Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 7. szám - A közkereseti és betéti társaságok nyereségének és veszteségének felosztásáról

— 54 — •bonyolódott könyvelést igényel, mely maga is annak keresztülvitelét tetemesen nehezíti. Ezek után csak röviden akarok még arra kiterjeszkedni, hogy a nyereség és veszteség mely felosztási módját tartom helyesnek azon esetre, ha a közkert seti társasági tagok az iránt szerződésileg nem intézkedtek. Igénytelen véleményem szerint a társulás az egyenlőség elvén alapul. A közkereseti társaság tagjai ugyanazon egy czélt akarják elérni, ugyanazon egy forrásból merítik jövedelmüket, és miután va­lódi buzgalom és odaadás csak azon tagtól tehető fel, ki tudja, hogy azon vagyoneredményben, melyet a társaság az ő közreműködésével felmutathat, társaival szemben rövidséget szenvedni nem fog, és kinek nem kell tartania attól, hogy az ö fáradozásának eredménye másnak és nem neki jut osztályrészül, épen azért fel kell tenDi, hogy a közkereseti társáság tagjai, ha a nyereség és veszteség felosztása iránt szerződési­leg nem rendelkeztek, ebben egyenlően, tehát fejenkint részesülni akartak; különben ha a gyakorlatban is követett fejenkénti felosztás­tól eltérni akartak volna, ezen eltérést bizonyára ki is kötik. A törvény dispositiv rendelkezésének pedig kell, hogy a felek akaratának lehetőleg megfeleljen. A keresk. törvény minden a közkereseti társaság tagjait illető jogok és kötelezettségek tekintetében azon esetre, ha a felek másként nem rendelkeztek, az egyenlőség elvét következetesen keresztül viszi. így rendeli a 80. §. az üzletvezetésre vonatkozólag : ha az üzlet­vezetés a társasági szerződés vagy későbbi megállapodás által egy vagy több tagra nem ruháztatott, a társasági ügyek vitelére a tagok egyenlően jogositvák és kötelezvék. A 108. §. a felszámolásra vonatkozólag rendeli, hogy a társaság feloszlása után, csőd esetét kivéve, felszámolásnak van helye, melynél, ha a felszámolási tiszttel a társak egyhangú megállapodása, vagy a társasági szerződésnél fogva egyes tagok vagy más személyek nem bí­zattak meg, az összes tagok mint felszámolók működnek. Szóval több oly dispositiv intézkedést tartalmaz a keresk. törvény, melyeknek alapjául a tagok egyenjogositása szolgál alapul. Nem létezik semmi alapos ok arra, hogy ezen egyenjogositás el­métől a nyereség és veszteség felosztásánál eltért. Sőt az egyetemleges felelősség, melyet a kisebb betételü tag épugy visel, mint a nagyobb be­tételü, megkívánja, hogy a tagok a társaság nyereségében és vesztesé­gében egyenlő részekben fejenként osztozkodjanak. A barátságos együttlét és együttműködésnek is egyik főfeltétele, az egyenlő jogosultság. Ne nézhesse le egyik tag a másikat, mivel őt a Dyereség nagyobb része illeti. Igénytelen felfogásom szerint a keresk. törvény sokkal helyeseb­ben és igazságosabban rendelkezett volna, ha azon esetre, midőn a közkereseti társaság tagjai a nyereség és veszteség mikénti felosztása iránt szerződésileg nem rendelkeztek, tekintet nélkül a betétek nagy­ságára és a kamatoztatási rendszer teljes elejtésével kimondotta volna, hogy a nyereség és veszteség a társaság tagjai közt fejenként osztandó fel, hogy az egyes tagok minden esztendőben csak oly ösz­szeget vehetnek ki a társaság pénztárából, mely a legközelebb lefolyt évbeli nyereség jutalékát meg nem baladja és hogy az együttlét első évében, ha a tagok az általuk kiveendő pénzmennyiségre nézve meg nem állapodhatnak, aziránt a biróság határozzon. Én igen jól tudom, hogy ezen itt kifejtett nézeteim valósítása még csak messze jövőben volna lehetséges; s ha ily meggyőződés mellett megbeszélés tárgyául mégis ezen kérdést választottam, azt azért tettem, mert azt jogi szempontból érdekesnek, a közkereseti tár­saságokra nézve pedig fontosnak tartom. Dr. Misner Ignácz. Jogirodalom. Zeitschrift für vergleichende Rechtswissenschaft. Herausgegeben von Dr. Franz Bernhöft Professor zu Rostock und Georg Cohn Docent zu Heidelberg. A német jogirodalomban a cosmopolitikus jelleg kifejlettebb mint bármely más nemzet hasonló irodalmában. A külföldi jogéletnek mindig számos müvelője és barátja volt a német jogtudósok közt. A német birodalom mindig könnyen hajlott a receptióhoz; a külföldi eszmék fogékony talajra találtak. Legelevenebb volt ezen receptív mozgalom a franczia júliusi forradalom után a negyvenes években. Akkor indította meg Mittermaier Warnköniggel a külföldi jogélet is­mertetésére szánt »Zeitschrift für die