Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 40. szám - A kereskedelmi törvény 174. §-a alapján indított kereset felfüggesztő hatályáról. 1. [r.]

Nyolczadik évfolyam. 40. szárn. Budapest, 1878. október 3. Külön mellékletek: a „Döntvények gyjjteménye", ás ..Igazságügyi rendeletek Iára" és a?. „Igazságügyi (örvények anyaggyüjteménvnyel". « kéziratok a szerkesztőséghez, a meorendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intezendők. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGASZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak | helybe a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjtemenynyel" cziroü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 fonni, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. z előfizetési pénzek bérm leb'C/.éls/.erübbeu postán küldendők •M.'-kr." MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM A kereskedelmi törvény 174. §-a alapján indított kereset felfüggesztő hatályáról. — Tervezet az alkotandó magyar csődtörvényről. — Adalékoka magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. (A eorrectionalisatio elve a magyar büntető-törvénykönyv 106. §-ában). Dr. Fayer Lászlótól. — Jogirodalom • (Holtzendorff. Der Entwurf des ungarischen Strafgesetzbuch.es über Verbrechen und Vergehen). — Törvényjavaslat a magyar büntető-törvénykö nyv és rendőri kihágásokról szóló magyar büntető-törvénykönyv életbeléptetéséről. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentés! határidők. — Kivonata »Budapesti Közlöny-bői. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet : A »Dötnvények gyűjteményéinek egy ive. Lapunk vidéki előfizetőit felkérjük, hogy előfizetésüket az év- i negyed alkalmából mielőbb megújítani szíveskedjenek, mivel különben a lapott.vább nem küldhetjük. A kiadó-hivatal. : _ , j A kereskedelmi törvény 174. §-a .alapján indított kereset felfüggesztő hatályáról. I. (xz.) A »Themis« t. szerkesztősége a mult évben jónak látta a részvénytársasági jog köréből azon kérdés megoldását megkísértetni, vajon a keresk. tk. 174 §-a alapján indított kereset felfüggesztő hatálylyal bir-e vagy sem? A midőn e sorok irója készségesen elismeri annak jelentőségét és becsét, ha az érvényben levő jog rendszerének egyes alakzatai és intézményei különálló fejtegetések és vizsgálatok tárgyát képezendik, ugy a jelen esetben nem helyeselhető maga a felvetett kérdés ; mert annak szük keretűformulázása mintegy arra késztette az annak megoldásával foglalkozókat: hogy magát az alapintézményt, értem a részvényes kereshetőségét figyelmen kivül hagyják, s igy ezzel a tudományos és beható vizsgálat terét elhagyták.*) Mert a monografikus tárgyalásnak egyik alapfeltétele az, hogy vagy a kérdésként feltüntetett intézményt, mint körülzárt és határozott egységet a rendszerben fogja fel, s annak összefüggését s kihatását más vele kapcsolatban álló intézményekre feltüntesse; avagy, ha egy intézménynek mint a jogi életben külsőleg érvényesülő alakzatának egyes oldalait vizsgálja, magukkal az alapkérdésekkel tisztában legyen és azok mint a tudományos vizsgálatnak megállapitott eredményei biztos támpontot nyújtsanak az azokból kiinduló további fejtegetéseknek. Hogy a részvénytársaságok joga a csak most feléledő kereskedelmi jogi irodalmunkban oly beható és kimerítő vizsgálat tárgyát képezte volna, mely a rendszer e részének alapját képező jogi elveknek határozott alakot adott, azt tagadnom kell. Tekintettel tehát a pályakérdésként kitűzött feladatra, eltekintve attól, hogy az helyesen van-e feltéve vagy sem, szükségesnek tartom, nézetemnek abbeli kifejezést adni, miszerint ily munkálatok, melyek mint fentebb kifejtettem, a monografikus