásra szóló meghívó, illetőleg idézvény a vádlottnak s a kamara ügyészének legalább 8 nappal a kitűzött tárgyalási határnap előtt kézbesítendő, és mind a vádlottnak, mind a kamarai ügyésznek joguk van uj tanuk megidéztetését kérni. A kérelem felett, a fegyelmi biróság, amennyiben legalább 6 nappal a tárgyalási határnap előtt adatott be, külön határoz, s e határozat csak a véghatározattal együtt felebbezhető. Később beadott ily kérelem felett csak a tárgyaláson hozatik határozat, 8 ez esetre arról, hogy a tanú, ha kívántatnék, jelen legyen, az illető fél gondoskodhatik. A vádlottnak vagy képviselőjének joga van az idézvény vétele után az iratokat megtekinteni s azokat lemásolni. 110. §. A fegyelmi tárgyalás szóbeli és nyilvános, hacsak a nyilvánosság kizárását a fegyelmi biróság közerkölcsiség szempontjából szükségesnek nem látja. 111. §. A tárgyalást az elnök a kitűzött ügy megnevezésével nyitja meg. Ezután elintéztetvén a halasztás, vagy a 109. §. értelmében utólagosan állított tanuk elfogadása, vagy egyéb felmerülő előleges kérdések iránt tett inditványok, a kamara ügyésze rövid kivonatban előterjeszti a tényállást. Megkezdetvén ezzel az érdemleges tárgyalás, az elnök felolvastatja a szükséges iratokat, kérdéseket intéz a vádlotthoz s esetleg a tanukhoz, szakértőkhez és panaszló félhez, s a szakértőket és tanukat — amenyuyiben még megeskettetve nem volnának, ha megesketésök ellen aggály fen nem forog — megesketteti. Az elnök után s engedelmével abirák, a kamara ügyésze, a vádlott s illetőleg védője is tehetnek a tanukhoz s szakértőkhöz kérdéseket. A. tárgyalás folyamán hozott közbeszóló határozatok ellen csak a véghatározattal együtt van felebbezésnek helye. 112. §. Befejeztetvén a bizonyítási eljárás, a kamara ügyésze előterjeszti indítványát, melyre a vádlott s ha védőt bízott meg, ez is, esetleg a távollévő ügygondnoka válaszolhat. A kamara ügyészének netáni viszonválasza s a védelmet ez esetben megillető végszó után további szóváltásnak nincs helye. A vádlott védelmét Írásban is beküldheti. 113. §. A tárgyalásnál jegyzőkönyv vezetendő, mely a biróság összes tagjainak, ugy szintén a jelen volt összes érdekelt feleknek és ezek képviselőinek nevét, továbbá a tárgyalásnak lényeges mozzanatait magában foglalja. A jegyzőkönyv az elnök és jegyző által aláírandó. 114. §. Ha a tárgyalás alatt felmerült körülimények ujabb tanuk kihallgatását vagy a vizsgálat folytatását teszik szükségessé, ezt a fegyelmi biróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendeli. Ily határozat ellen felebbezésnek nincs helye. 115. §. Ha a tanukép megidézett ügyvéd vagy ügyvédjelölt meg nem jelennék a tárgyaláson, a kamara fegyelmi bírósága 50 írtig terjedhető bírságot alkalmazhat, más kényszerítő eszközök szüksége esetében pedig az illető bíróságot keresi meg. Oly tanukra nézve, kik a kamara fegyelmi hatósága alatt nem állanak, pénzbírság vagy más kényszerítő eszközök alkalmazása végett mindig az illető biróság keresendő meg. Ha a tanú a vizsgálat folyamán hit alatt halgattatott ki, a fegyelmi biróság a vallomást a tanú ujabb kihallgatása nélkül is figyelembe veheti. 116. §• A fegyelmi biróság a tárgyalásnál fölmerült bizonyítékok szabad mérlegelése utján szerzett meggyőződése szerint s a fegyelmi vétség büntetése iránt a 78. §. korlátai között határoz. A felmentés vagy vétkesség s ennek alapján kimérendő büntetés iránt a fegyelmi biróság itéletileg határoz. 