Gesetzgebung, Rechtswissen­schaft und Litteratur des Auslandes«, mely sokat működött közre azon, hogy az összehasonlitó jog barátjai Németországban terjedjenek. E folyóirat megszűntével a különböző kereskedelmi, büntető, stb. jogi szak­folyóiratok ismertették a külföld haladásait. Egy jogirodalomnak azonban, mely oly tág téren mozog mint a német, okvetetlenül szük­sége van szakközlönyre az összehasonlitó jog számára. S most midőn a törvények egysége már legnagyobbrészt el van érve, a jog további fejlődésénél az összehasonlitó jog müvelése még kevésbbé mellőzhető. Ennek érzetében indította meg a fent nevezett két tanár a megjelölt folyóiratot, melynek első füzete előttünk fekszik. Az első czikkben Bernhöft azon czim alatt »Ueber Zweck und Mittel der vergleichenden Rechtswissenschaft« tájékozást nyújt a folyó­irat feladatáról. Történeti alapból indulva, kifejti az összehasonlitó jog­tudomány természetét. A folyóirat feladatát abban találja: hozzájá­rulni a jogeszme felismeréséhez, a mely valamennyi jogrendszerben, akár régiben akár újban, akár fejlődöttben, akár fejletlenben, meg van testesítve. A német szempontból kijelenti, »uns verspricht eine umfas­sendere Kenntniss fremder Rechte nicht nur eine Grundlage für eine wissenschaftliche Rechtsphilosophie zu werden, — sondern wir bedür­fen ihrer namentlich zu dem wichtigen nationalen Werke, dessen Voll­endung unsere Rechtswissenschaft gerade jetzt beschaftigt*. A második czikkben Roth müncheni tanár, a germanisták egyik legkiválóbb képviselője, a német házassági vagyonjogról (das deutsche eheliche Güterrecht) értekezik. Német szempontból igen érdekes kér. dés; megoldása a német polgári törvénykönyv megalkotásánál a leg­több nehézséggel jár. A harmadik czikk Bekker heidelbergi tanár bírálata Bierling jogbölcsészeti könyvéről »Zur Kritik der juridischen Grundbegriffet A negyedik czikk az, a mely tulajdonkép összehasonlító jog körébe esik. Cohn »Zur Geschichte der Cheks*. Nagy olvasottsággal és szakavatottsággal irott dolgozat, a mennyiben az összes irodalom tekintetbe vételével készült. A Ohek ugy mint a váltó a középkorban keletkezett és különféle alakokban mai napig tartotta fen magát, mig­nem az angol kereskedelem azzá kifejtette, a mely alakban jelenleg mindig nagyobb tért kezd foglalni és a banküzletben igen nagy majd­nem nélkülözhetlen tényezővé fejlődni. Az ujabb törvényhozást szerző szintén érdekesen ismerteti. Ezen első füzet után még nem lehet a felett nyilatkozni, vajon első rangú folyóirattá fog ezen uj vállalat kifejlődni vagy nem. Annyi azonban kétségtelen, hogy ha kijelölt irányban halad, jelentékeny eredményeket fog felmutatni, mert ezen irány müvelése korszerű és szükséges. Dr. Nagy János. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótöryényszék ügyforgalmi kimutatása 1877-ik évről. Beadvány hátralékban maradt 1876-ik évről . . . 519 Érkezett törvényszéki beadvány 1877-ik évben . . . 108,511 Elnöki beadvány 889 Fegyelmi 84 Összesen! 110,003 Elintéztetett 1877-ik évben 109,790 Hátralékban maradt 213 Perek: a) Váltóperek: 1876- ik évről folyamatban maradt 540 1877- ik évben szaporodott 10,659 Összesen: 11,199 Elintéztetett: Hivatalból visszautasitó végzéssel 223 Sommás végzéssel (fizetési meghagyás) 8119 (kifogás adatott be 482 ellen) Perletételi vagy megszüntető végzéssel 271 Makacssági ítélettel 1020 Egyezséggel 688 Perdöntő végzéssel 48 Érdemleges ítélettel 815 1877. végén folyamatban maradt 15 b) Kereskedelmi perek: 1876- ik évről folyamatban maradt 205 1877- ik évben szaporodott 1,065 ÖsszesenT 1,270 Elintéztetett 1877-ben: Illetékességi kifogás folytán elutasítással 16 Perletételi vagy megszüntetési végzéssel 299 Makacssági ítélettel 280 Egyezséggel 96 Érdemleges ítélettel 360 1877. végén folyamatban maradt szóváltás és bizonyí­tási eljárás alatt t 219 A váltóeljárás 5. §. 2—6. pontjai alá tartozó pe­rek és a perenkivüli ügyek: 1876. évről folyamatban maradt 60 1877-ben érkezett per 612 Perenkivüli váltóügy 194. Összesen: 866 Elintéztetett §36 Folyamatban maradt 30 Csődügyek: 1876. évről folyamatban maradt 179. 1877-ik évben szaporodott 48 1877-ben befejeztetett s megszüntetett 84 Még pedig vagyonfelosztással 2T Egyezség által 29 Vagyonhiány miatt 28 ítélet hozatott: Valódisági gg Osztályozási ^ Fizetési Csődügyben: Közhitelpapir-megsemmisitési ügy 1877-ben ... 18 M. fölthitelintézet ügyei 927 melyek az év folyamában mind elintéztettek: Lzegbejegyzési és kitörlési ügy 1877-ben 657

Next

/
Oldalképek
Tartalom