tárgyalásnak alapfeltételeit nélkülözik, sem az elméletre sem a gyakorlatra hasznos befolyással nem lehetnek. A fenforgó hárem dolgozat bírálatánál az egyes dolgozatokra mint a bírálat különleges tárgyára csak annyiban lesz szükséges figyelemmel lenni, a mennyiben abban a többi dolgozatoktól eltérő felfogás nyilvánulna. A mi e három dolgozatban közös ugy a kérdés tárgyalásában, mint az elérendő eredményt szülő érvelésben, azt a bírálat összefoglalva tüntetheti fel. Magát az alapkérdést mind a három dolgozat ugy fogta fel, mint a törvénymagyarázat körébe tartozót, és onnan azon törekvés a hivatkozott §. helyes vagy nem helyes ér*) T. munkatársunk fejtegetéseire bővebben visszatérünk, s akkor lesz alkalmunk ezen szemrehányásra is reflektálni. Szerk. telmezésében a kérdés helyes vagy nem helyes megoldását keresni. Egy a törvényben meg nem oldott kérdésnek az alapintézményből, illetve a rendszerből vont okszerű következtetés utjáni megoldása mindig nehéz; de a kérdés megoldásának ily módoni megkísértése mindenesetre jogosult. Azonban felmerülhetnek oly kérdések; a forgalmi élet egy jogi elvnek oly alakzatbani megjelenését idézheti elő, melyeket a jogi megjelenések szokásos alakzatai közé sorolni nem lehet. Ily alakzatok, ha egy különleges intézménynyé összeforrtak, s habár gyakran a rendszer keretébe beillesztetnek, nem a rendszer, az abban érvényesülő alap- s irányeszmék folytán nyerik rendezésűket, hanem az az intézményből levezettetik, a midőn a tényleges megjelenést szülő elemek sokaságának egysége és ezen egységnek abstractiója a jogi formulát adja. De vannak viszont kérdések, melyek egy törvénykönyvben rendezett intézményeknek az életbeni valósulásuk által felmerülhetnek s melyeket a rendszerből kiinduló törvénymagyarázat utján megoldani nem lehet. Ez utóbbi lehetőségnek kettős létoka van: vagy a törvényhozó a felmerült kérdést egyáltalán megoldani nem akarta, és annak egyszerű elhallgatásával jogi jelentőségét negálja, és ez esetben a kérdés a hozott jog szempontjából fel sem vethető; avagy a kérdés különleges megoldását mellőzte ; mert azt a rendszerben rejlő alkalmazott és érvényesülő alapelvek által megoldottnak véli. Holott a kérdés különleges megoldása ezen alkalmazásukban ellentmondó elvek által nem eszközölhető. Habár az enquete jegyzőkönyvei a részvényes kereseti jogára nézve csak alapelveket állapítanak meg, és sajnos rövidségüknél fogva e fontos kérdés tárgyalását csak sejtetik, sőt azt mondhatni, hogy a függőben tartás kibúvó ajtócskájának gyakori megnyíltával több oly ez intézményre vonatkozó kérdést hagyott megoldatlanul, a melyre vonatkozólag a törvényhozó nyilatkozata döntő befolyással lett volna, ugy daczára e jelzett rövidségnek mégis határozottan állitható, miszerint a felvetett pályakérdés elhallgattatott egyszerűen azon okból, mert annak jogi jelentőséget nem tulajdonított, a mint ez a hivatkozott jegyzőkönyvnek 174. lapjából kitűnik, — hol is indítvány tétetett arra nézve, hogy a kérdéses §-ban a kereseti jog hatályai is kifejezést nyerjenek, mely indítvány azonban mellőztetett, a helyett azonban a jegyzőkönyvben a kereset irányáról van szó, de ezen irány is elhagyatván, egyszerűen kereseti jog állapíttatott meg. Közös hibául rójuk tehát fel az összes dolgozatoknak azt, hogy azon kérdést: vajon maga a pályakérdés a magyar kereskedelmi jog rendszerében mint kérdés egyáltalán szerepelhet-e, bírálat alá nem vették; hanem a helyett azt bizonyították (a pályanyertes mű), mi bizonyítást nem igényel, és bebizonyítani megkisérlették azt. mit bebizonyitaniok sem sikerült. Továbbá közös hibául róvandó fel az, hogy a részvényesnek e különleges jellegű és természetüke-