Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 10. szám - Az uj német birodalmi csódrendtartás. 2. [r.]

talma szerint nem követelheti, mint követelheti azt a tömeggondnok. Folyománya ez azon többször emiitett elvnek, hogy a csődtömeg mint ilyen csupán kárpótol és nem teljesít. A csődnyitás anyagi joghatálya főleg a közadós elleni követelések tartalmára gyakorolt átalakító befolyásban nyilvánul. A harmadik személy tehát a csődtömegtől kikötésszerű teljesítést csak az esetben nyerhet, ha a tömeggondnok teszi a szerződés teljesítése iránt a kezdeményező lépést. Mindaddig a saját részéről teendő teljesítés fejében csak csődszerü kielégítésre számithat. Mihelyet azonban a tömeggondnok a szerződéshez való ragaszkodását kijelenti, a harmadik személy, ki eddigelé a kérdéses szerződés alapján csak a közadós hitelezője volt és egyedül csődhitelezői minőségben érvényesíthette volna a szerződési viszonyból eredő jogait, a tömeggondnok fellépése folytán a tömeg hitelezőjévé lesz. A régi adós helyébe a csődtömeg mint uj adós lép. Ha construálni akarnánk: újításnak mondhatnók a régi jogviszony főszemélyeinek ezen szerepváltoztatását (novatio). A tömeggondnok nem csak követelheti a szerződés teljesítését, hanem el is állhat attól. Sőt a harmadik személy iránti méltányosságból kötelességévé tett rögtöni nyilatkozattétel elmulasztása hallgatag elállási nyilatkozatnak tekintetik és praejudicál a tömegnek, a mennyiben a szerződés teljesítése többé nem követeltethetik. Soha sem szabad azonban a tömeggondnok elállás folytán a szerződést végleg megszűntnek tekinteni. Mert még ez esetben is jogában áll a harmadik személynek maga részéről a szerződést teljesíteni, csakhogy a tömeggondnok által nem sürgetett teljesítés a közönséges csődhitelezői állásnál előnyösebbet nem szerez. A kétoldalú szerződésekre nézve felállított elv alól a német csődreudtartás néhány nevezetes kivételt ismer. Forgalmi érdekre vezetendő vissza az u. n. szállítási szerződés (Lieferungsvertrag) tekintetében tett kivételes rendelkezése. Ugyanis ha a szállítási szerződés oly tárgyak iránt köttetett, melyek piaczi vagy tőzsdei árral birnak, a mennyiben a teljesítésnek határozottan kijelölt határnapon vagy határidőben kell történni és a kikötött teljesítési határidő csak a csődnyitás után jár le, a felek nem a szerződés teljesitését, hanem csak nemteljesités miatt kártérítést követelhetnek. (Ném. csődr. 16. §.) Mig tehát szabály szerint a tömeggondnok a közadóssal kötött kétoldalú szerződések teljesitését követelheti, egyedül az kívántatván meg tőle, hogy maga részéről is kész legyen a szerződésszerű teljesítésre: a kérdéses szállítási szerződések tekintetében ezen jogától elesik. Mindkét fél érdekében a német csődrendtartás a szállítási szerződést u. n. különbözeti-ügyletté (Differenzgeschaft) változtatván át, a felek teljesitést nem, csupán nemteljesités miatt kártérítést, illetve különbözetet követelhetnek, épugy mintha p. o. kereskedelmi törvényünk 355. illetve 356. szakasza esetében a vevő a késedelmes eladó ellenében teljesiiés helyett kártérítés fejében az árkülönbözetet követeli. A kártérítési igény ugyanis a fenforgó esetben azon különbözetre illeti a feleket, mely a teljesítés helyén és a csődnyitást követő második köznapon a szerződési és piaczi illetőleg tőzsdei ár közt mutatkozik. A felek által kikötött eredeti teljesitési határidő helyébe a törvény egy a különbözet kiszámításánál zsinórmértékül szolgáló uj lejáratot léptet. A csődnyitást követő második köznap lesz a >gesetzlicher Stichtag.« Az eszerint történendő megállapítás eredményéhez képest a különbözet, a mennyiben az a tömeget illeti, a harmadik személy részéről a tömeg kezeihez teljesen és levonás nélkül fizetendő le, mig ha a másik szerződő felet illeti, ez által a tömeg ellen csupán csődhitelezői minőségben érvényesíthető. — A csődnyitással lejárt szállítási szerződések a szabályszerű elbánás alá esnek. Kivételes szabályozás tárgyává teszi továbbá a német csődrendtartás abérleti- és haszonbérleti szerződéseket (Ném. csődr. 