117. §. A határozatot azon ülésben kell hozni, melyben a tárgyalás befejeztetett s az elnök azt azonnal szóval kihirdeti. Az ítélet később indokaival együtt irásba foglalandó s a 107. íjban megnevezetteknek kézbesítendő. (Befejezése köv.) Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara eluöke a mozgósított ügyvédek és ügyvédjelöltek családjainak segélyezésére begyült pénzek kiosztása czéljából m. év végén bizottságot alakított, mely f. h. 5-én tartotta zárülését. Begyült eddig: a » Magyar Themis« szerkesztősége részéről 501 frt, a »Magyar Jogász« szerkesztőségeiészérői 50frt; öszszesen 551 frt. Segélyezéskép kiadatván 150 frt, maradt 401 frt. Ezen összeg iránt határoztatott, hogy az további külön alapítvány alakjában való kezelés végett a kamara pénztárnokának át fog adatni és az adakozók intentiójához képest mozgósított ügyvédek és ügyvédjelöltek s ezek családjainak segélyezésére fog fordíttatni. Különfélék. — Lehet-e részvénytársaságon becsületsértést elkövetni í A Franklin társulat részvénytársaságnak Lukács Béla országgyűlési képviselő ellen indított sajtóperében vádlottnak a részvénytársaság kereshetőségét megtámadó semmiségi panasza folytán a semmitöszék elvi jelentőségű határozatot hozott, melynek indokolásából a főpontokat közöljük. »Az elméleti fejtegetéseket mellőzve, s csupán a fenálló hazai törvények értelméhez ragaszkodva, kétséget nem szenved, hogy a részvénytársaságok jogi személyisége a ptrs 33. s 84. §-aiban határozottan el van ismerve, valamint ugyanezen törvényszakaszokban a részvénytársaságok igazgatóinak képviseleti jogosultsága is szintén törvényes alapot talál. Mi pedig magát a kereshetőség vitás kérdését illeti, miután a jelen esetben nem olyan közönséges értelemben vett becsületsértés forog fen, melynek tárgyát csak bizonyos társaságnak egyes élő tagjai képezhetik, hanem a kereset olyan rágalmazási tény miatt indíttatott, mely esetleg a vádló részvénytársaságot collectiv egyéniségében nem csak közmegvetésnek tehetné ki, hanem ennek folytán üzleti hitelének csorbítását s ez által anyagi megkárosítását is okozhatná, e tekintetben a physikai és jogi személyek közt különbségnek helye nem csak nem lehet, hanem az igazság elutasithatlanul követeli, hogy mind azok, mind emezek egyenlő 8 jogállamban tőlük meg nem tagadható jogvédelemben részesüljenek, ha saját érdekeikben megsértetnek. Abból végre, hogy a sajtótörvény 10. §-a, mely egyébként a jogi személyeknek e minőségükbeni rágalmazhatását s ebből folyó kereshetőségüket nyíltan elismeri, csak a közjogi értelemben vett jogi személyekre (törvény által alkotott hatóságok s testületekre) szorítkozik, egyáltalában nem következik, hogy más jogi személyek a törvény oltalmából kizárva lennének; a sajtótörvény ugyanis külön intézkedéseket vett ugyan fel a közjogi jellegű testületekre nézve, a mennyiben ezeket közvádló által elrendeli kép^ viseltetni (19. §.), a mennyiben továbbá az ily testületek rágalmazóira a magánszemélyek rágalmazóira kiszabott büntetéseknél magasabbakat állit fel (10. s 12. §§.), a mennyiben végre keresetük elévülését is különösen szabályozza (28. §.), — mindez azonban a magánjogi jellegű jogi személyekre alkalmazást nem nyervén, hanem ezek mindenben a physikai személyekkel esvén egyenlő tekintetek alá, róluk a törvényben külön említést s intézkedést tenni szükségtelen volt ugyan, de abból, hogy ezek a törvényben külön fel nem említtetnek, oly következtetést, mintha az ily magántársulatok az önvédelem törvényes jogából kirekesztve lennének, levonni nem lehet.