Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 38. szám - A lopás 4. [r.]

- 299 csalás, zsarolás vagy hamisítás alapjául szolgál, a magyar > büntető-törvénykönyv értelme szerint, a bűnhalmazat kér- | dése különféle megoldást nyerhet. Ha az érték nélküli ok- 1 mány elvonása, mint kárositási czélzat nélkül történt, bün- j tétlen maradna, egy ily okmánynyal elkövetett más bün- í tettnél bűnhalmazat elő nem fordul. Az esetben pedig, ha az okmányelvonás tárgyát egy értékkel ugyan biró, de pénzben ki nem fejezhető okmány képezi és ez eset a már előadott okból a 406. §. alá vonatnék, az elvonás után az okmány meghamisittatnék, és e hamisitott okmánynyal egy i harmadikon csalás követtetik el, akkor három büntetendő cselekmény forogna fen: az okmányelvonás (406. §.), okmány hamisítás (401—402. §.) és ha ily hamisított okmány a hamisítás után eladatnék, és a vevő az adott összeget veszti (319. §.), hozzájárul a csalás. i A bemutatóra szóló papirok elvonása azonban, ha azok értékesítése tényleg csalással jár is, a reális concurrentia ese- I tét nem képezendi, hanem itt a két cselekmény, az elvonás j és értékesités, tárgyára nézve teljesen ugyanaz lévén, az érté- \ kesités az eltulajdonításra irányult akaratnak külső kifejezése, e tényleg különálló két cselekmény eszményileg mint egymásnak kiegészítő része lesz tekintendő, mely az eszményi bünhatalmazat esetét képezendi. Az itt felemiitett kérdések a II. fejezetben érintett csoportositási kérdésre is mint látjuk befolyással vannak, és a lopást vagyon ellen irányuló merényletnek nevezve, vezetnek részben a dologi értéknek a büntető-törvénykönyvben kifejezésre jutott fogalmához, a vagyont azon szük értelemben véve, hogy az csakis pénzben megbecsülhető tárgyakból állhat. Ha a lopás tárgya azon értelemben vétetik, mint azt adtam, és ha e bűntett forgalmi bűntettnek neveztetik el, a fenti kérdések helyes megoldása e bűntett természetéből folyna, mely az okmányok elvonásában ép oly cselekményt lát a forgalom alapja ellen, mint más idegen ingó dolog elvonása által. Az érték mikénti meghatározását a magyar büntetőtörvénykönyv akként állapítja meg, hogy *a lopott dolog értékének az veendő, melylyel az a lopás idején birt«. (334. §.) Az indokolás ezen értékmeghatározást teljesen megfelelőnek találja: »Még kevésbbé nyomatékos azon ellenvetés, hogy a lopott érték szerinti megkülönböztetés az érték meghatározására szolgáló különféle becslési alapok folytán casuisticára vezet. Ez csak az esetben történhetnék meg, ha a törvény nem állapítaná meg az érték kiszámításánál alkalmazandó szabályt. De minthogy eziránt valamennyi ujabb büntető-törvénykönyv intézkedik, s a törvényjavaslat 323. §-ának második alineája is határozott utasítást tartalmaz, ez okból ez ellenvetést nem fogadhatnók el irányadónak«. (L. Indokolás II. k. 285. 1.) A magyar büntető-törvénykönyv a 323. §-hoz (I. javaslat) adott indokolásban ugyan állítja, hogy a különböző becslési alapokból folyó casuisticát lehetetlenitette, mert a 323. §. második kikezdése erre vonatkozólag szabályt állapit meg, de tényleg e hivatkozott szakasz, mely a törvénykönyvbe mint 334. §. változatlanul felvétetett, a becslési alapot fel nem vette Az indokolás mint a törvény magyarázatának egyik segédeszköze, csak sejtetni engedni, hogy érték alatt a »közönséges érték « értendő, ámbátor ezen az indokolásban használt kifejezés határozatlan, ha csak az indokolás ezalatt az »aestimatio communis«-t nem érti. Azon büntető-törvénykönyvek, melyek az értékszerinti osztályozást elfogadták, szükségesnek tartották a becslési alap meghatározását; leghatározottabban a zürichi büntetőtörvénykönyv, mely a dolog forgalmi értékét szem előtt tartva a 166. §-ban rendeli, hogy az érték megállapításánál alapul a dolog forgalmi értéke vétessék. Fejtegetésünk további folyamában az indokolás alapján becslési alapul a magyar büntető-törvénykönyv szerint a közönséges értéket fogjuk venni. A törvénykönyv érték alatt tehát a közönséges értéket kivánja venni, mely minden személyes vonatkozás nélkül állapítandó meg, tehát sem a kárositottra, sem pedig a tolvajra nem lehet tekintettel. A