Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 10. szám - A birói függetlenség visszaállítása?

Nyolczadik évfolyam. 10. szair\ Budapest, 1878. márczius 7. Külön mellékletek : a „Dontvények gyűjteménye" az ..Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazság-' ügyi törvények anyaggyUjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetni árak (helyben házhoz bordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéMelj a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye", az ^Igazságügyi rendeletek tára" ép u „Igazság, ügyi törvények anyaggyUjteménynyel" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 torint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az elófizetési pénzek bérmente lepczélszeríibben poéta utal* küldendők. n vidékríl l y utján MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLES TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. TARTALOM: A birói függetlenség visszaállítása. Kiadó: az ..Athenaeum" részvénytársaság. Az uj német birodalmi csödrendtartás. (A közadós kétoldalú szerződéseinek teljesítése). Dr. B. I. — Jogirodalom. (Dass belgische Gefangnisswesen. Ein Beitrag zu den Vorarbeiten für die Gefángnissreform in Preussen von W. Starke. Geh Ober-JustizWéUDh 7° rngve" .r RatVm J^^MiniBterium.) L e n k e y Károlytól. _ A keresk. törvény magyarázatához. - Törvényjavaslat a biró, függetlenség helyreállítása tárgyában. - Választasi mozgalmak a budapesti ügyvédi kamara területén. - Különfélék. (A bagatell-törvény végrehaftásához. Jogászkor ) - Legközelebb, csődbejelentés; határidők. - Kivonat a .Budapesti Közlönyből. - Csődök. - Csődmegszüntetések - Pályázatok^—IgenykeresetifelhivásokX — Külön melléklet : A döntvények gyűjteményének egy ive. A birói függetlenség visszaállítása ? (P.) Néhány hónap múlva az 1875. évi XXXVI. t.-cz. azon határozatai, melyek által újjászervezés leple alatt a bírák elmozdithatlansága hatályból kihelyeztetett, három évre terjedő' érvényüket elvesztik. Most már okvetetlenül szükséges, hogy a törvényhozás mielőbb visszaadja a magyar birói karnak azon administrativ nyomásoktól ment függetlenséget, a mely minden jogállamban a biróságok egyik legnélkülözhetetlenebb kelléke. A takarékossági szempont volt azon legkiválóbb érv, mely a birói függetlenség hatályból való kihelyezése mellett felhozatott. S mivel a költségek kevesbitéséből kellett kiindulni, — mint nálunk rendesen történik — tetemes tulkiadás lett az eredmény. A képviselőház asztalán egy törvényjavaslat fekszik, melyben több százezer forintnyi tulköltségeskedés miatt kéretik a póthitel, mert a megszabott kereten kivül nyugdíjazott birói létszám ily költségtöbbletet vesz igénybe. Nincs pénz a fizetésekre, el kell tehát egy szép összeget költeni a munkaképes egyének nyugdijára. Ez a hivatalos logika. Nehogy azonban ezen pénzügyi törvény rideg számai visszatetszést idézzenek elő, egy javaslat lett beterjesztve, mely a tulkiadásnak mintegy édesitésére van számítva és a melyről a hivatalos sajtó harsány hangon azt hirdeti, hogy ez a birói függetlenség visszaállítását foglalja magában. Részünkről mindent inkább látunk benne, mint a birói függetlenség helyreállítását. Nem önálló szerves egész gyanánt jelentkezik a javaslat, hanem 14. §-ra szorított novella alakjában. Csak az 1875. évi XXXVI. és az 1871. évi VIII. és IX. t.-czikkek némely intézkedéseinek módosításairól szól. A fegyelmi vétségek büntetését a javaslat egygyel szaporítja, a mennyiben a pénzbüntetés után még az > áthelyezés*-t is ezek közé sorozza. Mi ezen módosítást szerencsétlennek és a lehető legczélszerütlenebbnek tartjuk. Mást kellett volna kimondani, ha a fegyelmi eljárás körül tapasztalt hiányok gondosan szemügyre vétetnek. Az 1871. évi VIII. t.