Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 40. szám - Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. 11. [r.]

— 319 — A mennyiben pedig c következmények (törvényszerinti hatályok) az elitéltet határozatlan időre terhelnék, vagy pedig hosszabb tartamra állapíttattak volna meg, mint a mennyire azok az uj büntetőtörvénykönyv szerint megállapíthatók: az elitéltnek kérelmére az uj büntetőtörvénykönyvben megállapított tartamra leszáUitandók. E leszállításnál a mellékbüntetések tartamára nézve, a bűntett és a vétség tekintetében megállapított megkülönböztetések szolgálnak irányul. XXI. czikk. Annak megítélésénél, vajon a mellékbüntetések tartamának meghatározásánál a bűntettre vagy vétségre megállapított intézkedések veendők-e alapul, a mennyiben a cselekmény ebbeli minősége az ítéletből vagy a megállapított főbüntetés neméből nem tűnnék ki: az uj büntető-törvénykönyvnek megfelelő határozatai alkalmazandók. A netalán fenforgott enyhitő körülménynek a cselekménynek e minősítésénél figyelembe nem veendők. XXII. czikk. A XX. és XXI. czikk rendelkezései a büntetendő cselekmény miatti elitéltetés folytán elvesztett nyugdijakra, nyugdij-igényekre vagy kegydijakra nem terjednek ki. XXIII. czikk. Azon esetekben, melyekben a büntetőtörvénykönyv szerint hivatalvesztés mondandó ki, ha a cselekmény a 397. §-ban megjelölt személyek által követtetik el: a hivatalvesztés helyett, a büntetőtörvénykönyv 399. §-ának második bekezdésében meghatározott mellékbüntetés lesz alkalmazandó. XXIV. czikk. A bűntett vagy vétség miatti elitéltetésnek hatása arra, hogy az elitélt mint tanú, illetőleg végrendeleti tanú elfogadható, vagy hogy vallomása bizonyító erővel bir-e: az illető törvényeknek a tanukra vonatkozó rendelkezései szerint ítélendő meg. (1868: LIV. 191., 193. §§.; 1876: XVI. 2., 16., 30. §§.; büntető perrendtartás.) XXV. czikk. A gyámsági és gondnoksági ügyek rendelkezéséről szóló 1877: XX. t.-czikknek azon intézkedései, melyek az atyai hatalomnak, vagy a gyámság, illetőleg gondnokság viselhetéséről, büntetendő cselekmény miatti kizárás iránt rendelkeznek (1877 : XX. 23. §. b), 24. §., 43. §. g), 45. §., 55. §. e)): az uj büntető törvénykönyv hatályba léptétől fogva ez utóbbinak értelmében alkalmazandók. Az 1877 : XX. 24. §-ának első bekezdése mindazonáltal a büntető-törvénykönyv 58. §-ával ellentétbén nem állván: ez utóbbi által nem záratik ki. XXVI. czikk. Az 1877: XX. törvényczikk 28. §-ának e) pontja, valamint ugyanazon §-nak zárpontja mindazokra hatályos, a kik egy évnél hosszabb ideig tartó szabadság-vesztés büntetésre Ítéltettek. XXVII. czikk. A fenálló törvényeknek vagy rendeleteknek azon intézkedései, melyek szerint bizonyos közhivatalnokok, ügyvédek .vagy hatósági szolgák hivataluktól, állásaiktól vagy szolgálatuktól fegyelmi uton elmozdíthatók, illetőleg az ügyvédi lajstromból kitörölhetők: a büntető törvénykönyv és a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv által nem szenved változást. Ezen intézkedés azon esetre is áll: ha az elkövetett cselekményre hivatalvesztést a büntetőtörvény nem állapit meg, vagy ha a hivatalvesztés kimondása a büntető törvénykönyv 54. §-ának második bekezdése alapján a bíróság által mellőztetett. XXVIII. czikk. A előző czikknek intézkedései a büntető törvénykönyv 55. §-ának 4. pontjában megjelölt czimek, rendek, diszjelek vagy azok viselhetési jogosítványának a fenálló szabályok szerinti elvesztésére is kiterjednek. XXIX. czikk. Azon büntetendő