Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 40. szám - Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. 11. [r.]

_ 318 — megelőzőleg közzéteendő igazságügyminiszteri rendeletben lesz meghatározandó. II. czikk. Az I. czikkben meghatározott törvények hatályba léptével, hatályból kilépnek mindazon törvények, szabályok, rendeletek, szabályrendeletek, továbbá a szokásjognak mindazon megállapításai, melyek az uj büntető-törvénykönyv vagy a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv intézkedéseinek tárgyait képezik. III. czikk. Egyidejűleg aII. czikkben megjelöltekkel kilépnek hatályból mindazon törvények, szabályok, rendeletek, szabályrendeletek és a szokásjognak mindazon megállapításai, a melyek sem a büntető-törvénykönyv, sem pedig a rendőri büntető-törvénykönyv intézkedéseinek tárgyát nem képező valamely cselekményre vagy mulasztásra büntetést határoznak, a mennyiben a büntetés a bíróság előtti külön eljárás utján volt meg állapítandó és a mennnyiben azok a jelen törvény által külön nem tartattak fen. IV. czikk. A mezei rendőrségről szóló 1840. IX. törvényczikk a későbbi törvények által azon tett változtatásokkal továbbá is érvényben marad. V. czikk. Az erdei kihágásokról szóló törvények és szabályok, a törvényhozás további intézkedéséig nem érintetnek. VI. czikk. Ezentúl is hatályban maradnak : 1. a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868. LIII. törvényczikk 10. §-a; 2. a kereskedelmi törvénykönyvről szóló 1875. XXXVII. törvényczikk 218., 219. és 221. §-ai; 3. a záloglevelek biztosításáról szóló 1876. XXXVI. törvény- j czikk 32. és 34. §-ai. A jelen czikkben megjelölt törvényekben meghatározott cselekmények, illetőleg mulasztások vétséget képeznek. Az 1875. XXXVII. t.-cz. 220. §-a és az 1876. XXXVI. t.-cz. I •33. §-a helyébe a büntető-törvénykönyvnek a büntetések enyhítéséről | szóló rendelkezései lépvén : a törvénykönyv hatályba-léptével érvényből I kihelyeztetnek. VII. czikk. Hatályban maradnak továbbá: 1. a gát-rendőrségről szóló 1871. XL. t.-cz. 14. §-a; 2. a vadászatról szóló 1872. VI. t.-cz. 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29. és 32. §-ai; 3. az ipartörvényről szóló 1872. VIII. t.-cz. V. fejezetének a kihágásokról intézkedő, és a büntető-törvénykönyv vagy a rendőri kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv által nem módosított rendel- j kezései; 4. a marhavészről szóló 1874. XX. t.-cz. V. fejezetének rendelkezései ; 5. az 1876. XIII. t.-cz. 17., 19., 57., 73., 76., 79., 80., 90., 94., 108., 109., 110., 111., 112. §-ainak rendelkezései; 6. az 1876. XIV. t.-czikknek a kihágásokról szóló törvény által nem módosított rendelkezései. Az ezen czikkben megjelölt cselekmények és mulasztások kihágást képeznek s azoknak az előbbi törvényekben meghatározott nemű szabadság-vesztés büntetése helyett, ugyanazon tartamban elzárás lesz alkalmazandó. Az 1871. XL. t.-cz. 14. §-ban meghatározott kihágásoknak, azon t.-cz. 15. §-ában meghatározott büntetése helyett azonban, 8 napig terjedhető elzárás és 50 frtig terjedhető pénzbüntetés lesz alkalmazandó. VIII. czikk. Érintetlenül maradnak az egyenes adók, a jövedékek, a fogyasztási adók és az illetékek iránt fenálló törvények és a j törvény által fentartott szabályok megsértését tárgyazó büntető intéz- ! kedések. Az ezen törvények és szabályok megsértése folytán kiszabott ! pénzbüntetéseknek szabadság-vesztés büntetésekre való átváltoztatása í esetében, ha a szabadság-vesztés büntetése 200 frtot túlhaladó pénz- j büntetés helyett mondatik ki: fogház, — ha pedig ennél kisebb összeg • helyett mondatik ki : elzárás leend. IX. czikk. Az 1865/7. XVI. t.