Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 46. szám - A halálbüntetés Olaszországban - Az elsőbbségi kötvények

— 363 — »Az elsőbbségi kötvények birtokosai jogainak megvédésére szükséges-e közös képviselet, és ha igen, mi módon szabályozandó ez?« Miután a nevezett bizottság a kérdés iránt véleményadásra engem is felhívott s a vélemény beadására kitűzött határidő f. é. deczember 31-én letelik, szerencsém van ezúttal nézeteimet kifejteni. Mindenekelőtt constatálhatjuk a kérdés fontosságát közforgalmi szempontból. A Báttaszék-Dombovár-Zákányi vasút alaptőkéjéhez tartozik 34,771 drb 200frtos elsőbbs. kötvény = 6.954,200 forint. Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társulat elsőbbségi kötvényei = 12,999.500 frt. Magyar északkeleti vasút kötvényei 36,834.000 frt. Első magyar gácsországi vasút elsobbs. kötvényei == 19.000,000 frt. Első erdélyi vasút = 21.000,000 frt. Gryőr Sopron-Ebenfurti vasút = 5.817,400 frt. Kassa-Oderbergi vasút == 38.825,200 frt. A cs. kir. szab. osztrák államvasút = 195.857,115 frt. Tiszavidéki vasút = 20.000,000 frt. Vágvölgyi vasút == 11.487,772 frt. Eltekintve tehát a budapesti tőzsdén jegyzett többi elsőbbségi kötvényektől, az emiitettek is már összesen 370 milliót tesznek ki. Nézzük ezek után, hogy eddigi törvényeink mennyiben foglalkoztak az elsőbbségi kötvényekkel. Részvénytársaságok alapításakor az alapítók kötelesek a tervezetbe felvenni: a részvények s az ezekkel esetleg egyidejűleg kibocsátandó elsőbbségi kötvények számát és névértékét (k. t. 150. §.) — Az alapszabályokban mindenesetre meg kell állapitani: az esetleg e részvényekkel egyidejűleg kibocsátandó elsőbbségi kötvények mennyiségét és névértékét, az azok után fizetendő kamatok magasságát s a törlesztés módját, nemkülönben azon e 1 ő j o g o k a t, melyek az ily elsőbbségi kötvények birtokosait illetik. — Az alapszabályok a czégjegyzékbe bevezettetvén, a közzétételnek magában kell foglalnia: az esetleg kibocsátandó elsőbbségi kötvények számát és azok névértékét (k. t. 157. és 158. §-ai). A részvénytársaságoknak meg van engedve saját elsőbbségi kötvényeit megszerezni, vagy zálogba venni (lombardirozni). (k. t. 166. §.) Az életbiztosítási díjtartalék elhelyezhető állami kamatbiztositást élvező vállalatok elsőbbségi kötvényeibe, (k. t. 456. §.) A záloglevelek külön biztosítására rendelt alap elhelyezésére szolgálhatnak: a tőzsdén hivatalosan jegyzett meghatározott kamatozású elsőbbségi kötvények. (1876. 36. tcz. 6. §-a). A kereskedelmi törvény valamint > a záloglevelek biztosításáról« szóló törvény alapján a következőket állithatjuk fel, megjegyezvén, hogy elsőbbségi kötvényeket rendszerint csak részvénytársaságok szoktak kibocsátani: lajdonitották s az esküdtszék halálra Ítélte. A semmiségi panasz tárgyalása alatt az első gyilkosságra tanuk jelentkeztek, kik vallották, hogy egészen más személyek követtékel. Mailandkörnyékén 1871-ben Prandoni syndikus megöletett. Minthogy semmit sem raboltak el tőle, magánboszut gyanítottak, és súlyos gyanuokok mutatkoztak három egyén ellen. Mind a hárman elitéltettek; egyikök meghalt e feletti szégyenérzetében. Később világosan kitűnt, hogy rablási kísérlet forog fen, mire azon három férfiú elleni gyanuokok egyáltalában nem illettek. Szerencsére az életben maradt két elitélt még nem végeztetett ki. Altalánosságban megjegyzi szerző: »Nem ritkák oly esetek, melyekben nem csak hogy a halálitéletek megsemmisíttetnek, de a vádlottak teljesen felmentő ítéletet kapnak. így 1870-ben nem kevesebb mint három, 1876-ban pedig hat halálitélet semmisittetett meg. Casertában tárgyaltak egy esetet, melyben mérgezési gyilkosságot mondottak ki, és később vegytani uton minden kétséget kizárólag constatáltatott a méreg teljes hiánya. Igen érdekes kimutatás foglaltatik a könyvben a halálbüntetésnek kegyelem utján való megszüntetésére vonatkozólag. Szerző ezen részt a következő mondattal zárja be: »Tehát 27 millió ember lakik oly területeken, hol a halálbüntetés törvény által meg van szüntetve, és 153 millió oly területeken, hol a kormányok a törvényesen fenálló halálbüntetést nem merik alkalmazni.