cselekmények miatt, melyekre vonatkozólag az uj büntető törvénykönyv, vagy a rendőri büntető törvénykönyv szerint csak a sértett fél indítványára indítható meg a büntető eljárás: — ez, habár a cselekmény az uj büntető törvénykönyv hatályába lépte előtt követtetett el: ennek hatályba lépte után csak is á sértett fél indítványára indítható meg. Ez esetben a határidő azon naptól számíttatik, a melyen az I. czikkben megjelölt törvények hatályba lépnek, a mennyiben az elkövetett cselekmény és annak elkövetője, azon napon a sértett fél tudomására volt, és a büntethetőség elévülés által el nem enyészett. XXX. czikk. Ha pedig az előző szakaszban megjelölt büntetendő cselekmény miatt, a büntető eljárás, az uj büntetőtörvénykönyv és a rendőri kihágásokról szóló btk. hatályba lépte előtt indíttatott meg: az e. f. bíróság által, a mennyiben vád alá helyezési határozat, és ha kihágás forog fenn, első fokú bírósági ítélet még nem hozatott, ezen törvénykönyvek hatályba lépte után, csak az esetben folytatandó az eljárás, ha a följelentés a sértett fél által történt. Ha pedig a sértett fél általi följelentés nélkül, hivatalból indíttatott meg az eljárás: a félbeszakítandó, s azok, a kik az uj törvénykönyv értelmében az indítványtételre jogosítva lennének, a vizsgáló biró által záros határidő kitűzése mellett, nyilatkozatra felhivandók az iránt: vajon az eljárás folytatását és esetleg vádlottnak megbüntetését kívánják-e. Az igenlő nyilatkozat: az uj büntető-törvénykönyv által kivánt indítványt pótolja. A nyilatkozatnak a záros határidő alatti meg nem adása, vagy a tagadó nyilatkozat az eljárás megszüntetését vonja maga után. XXXI. czikk. A XXIX. és XXX. czikkek rendelkezései a büntető-törvénykönyv 112. §. második bekezdésében megjelölt esetekre nem terjednek ki. XXXII. czikk. Az uj büntető-törvénykönyv, valamint a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv hatályba lépte előtt elkövetett büntetendő cselekmények büntethetősége az ezen törvényekben meghatározott idő alatt évül el. Az elévülés félbeszakítására vagy kizárására nézve, az előbbi törvényekben megállapított, de az I. czikkben meghatározott törvényekbe föl nem vett föltételek, hatálytalanok. Ugyanez áll a büntetéseknek az uj büntető-törvénykönyvnek hatálybalépte előtt megkezdett elévülésére is. XXXIII. czikk. Azon fegyencz, a ki életfogytig tartó fegyházra ítéltetvén, megkegyelmeztetése előtt oly büntettet követett el, melyre 10 évig terjedhető, vagy ennél hosszabb tartamú fegyház büntetést állapit meg e törvény: sötét magán zárkába való elzáratásra és ezen felül hetenkint két napon át kenyér és viz melletti böjtölésre ítélendő. A sötét magán zárkában való elzárás öt évi tartamot nem haladhat fölül, és egy folytában két napnál hosszabb ideig nem alkalmazható ; a sötét magán zárkában töltött két nap elteltével a büntetés e sulyositása három napra félbeszakítandó, és ennek lejárta után újból két napig alkalmazandó. Enyhébb büntetés alá eső bűntett elkövetése esetében, az életfogytig terjedhető fegyházra ítélt, szintén sötét magán zárkában való elzárásra, böjtölóssel vagy a nélkül ilélendő. A sötét magán-zárkábaD való elzárás mindazonáltal három évig terjedhető tartamot nem haladhat fölül és szintén a fentebbi pontban körülirt félbeszakításokkal hajtandó végre. Oly vétség elkövetése esetében, melyre a büntető-törvénykönyv egy évnél tovább terjedő fogházbüntetést rendel: az életfogytig terjedhető elzárással elitélt cselekménye súlyosságához képest — a fegyenc zek elleni fegyelmi büntetésül alkalmazható valamely büntetésre Ítélendő. XXXIV- czikk. Tizenöt évig terjedhető fegyházra ítélt fegyencz, ha ezen büntetésének tartama alatt oly büntettet követ el, melyre életfogytig terjedhető fegyházbüntetésnél enyhébb büntetést szab a törvény: büntetésének 5 évig terjedhető meghosszabbítására ítélhető. Oly vétség elkövetésének esetében pedig, melyre a törvény egy évig terjedhető fogháznál súlyosabb büntetést szab; a fegyházbüntetés egy évig terjedhető tartammal meghosszabbítható. XXXV. czikk. A XXXIII. és XXXIV. czikkekben meghatározott cselekmények fölött a bíróság ítél. XXXVI. czikk. Ha az életfogytig terjedő fegyházra ítélt fegyencz a XXXIII. czikkben megjelöltnél enyhébb büntetés alá eső vétséget követ el: fegyelmi uton, a fegyház rendszabályai szerint lesz fegyelmileg büntetendő. XXXVII. czikk. Az I. czikk értelmében hatályba lépendő büntető-törvénykönyvek vonatkozásait a marosvásárhelyi kir. tábla területén és a feloszlatott katonai határőrvidéken alkalmazásban levő polgári törvénykönyv egyes intézkedéseire: az igazságügyminiszter rendelet által állapítja meg. XXXVIII. czikk. A jelen törvény az I. czikkben megjelölt törvénykönyvvel egyidejűleg lép hatályba. XXXIX. czikk. Eiumét illetőleg felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a magyar büntető-törvénykönyvet a bűntettekről és a vétségekről, valamint a magyar büntető-törvénykönyvet a rendőri kihágásokról, külön rendelettel léptesse hatályba, és ezen rendeletben a rendőri kihágásokat illetőleg — az ottani viszonyoknak megfelelő módosításokat megtehesse. XL. czikk. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Különfélék. — A „Jogászkör"-ben október 3-án Dr. D e 1 FA d a m i Kezső tart előadást »a külföldi bíróságok határozatainak végrehajtásáról.* — A katonai büntető-törvénykönyvnek a katonai körök által tervezett »reform«-ját jellemzi a legfőbb katonai igazságügyi tanács által készített codex-javaslat, melyben a halálbüntetésnek esetei még a jelenlegi törvényhez képest szaporittatnak azon több mint naiv indoknál fogva, hogy a testi fenyíték és a bilincs megszüntettetvén, más »hatályos« büntetési nemről kell gondoskodni; a felebbvalók általi lekaszabolás (niedermachen) szintén megtartatott mindazon esetekben, a hol azt a jelenlegi törvény megengedi. — A német jogászgyülésen a jogtanulmányi és vizsga-rendszer megállapításával egyidejűleg igen heves küzdelem folyt a theoretikusok practicusok közt az egyetemi tanfolyam meghosszabbítása iránt. A tanárok a négyévi tanfolyam mellett kardosodtak, és nevezetesen Gneist kifejté, hogy miután a szóbeli eljárás behozatalával »nincs többé mit protokollálni, extrahálni és decretálni«, sokkal üdvösebb lenne a joggyakorlat egy évét még egyetemi tanulmányra fordítani, annál is inkább, mert a jogtudomány köre utóbbi időben rendkívül tágult. Ennek ellenében Dr. André védelmezte a három évi tanfolyamot és sok keserű igazságot mondott el. Nevezetesen kiemelte, hogy az évenkint összesen 4—5 havi szünidő képezi az egyetemi tanfolyam rákfenéjét, mely abusust gyökeresen kellene orvosolni; mert 25 — 26 éves korukban a férfiaknak ideje már sokkal becsesebb, semhogy szünidőkre pazaroltassék. E korban a férfi már gyakorlati tevékenységre törekszik, sőt legtöbb esetben kényszerülve van arra, és a ki addig nem szerezte meg oktatás utján a kellő képzettséget, az nem is fogja többé megszerezni, ha még oly soká tartjuk is az iskolamester disciplinája alatt.