Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 7. szám - A közkereseti és betéti társaságok nyereségének és veszteségének felosztásáról

— 55 — Az 1877. év végén bejegyezve maradt: Egyéni czég Közkereseti társaság Betéti társaság Részvénytársaság Szövetkezet 1877-ben alapszabályok átvizsgáltattak . . . Részvénytársaságok alaptöke-leszállitási ügyei Igazgatóságok elleni panaszok 2244 569 8 133 35 17 9 3 A perrendtartás javaslatának indokolásából közöljük ezúttal a felebbviteli rendszer reformjára vonatkozó részt. »A járásbirósági Ítéletek ellen afelebbezés bejelenthető ugyan a 255-ik §. szerint azonnal az itélet-meghirdetéskor, de e jogosítvány mellett a 262-ik §. világosan megadja azon jogot, hogy az ítélet, a kihirdetéstől vagy kézbesítéstől számított 8 napon belül felebbeztetliessék. Ezen változtatás indokolva van az által, hogy a vesztes félnek a meggondolásra s esetleg jogi vélemény kikérésére, az ügyvédnek vagy megbízottnak a megbizóval való érintkezésre elegendő idő engedtessék, minek elzárása csak a felebbezett ügyek szaporítását eredményezheti. E mellett a változtatás az ügymenetet nem is késlelteti, mert mostani törvénykezési rendtartásunk szerint is a szóval meghirdetett ítélet ellen azonnal bejelentendő felebbezés indoklására 8 napi határidő van engedve. A 264-ik §. szerint — ha csak az ellenkező világosan kifejezve nincsen — az ítéletnek valamennyi pontja felebbezettnek tekintendő. Ezen intézkedést indokolja az, hogy ez által az ügymenet egyszerüsbittetik, mintha ellenkezőleg az mondatik, hogy ha az ítélet több pontból áll, világosan megjelölendő, hogy a felebbezés mely pontokra terjesztik ki. Ugyanezen szakasznak azon intézkedése, hogy az itélet bármely pontja ellen használt felebbezésnek az eskületételre halasztó hatálya van, abban találja indokolását, hogy a felebbező ellenfele a felebbezésről rendszerint csak az esküjelentkezési határidő után értesíttetik és az is megtörténhetik, hogy bár az ítéletnek csak egyes pontjai felebbeztettek, a másodb'róság valamely hivatalból észlelendő semmiségi panasz folytán az Ítéleteiét egészben megsemmisíti. A 267-ik §. szerint 200 frt vagy értéket meg nem haladó követelés, továbbá bérelt laknak átadása vagy visszabocsátá^a s bizonyos életjáradékok s élelmezési követelések iránt indított sommás perekben az elsőbirósági itélet elleni felebbezésn-'k a kielégítési végrehajtásra halasztó hatálya nincsen. Czélja ezen intézkedésnek az, hogy ezen jelentéktelenebb s rendszerint egyszerűbb ügyekben a felebbezés az ügy húzására felhasználható ne legyen, s az ebből egyes esetekben netalán felmerülhető sérelmek megelőzése tárgyában a végrehajtási eljárást tárgyazó törvényjavaslatba intézkedés vétetik fel az iránt, hogy ilyen esetben, ha veszély igazoltatik: a végrehajtás elrendelése megfelelő biztosítástól tétethetik függővé, esetleg a végrehajtást szenvedőuek megengedtetik hogy a fizetést bírói kézhez letétel által teljesítse. A 269-ik §-ban az el;árás semmiségét maga után vonó semmiségi okok vannak felsorolva, s megjelölve azon esetek, melyek felebbezés esetében hivatalból is figyelembe veendők. Az a) — n) pontokban tüzetesen felsorolt semmiségi okokon kívül szükségesnek mutatkozott az o) pont tartalmazta azon általános semmiségi ok felvétele is, ha a törvénykezési rendtartás lényeges szabályai megsértettek vagy figyelmen kívül hagyattak, és e miatt a peres ügy alapos eldöntése lehetetlenné vált. Az 1868-ik évi LIV. t.-cz. alapján kifejlődött bírósági gyakorlat, mely a 299. §. 