« — Az uzsora-kérdés köztörvény utján való némiképi megoldásának flagrans példányát mutatja aberlini »Kammergericht«-nek nem rég hozott ítélete, mely egyszersmind arról is tanúságot tesz, hogy — habár a magánjog az uzsora kihágásai ellen intézkedéseket nem tar| talmaz, azért a köztörvényi bírónak kezei az uzsora-szabadság ellené' ben mégsem egészen kötvék, ha csak magát elhatározza ezeket a jogtalanság eltávolítására alkalmazásba venni. Az eset a következő: Egy kereskedő, a ki rendesen kisebb rangú hivatalnokokkal s tanítókkal szokott gscháftelni, szorult helyzetbe jutott hivatalnoknak 45 markot 6 mark kamat mellett négy hétre kölcsön adott, egyszersmind téritvényt állíttatott ki magának az adós részéről, melyben ez arra kötelezi magát, hogy azon esetre, ha a 45 markról szóló váltóját lejáratakor be nem váltaná, a lejárattól a váltótőke lefizetéséig járó miuden egyes napért 20 markot kötbérként fog fizetni. Az adós a váltó lejárata után csak 42 nappal később váltotta be a tőke, kamatai és felmerült költségek kifizetésével; hitelező pedig a kötbérre is igényt emelt és perelte adósát egyelőre 2 napra járó 40 mark megfizetése végett. A »Stadtgericht«alperest elmarasztalta felperesi követelés megfizetésében, a Kammergericht mind felebbviteli fórum azonban felperest igényével | elutasította következő érdekes indokokból: »Felperes igénye alaptalan I és jogtalan. Alperes jelesen a kötbér kikötésével olyan nyilatkozatot tett, mely a 14,000°/0-nál többől álló kamattételt eredményez. Egy adós, a ki ily kölcsönügyletet kötés ily magasságú kötbért igér, az ígéret tételekor vagy nem bír a szükséges akaratszabadsággal, vagy a végszükségben létezik. Csak az egyik vagy a másik gondolható. Ha már most a kölcsönadó a kölcsönvevőnek ezen állapotát hasznára fordítja : akkor olyan cselekvényt követ el, a mely a becsülettel s a jó erkölcscsel j összhangzásban nem áll és az adóssal kötött ilyen szerződést erkölcsteI lennek nyilvánítani kell már a kölcsönadó részéről elárult indulat megvetendősége miatt is. Ilynemű szerződés pedig tilos és kötelezettséget nem szül. Ebből következik, hogyha a törvény a kölcsönnéli kötbérek magasságának megállapításában a szerződő feleket nem is gátolja, azért mégis fenforoghatnak olyan körülmények, a melyek a kikötésnek érvényességét megsemmisítik. Ily eset a jelenlegi, miután a fenforgó körülmények azt a következtetést engedik, bogy alperes a téritvény kiállítására a végszükség által volt ösztönözve, a mi annál bizonyosabbnak látszik lenni, ha az is tekintetbe vétetik, hogy alperes mint alsó rangú hivata'nok olyan kis jövedelmet huz, mely ilyen Ígéretének teljesítését egyenesen lehetetlenné teszi.* — A prágai ügyvédi kamara fegyelmi praxisából. A hivatás szerinti kötelesség megsértésének a multaikalommai közlőiteken kivül a következők tekintettek: hogy a kamarai választmány részéről kibocsátott felszólításra és meghagyásra nyilatkozat nem történt; mindkét félnek képviselete egy és ugyanazon követelésből eredő ; ügyben; egy tompa elméjű ember s anyja közt a törvény által megkívánt ' alak ellenére kötött színlelt jogügylet létrejöttéhez való közreműködés;