-czikk VIII. czikke alapján, a I közmunka- és közlekedési miniszter által 1874. június hó 10 én 9821. ! sz. a. kiadott és 1877-ik évi július hó 25-én 11474. sz. alatti, továbbá 1878. évi márczius hó 20-án 3686. szám alatti rendeletei által módosított rendeletének, a vaspályákon való szállításból kizárt vagy csak a meghatározott föltételek mellett szállítható áruk szabályellenes feladá- | sának büntetésére vonatkozó 48. §-a továbbra is érintetlenül marad. j X. cz i k k. A jelen törvény II. czikke alá nem eső azon miniszteri j rendeletek, melyek bizonyos cselekményekre, illetőleg mulasztásokra büntetést állapitannak meg, szintén fentartatnak s azoknak megszegései hihágásokká nyilváníttatnak. A mennyiben mindazonáltal a fentartott valamelyik rendeletben a kihágásokról szóló törvénytől eltérő vagy pedig az azon törvénykönyv 3. §-a második bekezdésében meghatározottnál hosszabb tartamú szabadság-vesztés büntetése lenne megállapítva: azon büntetés a jelen törvénynél fogva elzárásra, ennek leghosszabb tartama pedig 15 napra változtatik át. Ha pedig a miniszteri rendeletben 100 frtot felülhaladó pénzbüntetés volna megállapítva: ennek legnagyobb összege szintén a jelen törvény erejénél fogva, 100 frtra szállíttatik le. XI. c z i k k. A büntető-törvénykönyv és a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv hatályba léptétől számítandó hat hónap elteltéig érvényben maradnak a törvényhatóságok, a szab. kir. és a rendezett I tanácscsal biró városok által kiadott és a belügyminiszter által meg- I erősített azon szabályrendeletek, melyek bizonyos cselekményre vagy 1 mulasztásokra büntetést állapítanak meg, a mennyiben e cselekmények vagy mulasztások megbüntetéséről a büntető-törvénykönyv vagy a rendőri kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv nem intézkedik. A fentartott szabályrendeletben megállapított szabadságvesztésbüntetések mindazonáltal elzárásra változtatnak; azok leghosszabb tartama pedig, valamint a pénzbüntetés legnagyobb összege a rendőri kihágásokról szóló törvénykönyv 16. §-ában meghatározott megkülönböztetésekkel üt napig terjedhető elzárásra és ötven forintig terjedhető pénzbüntetésre, illetőleg három napig terjedhető elzárásra és husz forintig terjedhető pénzbüntetésre — a jelen törvény erejével leszállittatik. Az ezen czikk alá eső cselekmények illetőleg mulasztások szintén kihágásoknak nyilváníttatnak. XII. czikk. Kötelesek mindazonáltal a törvényhatóságok, a szab. kir. valamint a rendezett tanácscsal biró városok az I. czikkben megjelölt igazságügyminiszteri rendelet kibocsájtását követő egy hónap eltelte előtt, az előző czikkben érintett azon szabályrendeleteiket, melyeknek fentartását ezentúl is szükségesnek tartják, ujabb megerősítés végett a belügyminiszterhez felterjeszteni. A belügyminiszter által ujolag meg nem erősített szabályrendeletek : a büntetőkönyv és a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv hatályba léptét követő hat hónap elteltével érvényüket vesztik. XIII. czikk. Nem érintetnek a büntető-törvénykönyv és a rendőri kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv hatályba lépte által, s ennélfogva továbbra is érvényben maradnak azon törvények, valamint a törvény által adott felhatalmazás alapján kiadott azon miniszteri rendeletek, melyek bizonyos cselekményre vagy mulasztásra büntetést állapitanak meg, ha a büntetésnek az előforduló esetre való alkalmazása, a biróság előtti külön eljárás tárgyát nem képezi. XIV. czikk. Az 1848. XVIII. törvényczikk 2.—12. és 14.