1-ső pontja alá vonta a semmiségi okok egész sorozatát, egy ilyen általános szabály felvételét eléggé indokolja, mely minden veszély nélkül felvehető akkor, ha a per érdeme és az alaki kérdések felett ugyanazon bíróság határoz. A 275-ik §. szerint a birói illetőség kérdésében a másodbiróság rendszerint végérvényesen határoz s a határozatnak a birói illetőséget tárgyazó része ellen további jogorvoslatnak csak azon esetekben van helye: a melyekben a 40. §. szerint a birói illetőségtől való eltérés meg nem engedtetik. Tekintettel arra, hogy a birói illetőség kérdése által maga az ügyérdem még el nem döntetik, és a jelen törvényjavaslatban a birói illetőség szabályai tüzetesebben vannak megállapítva, ezen kérdésekben a II. bírósági határozat elleni további jogorvoslat kizárása eléggé indokolva van. A 276-ik §-ban a helybenhagyó másodbirósági itélet elleni további felebbezés a semmisitési eljárás során és azon esetekben van kizárva, a melyekben mostani törvénykezési rendtartásunk 294. §-a szerint két egyenlő végzés ellen további felebbezésnek helye nincsen. 277-ik §. szerint pedig teljeshitelü adóslevél alapján 500 frtot meg nem haladó kölcsön iránt indított perekben van a két egyenlő alsóbirósági itélet ellen a további felebbezés kizárva. Ezen esetekben a jogorvoslat megszorítását a kérdésnek rendszerinti egyszerűsége indokolja. A 280-ik §-ban a megsemmisítési eljárás van szabályozva azon esetre, ha valamely önképviseletre nem jogosított vagy jogi személy törvényes képviselőjének mellőzésével indított pert vagy idéztetett perbe, és ha valamely félnek nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járWl. Ezen esetekben a sérelem az itélet jogerőre emelkedése után is orvoslandó lévén: az czélszerüen csak a semmisitési eljárás rendszerésitésével eszközölhető. Az eljárásra nézve a 249-ik §-ban megállapítottak az e szakasznál felhozott indokokból alkalmazandók. A 281. §. megállapítván azon általános szabályt, hogy felfolyamodásnak rendszerint minden elsőbirósági végzés ellen van helye az e részbeni kivételek a 283—285. §§-ban foglaltatnak. Mostani törvénykezési rendtartásunk mutatja, mily igazságtalanságra és helytelenségre vezet azon álláspont, mely a végzés elleni jogorvoslatot általában kizárja, és taxatíve kívánja elősorolni azon végzéseket, a melyek ellen jogorvoslat megengedtetik. Azért a javaslat az ellenkező álláspontot foglalja el; de hogy a végzések elleni felfolyamodásokkal visszaélés ne történhessék, a per folyama alatti közbeszóló végzések tekintetében világosan rendeli, hogy azok ellen külön felfolyamodásnak helye nincsen. A 287. és 288. §§-ban szabályul felállíttatván, hogy a felfolyamodásnak halasztó hatálya nincsen: e szabály kivételéül rendeltetik, hogy rendes perekben a birói illetőségi kifogást elvető végzés elleni felfolyamodás elintézése előtt az első bíróság az ügy érdemében nem hozhat ítéletet, és hogy azon végzés ellen, mely által birói letét kiutalványoztad, vagy pénzbírság avagy fogságbüntetés alkalmaztatik, halasztó hatálylyal biró felfolyamodásnak van helye. Az első eset most is így van szabályozva, az utóbbi két esetben a halasztó hatályt a határozat fontossága indokolja. A 289-ik §. azon általános szabályt állapítván meg, hogy a másodbirósági végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincsen, a290-ik §. felsorolja azon fontosabb végzéseket, melyek ellen tová')bi felfolyamodás engedtetik. Tekintettel arra, hogy a bírósági végzések által az ügy érdeme rendszerint nem döntetik el, az eljárás egyszerűsítése teszi szükségessé, hogy a másodbirósági végzések ellen további jogorvoslat ne engedtessék meg. A 290. §. 1., 2. és 3. pontjainak eseteiben azonban meg kellett engednie a II. bírósági végzés ellen a további felfolyamodást, mert ezen végzések által a per érdemébe vágó intézkedések tétetnek. Ugyanezen §. 