-cz. 28. és 29. §-aiszerint csekélyebb rendetlenségek esetében az elnök megintheti a felügyelete alatt álló összes törvényszéki és járásbirói személyzetet, — (mi ellen az illető a fegyelmi bírósághoz folyamodhatik). Egyebet nem tehet az elnök; ha ez nem használ — a mint a tapasztalat szerint nincs ís soha foganatja —, az egész fegyelmi apparátus mozgásba teendő és annak hosszadalmas processusán végig kell menni. Sehol más államban nincs oly csekély fegyelmi hatósága az elnöknek illetőleg a hivatal vezetőjének mint nálunk. Pedig a vezetés természetéből és az elnöki feladatok lényegéből foly az, hogy rendeleteinek nem csak dörgő »teringettét-vei, hanem bizonyos a tőrvényben megjelölt eszközök által tudjon érvényt szerezni. Mint 1871-ben, ugy most sem birtak annak tudatára jönni, hogy a rendi és fegyelmi büntetések közt igen lényeges különbség van. Ismeri ezen különbséget az osztrák 1868-iki fegyelmi törvény1), a mennyiben minden elnök hivatalos állásához fegyelmi hatalmat is ad, nem tévén különbséget a biró és a segédszemélyzet közt. A megintés ellen nincs felebbvitel, a feddés ellen van az illetékes felsőbb biróság elnökéhez. Fegyelem tekintetében az osztrák biróságok bizonyosan sokkal magasabban állanak mint a mieink, ahol különösen a másodfokú biróságnak absolute semmi felügyeleti hatósága sincs. Más és szintén igen hatályos rendszer van a porosz fegyelmi törvényben. Az különbséget tesz biró és kezelő hivatalnok közt a rendi (Ordnungsstrafen) és a fegyelmi büntetések (Disciplinarstrafen) tekintetében, a mennyiben a birák ellen ezen rendi büntetések nem alkalmazhatók, hanem csak a birósági hivatalnokok ellen. Az igazságügyminiszter a rendi büntetések tekintetében ezek bármelyikét alkalmazhatja tetszése szerint, mert ez természetszerű folyománya azon fenhatóságának és főfelügyeletének, melyet ezen közegek felett gyakorol. A rendi büntetések pénzbírság, sőt szolgák és végrehajtók tekintetében elzárás is lehet.2) Az illető főtörvényszékek és főügyészségek vezetői harmincz tallérig terjedhető rendi bírságot (Geldbusse) az első folyamodásu törvényszékek, az ügyészségek vezetői tiz tallérig, és az egyes biróságok vezetői három tallérig terjedhető pénzbirságot szabhatnak ki felügyeleti hatáskörük alapján. Ezzel szemben azt kérdjük: nem tudják-e, hogy nálunk a legtöbb baj és a mindenütt érezhető visszataszító rendetlenségek a bíróságoknál leginkább azon más életpályán hajótörést szenvedett közegek által okoztatik, a kik arra volnának hivatva, hogy a birót hivataloskodásában segitsék? Lehet-e szakember olyan korlátolt észjárású, hogy nem fogja első követelménynek felállítani a fegyelmi eljárás reformjánál, miszerint a kezelő személyzetet és a birót nálunk sem lehet egy és ugyanazon törvény, ugyanazon elbánás alá venni? Ha valahol, ugy nálunk kell e tekintetben a meglevő közegekkel számolni. Hány járásbiró lett elitélve fegyelmileg azért, mert közegeit nem tudta kellőleg rendben tartani! Adjunk a járásbirónak, ügyésznek és a törvényszéki elnöknek hatalmat, fenyítéket és tekintélyéhez szükséges eszközt: akkor azután joggal követelhetjük tőle is, hogy feleljen alattas közegeinek működéséről. Nálunk, a hol parancsolni mindenki, engedelmeskedni pedig senki sem akar, szükséges a fegyelem tekintetében szabatosan és határozottan intézkedni, mert különben soha sem mászunk ki ez ázsiai állapotból. A rendi és fegyelmi büntetések közti különbséget, melyre a jai) Gesetz vom 21. Mai 1868. Nr. 46. §. 2 Richterliche Beamte werden ohne Unterschied ob sie als selbststándige Kichter oder als Hilfsbeamte angestellt s.nd, mit Ordnungs- oder Disciplinerstrafen belegt. 6. 3. Ordnungsstrafen sind : a) die Mahnung, b) der Verweis. §. 4. Kraft des Aufsichtsrechtes hat das Recht, Mahnungen oder Verweise zu srtheilen der Vorsteher jedes Gerichtes, stb. _ • ) Gesetz vom 21. Juli 1852. §. 15. Ordnungsstrafen sind : 1. Warnung. 2. Verweis. 3. Geldbusse. 4. Gegen untere Beamte auch Arreststrafe auf die Dauer von höchstens acht Tagén. - Zu dieser Beamtenklasse werden nur gerechnet Executo ren, Botén, Kastellane. Diener und die zu áhnlichen, wie d,e zu blos mechamschen Functionen bestimmten Beamten. . §. 56. Der Justizminister kann gegen alle Beamte Ordnungsstrafen jeder Art verbángen.