lopott dolog értéke és a tolvaj által nyújtandó kártérítés közt, határozott különbség van s az érték megállapításnak ugy az egyik mint a másik esetben függetlenül kell történnie; az egyik értékmegállapitás a büntetendő cselekményt qualificálja, a másik a kártérítési kötelezettség mérvét állapítja meg. Az értékmeghatározás is mutatja a lopásnak forgalmi bűntett természetét, a mennyiben a lopott dolognak nem mint a károsult vagyonához tartozó fagyat, és ezen szempontból kiinduló értékmeghatározását veszi figyelembe, hanem azt mint forgalomnak tárgyát tekintvén, becsüli meg. Az értékmeghatározásnak azon neme, mely a törvénykönyvben elfogadtatott, minden tekintetben kielégítő nem lesz, mert: a személyes irányzatot ugy a károsultnál, mint a tettesnél teljesen figyelmen kívül hagyja s az érték nagyságát a cselekmény súlyának appreciálására irányadónak (Ind. II. R. 286.) ismerve el, s erre a lopás főosztályozását mint bűntettre és vétségre alapítva, a cselekmény által okozott kár megállapításánál egyéb mozzanatokat a közönséges értéken felül figyelembe vennie kellett volna. A lopott tárgy része egy egésznek, mely résznek értéke 50 frton alóli, de mely rész elvonása által az egész értékében tetemesen csökkenik vagy értéktelenné válik. Ez esetben a tolvaj által okozott kár nem az elvont dolog közönséges értékében nyilvánulhat, hanem figyelembe lenne veendő azon kárösszeg, mely az egésznek értékén ejtetett. (Benz a zürichi büntető-törvénykönyv szerzője e törvénykönyv magyarázatában 156.1. azt mondja: >MachtdieSache nur in Verbindung mit einer anderen nicht gestohlenen Sache ein Ganzes aus, wo das Eine ohne das Andere nicht gebraucht werden kann, so ist der Werth des Ganzén für die Strafbestimmung anzunehmen«). A tettes a dolog elvonásánál tudja, hogy az elvont tárgy által a károsultnak vagyoni hátrányt okoz, mely megkárosítás azonban nem ölti magára az idegen ingó dolog megrongálásának vétségét, vagy pedig az egész, az elvétel által megrongáltatik, de a rongálás nem szándékos. Ez eseteknél az elvont tárgy értéke a cselekmény súlyának kifejezéseként nem használható, s a szándék nélküli károsítás még az eszményi bűnhalmazat esetét is kizárja. A hannoveri törvénykönyv (336. §.) az esetre, ha a lopott tárgy értékén felül még különös vagyoni hátrány okoztatott, ezt a büntetés kiszabásánál mint súlyosító körülményt kiemeli. Még messzebb ment a badeni törvénykönyv, mely a 377. és 378. §§ ban a lopás értékmeghatározásánál azonöszszeget is hozzámitandónak rendeli, melyet a tolvaj az elvonás tette által vagy a kivitel következtében ejtett. A hesseni büntető-törvénykönyv 260. §-ban különösen kiemelte azt, hogyha a tettes az elvont tárgynak a károsultra nézve közönséges értékénél nagyobb értékét ismerte, vagy az elvitel vagy az elválasztás által még külön kárt okozott, e körülmények súlyosabb büntetést vonnak maguk után, mintsem azt, mely az érték szerint lett volna kiszabandó. A magyar büntető-törvénykönyv azonban a büntetési mérv meghatározásánál ezen törvénykönyvektől eltérő rendszert követvén, kénytelen lett volna ezen mozzanatokat vagy az értékmegállapitásnál felvenni, vagy pedig az értékből kiinduló osztályzást s az abból kifolyó cselekmény súlyosságának jelzését elhagyni. A lopott dolog értékének meghatározására a törvénykönyv 334. §-ban foglalt intézkedés kielégítő nem lesz, mert azon elv, melyet a törvényhozó az értékmegállapitásnál szem előtt tartott, és mely a dolog forgalmi értékének kifejezését czélozza, csakis az időszerinti érték felemlitésével el nem érhető, hanem szükséges lesz ezen kívül még egy másik mozzanatra is figyelemmel lenni, s ez a helyi érték vagyis a lopott dolognak azon értéke, a melylyel az a tett elkövetése helyén birt. A tolvaj, a ki egy pusztáról egy bizonyos menynyiségü gabonát ellop, mely gabonának értéke 50 frton alóli s e gabonát egy közel fekvő városba szállítja, hol annak ára 50 frton felüli, a lopás vétségében, nem pedig annak bűntettében lesz bűnösnek kimondandó, mert a tett qualificálásánál az elkövetés helyét kell kiindulási pontul felvenni, és a büntetendő cselekmény minden kellékei egy meghatározott