4. pontja a 275. §. rendelkezésének felel meg; miért is elégséges az ezen szakasznál fölhozott indokolásra utalni.« Különfélék. — A „Jogászkör"-ben f. hó 14-én Dr. G y ő r y Elek folytatólag bemutatja a magyar polg. törvénykönyv általános részének javaslatát. -— A bélyegilleték háromszoros kivetésére és behajtására vonatkozólag a következő sorokat vettük: Nem tudom, részesült e szerkesztő ur is mint gyakorló ügyvéd azon szerencsében, melylyel a pénzügyi igazgatóság uj év óta különös szenvedélylyel elhalmozza az ügyvédi irodákat. Ezek állanak a fizetési meghagyásokból és a végrehajtó közegek intés.jegyeiböl. Oly illetékek kerestetnek a múltból és régmúlt időből, melyekre az egyszerű szám után alig emlékezhetik az ember, és mely ügyek felkeresésében részint a végrehajtó közegeknél, részint a pénzügyi igazgatóságnál napokat kell eltölteni, ugy hogy a kitűzött 8 napi határidő csupa járás-kelésből áll; s hogy az ember a szégyent kikerülje, utoljára is lefizeti a háromszoros bírságot. A tett felszólamlások alig vétetnek figyelembe ; nagy nehezen adják meg azokra a végrehajtás felfüggesztését, és többnyire azon szóval »alaptalan« küldik vissza. Eltekintve attól, hogy az ily háromszoros birságszedés mily zaklatással jár, magára a dolog érdemére kérek közbenjárást. Az én kívánságom az, hogy az 1873. IX. tcz. 7. §-a módosittassék és az ügyvédi kamara odamükődjék, hogy ezen §-nak az éle elvétessék s a bírság leengedésnek hely adassék. Kifejtettem én azt a t. szerkesztő ur lapjában 1875. év 44. sz., hogy az ügyvéd a bélyegzéseket harmadik személy által levén kénytelen teljesíteni vagy teljesíttetni, elég kára van annak egyszeri felragasztásának elmulasztásában is. Igaz, vannak ügyvédek, kik elvből, mások szegénységből, nem alkalmaznak bélyeget: de annak, ki rendesen vezeti ügyeit, az ily felszólítások és intések s ezzel kapcsolatos háromszoros befizetések igen nagy hátrányt okoznak. Ugy hiszem, többek akaratának adok kifejezést, ha azt kívánom, hogy valamint sikerült eltöröltetnünk a kézbesítési dijakat, írjunk fel a reánk nehezedő bírságok ellen is. Egy felterjesztés az igazságügyminiszteriumhoz megtenné hatását ;s ezen eljárás annyival sürgősebb, mert az így kivetett bírságok felérnek az évi jövedelmi adó összegével. Reménylem, hogy a bpesti ügyvédi kamara a f. évi marcziusi közgyűlésre megörvendeztet bennünket egy ilyen felirat bemutatásával. Tisztelettel Résü Ensel Sándor, koz- és váltóügyvéd. — A bécsi ügyvédi kamara közgyűlése egyhangúlag azon határozatot hozta, hogy hirdetések, körlevelek, reclamok és a chensek szerzésének más hasonló eszközei az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét csorbítják s ennélfogva kerüleudők; magától értetik, hogy ezek közé nem tartoznak a rendes üzleti jelentések (Gescuáftlielie Anzeigen). . . . , . — „Római perjog'" cziinü munka megrendelésére bocsát ki lelhivást Dr. Bozóky Alajos nagyváradi tanár. A mü mintegy H évre fog terjedni. Ára példányonkint 2 frt, melynek bérmentes bekűlclese mellett a munka minden megrendelőnek szintén bérmentve megküldetik. Tiz egyszerre megrendelt példányra egy tisztelet példányt ad. Legközelebbi csódbejelentÓBi határidők, f^/j'ff*> Bokros Klek b.-gyarmati tsz. febr. 18. 19. 20. (31). - kohu Adolf bpest. e . k,r. tsz febr 20 21 2> (7) - Koiiuei" Mór bpesti ker. és vtsz. febr. 20. 21. SS. 8). - üSdtloffPriSo erzsébetvárosi tsz. febr. 20. (17). - .Victoria MltoriM tfeSSToffiri tsz. febr. 2, (258). - K.p« József bpesti e, s vts, fabr. o, 22 23 (28") — Vesítimian György kolozsvári taz. febr. 25. (2\>i). c e u. íilscher'Te',1 szegedi tsz febr. 25. 26?27. (2). - Reichman Éliás ny.regyhaza! tsz. febr. 25. 26. 27. (29).