—16. §-ai helyébe a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv megfelelő intézkedései lépvén: az idézett törvényczikk 1. és 13. §-ai érintetlenül maradnak. Ugyanezen törvényczikk II. fejezetének 18., 19., 20. és 26. §-ai helyébe, továbbá a 28. §-nak azon rendelkezése helyébe, mely a sértett fél panaszának elévülési idejét állapítja meg: a bűntettekről és a vétségekről szóló büntető-törvénykönyv megfelelő rendelkezései lépnek. XV. czikk. A büntető-törvénykönyv és a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv hatályba lépte előtt elkövetett, de végérvényesen csak ezen törvénjkönyvek hatályba lépte után elitélendő azon cselekményekre, melyek az előbbi törvények vagy gyakorlat szerint, valamint az uj büntető-törvényvönyv szerint is büntettet képeznek, ha az előbbi törvények vagy gyakorlat szerint két évi tartamot fölülmúló börtönnel vagy »tömlöczczel« (1840: XXII. 130. §.), vagy »rabsággal« (1844: VI- 28. §.) •— az uj büntető-törvénykönyv szerint pedig fegyházzal •— volnának büntetendők, a mennyiben azon körülmények egyike sem forog fen, melyek a büntetési nemnek enyhébbre változását vagy a büntetés tartamának két éven alóli leszállítását vonják maguk után: i: szabadság-vesztés büntetéséül fegyház állapítandó meg. Ha pedig a fentebbi pont alá eső valamelyik cselekményre a fenálló törvények vagy gyakorlat szerint két évnél rövidebb tartamú börtön volt megállapítandó, és a cselekmény az uj büntető-törvénykönyv szerint is büntettet képez —• a mennyiben azon körülmények egyike sem forog fen, melyek a büntetésnek a vétségre rendelt büntetési nemre való átváltoztatását vonják maguk után: a szabadság-vesztés büntetéséül börtön lesz megállapítandó. XVI. czikk. Azon eseteket illetőleg, melyekre vonatkozólag a XV. czikk. alkalmazásánál, az 1852-ik évi ausztriai büntető-törvénykönyv veendő alapul, azon czikk többi föltételei mellett, fegyház csak, azon bűntettekre lesz megállapítható, melyekre az említett törvény »sulyos börtönt« állapit meg. XVII. czikk. Ha a XV. czikkben megjelölt időben elkövetett, de végleg az uj büntető-törvénykönyvek hatályba lépte után elitélendő cselekmény, akár a fenálló törvények vagy gyakorlat szerint, akár az uj böntetö-törvénykönyv szerint vétséget képez: a szabadság-vesztés büntetéséül fogház állapítandó meg. XVIII. c z i k k. A XVII. czikk alá eső azon cselekményekre, melyek megítélésénél és büntetésénél az 1852. évi ausztriai büntetőtörvénykönyv és a magyar büntető-törvénykönyv közötti viszony szolgál alapul, — ha azok az ausztriai büntető-törvénykönyv szerint kihágást képeznek, azonban szigorú fogsággal büntetendők — a mennyiben a magyar büntető-törvénykönyv szerint vétséget képeznek: kihágásnak lesznek ugyan minősitendők, a szigorú fogság helyett azonban fogház lesz megállapítandó. XIX. czikk. Valamely büntetendő cselekmény miatti elitéltetéssel, az eddig fenálló büntető-törvénykönyvek szerint egybekapcsolt azon következmények (1840: XXII. t.-czikk 128. §.) vagy törvény szerinti hatályok, melyek az uj büntetőtörvénykönyvben megállapított mellékbüntetések közt nem fordulnak elő : ezen büntetőtörvénykönyv érvénybe léptével hatályukat vesztik, akár állapíttattak légyen meg azok az ítéletben, akár képezték légyen az elitéltetésnek magából a törvényből folyó következményeit. XX. czikk. A büntetendő cselekményeknek, vagy bizonyos nemű büntetéseknek a fenálló büntető-törvények szerinti azon következményei pedig, melyek mint mellékbüntetések az uj büntetőtörvénykönyvben is előfordulnak — a mennyiben oly cselekmény képezné azoknak alapját, a mely miatt az ilynemű mellékbüntetések az uj büntetőtörvénykönyv szerint nem alkalmazhatók : az elitéltnek kérelmére a biróság által megszüntetendők.