17., 18. §§.), ideértvén azon szerződéseket, melyeknek tárgyát vagy csupán szorgalom és fáradság által használható (p. o. szántóföldek, kertek, rétek, süt jogok is, mint p o. kir. kisebb haszonvételek, adók s illetékek, iparjogok stb.), -— vagy minden további munkáltatás nélkül is hasznot hajtó dolgok képezik. A kereskedői segédszemélyzettel vagy a gazdasági és házi cselédséggel kötött munkabérszerződés (locatio conductio operis seu operarum) a csődnyitás anyagi joghatálya tekintetében külön rendelkezés alá esik. (Ném. csődr. 19. §.) Két esetet különböztet meg a német csődrendtartás. A bérleti illetve haszonbérleti szerződés a csődnyitás idejekor már megkezdetett vagy nem, — világosabban szólva, — a bérlemény tárgya csődnyitáskor a bukott által már átadatott illetve átvétetett vagy még nem. Az első esetre nézve ismét a szerint térnek el szabályai, a mint bukott a bérlő vagy bérbeadó, illetve haszonbérlő vagy haszonbérbeadó. 1. Ha a közadós a bérlő illetve a haszonbérlő, ugy a tömeggondnoknak mint a másik szerződő félnek jogában áll a szerződést, még ha hosszabb időtartamra köttetett is, kikötött rövidebb felmondási határidő vagy határnap hiányában, a törvényes vagy a szokásos felmondási határidő vagy határnap megtartása mellett, bármikor felmondani. A szabálytóli eltérés itt abban áll, hogy a tömeggondnok nem követelheti, mint a kétoldalú szerződések más eseteiben, a haszonbéri szerződés teljesítésének folytatását. A harmadik személy szabadon felmondhatja a tömegnek a bérletet, tehát nemcsak a tömeggondnok, hanem a másik szerződő fél is elállhat a kérdéses kétoldalú szerződéstől. A csődtömeg a tapasztalat tanúsága szerint rosz gazda, veszélyes bérlő szokott lenni: a mindkét félt megillető visszalépés joga mezőgazdasági érdekekben leli igazolását. Nem volna okszerű és méltányos, kényszeríteni a tulajdonost, hogy tűrje bérbeadott birtokának kizsákmányolását ! A határozott időre kötött bérleti illetve haszonbérleti szerződés tehát a felmondási jog tekintetében határozatlan időre kötött szerződésre változik, azaz mindkét fél által bármikor felmondható lesz. Ha a felmondás jogával egyik fél sem él, a szerződés továbbra is megtartja érvényét; a bérbe illetve a haszonbérbeadó a csődnyitásig esedékessé vált bérösszeget, mint közönséges csődhitelező, vagy esetleg mint elkülönítésre jogosított hitelező fogja érvényesíthetni, mig ellenben a csődnyitás után eredékessé vált bérösszeg a gazdálkodó tömeget mint ilyent fogja terhelni, tehát a tömeg tartozása (Masseschuld) lesz. Ha a tömeggondnok a bérletet felmondja, a szerződési viszony ugyan megszűnik, de a másik szerződő fél netáni kártérítési igényeinek sérelme nélkül. 2. Ha a közadós a bérbe illetve haszonbérbeadó, a csődnyitás a szerződési viszonyra közvetlen befolyást nem gyakorol. A szerződésileg kikötött időtartamon változás nem történik és a szerződő felek egyikét sem illeti a felmondás joga. (Ném. csődr. 17. §. 2. bek.) Az általános szabálytól való eltérés itt abban áll, hogy a tömeggodnokot nem illeti, mint a közadós által kötött kétoldalú szerződések egyéb eseteiben, a teljesítéstől illetve a haszonbéri szerződéstől való elállás joga. A csődtömeg lévén ez esetben a bérbeadó, a harmadik személy a bérlő: mezőgazdasági tekintetek nem harczolnak a felbonthatóság mellett. A kizsákmányolás veszélye csak akkor közelfekvő, ha a csődtömeg a bérlő jogutódja. A harmadik nem veszélyes személy által birt bérletet tehát a tömeggondnok nem bonthatja fel egyszerű felmondás utján. De másrészt a harmadik személyt sem illeti, mint az 1) alatti esetben, a felmondás joga. Reá nézve teljesen közömbös a bérbeadó személyében történt változás. Hogy ezentúl a csődtömegnek kell fizetnie a haszonbért, helyzetét nem roszabbitja. A szerződési viszony tehát a csődnyitás által közvetlenül nem érintetvén, a közadós helyébe a csődtömeg lép. Nehogy azonban a csőd lebonyolítása a csődtömegre átszállt szerződési lekötöttség folytán huzamosbb időre felfüggesztve legyen, a német csődrendtartás megengedi a tömeggondnoknak a szerződésileg kikötött időtartam előtt is a bérlemény tárgyának azonnal hatályos elidegenítését, felruházván a szabad kézbőli eladást a bírói árverés joghatályával. Miként a bírói árverés még a telekkönyvileg kitüntetett haszonbérleti szerződést is az uj szerző ellenében hatályától megfosztja : épugy fog a tömeggondnok által eszközlött szabadkezboh eladás is a haszonbérleti szerződésre felbontólag hatni. A bérlő köteles lesz a vevőnek engedni. Kártalanítást követelhet ugyan a tömegtől, de még ezt is csupán