« 1. A részvényes társulati tag, ellenben az elsőbbségi kötvény (prioritás) valamint a záloglevél birtokosa csak társulati hitelező. 2. A részvényes csak a még be nem fizetett névértéki részlettel felelős, kapja az évi nyereségnek s a társulat feloszlása esetén a társulati vagyonnak aliquot részét. Ellenben a prioritás és a záloglevél birtokosai nem felelősek, fix kamatot húznak, törlesztésre (amortisatióra) játszanak és a törlesztési tervhez képest csakis a kötvény névértékével sorsoltatnak ki. 3. A prioritás megelőzi a rézvényt, s az elsőbbség abban áll, hogy a prioritás után járó kamatok az évi nyereségből előbb fedeztetnek és csak a fenmaradó nyereségösszeg képezi az osztalékalapot. Felosztás esetén az elsőbbség abban nyilvánul, hogy a vagyonból előbb a prioritások összege fizetendő ki és csak a maradvány jut a részvényeseknek. A záloglevél ugyanazon előnyöket élvezi, mint a prioritás, de azonkívül hypothekált papír és külön alap biztosítja a záloglevelek birtokosait. 4. A részvények sokszor, a prioritások rendszerint állami kamatbiztositást élveznek, s a záloglevél biztositásáról külön törvény gondoskodik. 5. A prioritási tőke oly fixum mint a részvények utján létrejött alaptőke; a záloglevél a társaság passiv jellegű bankügyleteinek köszöni eredetét és ezért a záloglevelek menynyisége változó a társaság hypothekár- üzletágának állásához és fejlődéséhez képest. A forgalomban levő záloglevelek öszszege azonban a külön alap húszszorosát meg nem haladhatja. 6. A záloglevél 40 írtnál kisebb összegre nem szólhat, a prioritás meg a részvény névértéke nincs kötve semminemű minimumhoz. 7. Uj részvények ki nem bocsáthatók, mielőtt a társaság eredetileg kibocsátott részvényei teljesen nincsenek befizetve. Uj prioritások kibocsátása iránt egyszerűen a közgyűlés határoz. Uj záloglevelek csak teljes jelzálogi fedezet mellett bocsáthatók ki. A fedezet akkor tekintetik teljesnek, ha a jelzálog értéke a kölcsönösszeg engedélyezésekor ennek s az előző telekkönyvi tehertételeknek, ha ilyenek léteznek, legalább kétszeresét képezi. Ha erdő vagy szőllőterület képezi a jelzálogot, ugy a fedezetnek háromszorosnak kell lenni, — iparűzésre rendelt épületek és bányák pedig jelzálogul átalán nem szolgálhatnak. 8. A kisebbségi jog meg van védve a részvényeseknél s a záloglevelek birtokosainál, de a prioritások birtokosainak átalában semmi beleszólásuk nincs. 9. A részvény vagy rendeletre vagy bemutatóra szóló papir; a prioritás s a záloglevél kivétel nélkül bemutatóra szól. 10. A részvényes a közgyűlésen dönt a záloglevelek s a prioritások sorsa felett. A záloglevelet legalább ellenőrzési jog illeti meg s a hypotheka mellett külön alap védi. A prioritás birtokosai közönséges hitelezők. Helyesen tette tehát a magyar jogászgyülés állandó bizottsága, midőn a prioritások jogi megvédésére vonatkozó Az olasz igazságügyminiszterium is adott ki statistikai adatokat az 1867—76. közti decenniumban hozott halálitéletekről. A könyv czíme: »Notízie statistiche sulle condanne allapenadi mortein Itália nell decennio 1867—1876. publicate per cura del ministro digraziae giustizia. Roma tipogr. Elzeviriana. 1878.« Az emiitett időben az olasz esküdtek 604 vádlottat Ítéltek halálra. Ezek közül 222 esetben az eljárás megsemmisíttetett. A vádlottak uj bíróság elé állittatván, 20 halálra itélt a második bíróság által felmentetett. Bármilyen sajátszerű is ezen tény, annak hitelességében kételkedni nem lehet. Maga a volt igazságügyminiszter M a n c i n i teszi közzé ezen adatokat, és ugyanő a műben a következőket írja: »Daczára a bíróságok lelkiismeretességének és a törvények óvó formáinak, 11 közül l esetben oly borzasztó hiba követtetett el, amilyen egy ártatlan embernek halálra itélése«. Mancim ennek következtében e kérdést formulázza: »Ha egy szerencsécs véletlen, egy formahiba felfedezése vagy más törvénysértés azon elitélteknek az elsőfokú bíróság ítéletének megsemmisítését és a per megújítását nem engedte volua, vajon a társadalom nem lenne-e felelős, a nélkül, hogy tudta és akarta volna, ezen rettenetes kegyetlenségekért, melyek a halálitéletek végrehajtásában állanak ?«