Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 37. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás)

— 294 ­ha a haszonvételre a végrehajtató követelését megelőzőleg másnak javára a zálogjog telekkönyvileg bejegyezve nincsen, a végrehajtató követelése és járulékai a telekkönyvi hatóság által kielégíttetik, s a netaláni maradvány a végrehajtást szenvedőnek kiadatik. Ha a végrehajtató követelését telekkönyvileg bejegyzett más követelések előzik meg: a telekkönyvi hatóság által az ingatlanok vételárfelosztására előirt szabályoknak a dolog természete szerint való alkalmazása mellett szabályszerű sorrendi tárgyalás tartatik, s a vételárfelosztás annak szabályai szerint eszközöltetik. 214. §. A mennyiben az ingatlannak tulajdona és haszonélvezeti joga a végrehajtást szenvedőt illeti: a végrehajtatónak jogában áll akár az ingatlanra vezetendő végrehajtással egyidejűleg, akár a nélkül az ingatlan haszonélvezetére a 211., 212. §§. szabályai szerint végre­hajtást vezetni. Az ingatlan haszonélvezetére a végrehajtási jog bejegyzését vagy feljegyzését tárgyazó végzésről ezen esetben a bevégzést vagy feljegyzést megelőző jelzálogos hitelezők értesitendők. A haszonélvezetre vezetett végrehajtás az ingatlanak árverezését nem akadályozza, és ha az ingatlan elárvereztetik, az őrverés napján még be nem szedett függő termésre és az ezen napon esedékessé nem vált Dérösszegre nézve a haszonélvezetre vezetett végrehajtásnak hatá­lya nincsen. A végrehajtási zárlat költségei ezen esetben az elárverezett ingatlannak vételárából az előnyös tételek között elégitendők ki; azon végrehajtató követelése pedig, a ki csupán az ingatlannak haszonélvezetére vezetett végrehajtást, az ingatlan vételárára az ösz­szes jelzálogos követelések után sorozandó. Több ilyen végrehajtató elsőségét a haszonélvezetre vezetett végrehajtás bejegyzésének időpontja határozza meg. 215. §. A 214. §. szerint a haszonvételre vezetett végrehajtás ese­tében azon jelzálogos hitelezők, a kiknek javára, az ingatlanra a függő termés beszedése, vagy a bérösszeg esedékessége előtt jegyeztetett be a végrehajtási jog: a telekkönyvi hatósághoz beadandó kérvénybe követelhetik, hogy a függő termésből befolyt összeg vagy a bérösszeg a végrehajtató követelésének kielégitésére ne fordittassék, hanem egye­lőre birói letétben tartassék. Ha maga az ingatlana függő termés beszedésének vagyabérösz­szeg esedékességének napjától számított egy év alatt elárvereztetik: a függő termésből bejött összeg vagy a bérösszeg az ingatlan vétel­árához csatoltatik, s a vételárfelosztás az előző szakasz szabályai szerint történik. Ha pedig az ingatlan ezen egy év alatt sikerrel el nem árverezte­tik: a letétbe helyezett összeg a haszonélvezetre végrehajtást vezető hitelező követelésének kielégitésére fordittatik. 216. §. Ha a végrehajtást szenvedőt valamely ingatlannak haszon­élvezete illeti, a nélkül, hogy ezen joga telekkönyvileg bejegyezve lenne : ezen haszonélvezetre, mint ingóságra foganatosittatik a végrehajtás; a haszonélvezet azonban árverés tárgyát nem képezhetvén, a 210. és 212. §§. intézkedéseinek megfelelő alkalmázása mellett, végrehajtási zárlat utján értékesíttetik. A zárgondnok kinevezése és a befolyt összeg fel­osztása a 18. §. szerint illetékes járásbíróság hatásköréhez tartozik. Több ily végrehajtató közötti elsőség a végrehajtási foglalás foganatosításának időpontjától számítandó. IY. Eskü alatti vagyonfelfedezés. 217. §. Azon végrehajtást szenvedő, a ki ellen készpénzbeli kö­vetelés behajtására vezetett valamely végrehajtás sikertelen maradt, a végrehajtató kérelmére vagyonát eskü alatt felfedezni köteles. Az eskü alatti vagyonfelfedezés iránti kérelem, az elrendelt kie­légítési végrehajtásnak sikertelen foganatosítását tárgyazó jelentés be­érkezte után, a végrehajtás elrendelésére illetékes bírósághoz két pél­dányban adandó be. Ezen kérelem folytán a biróság a végrehajtást szenvedőnek vég­zésileg meghagyja, hogy ' gy kitűzendő batárnapon vagyonát fedezze fel, és esküt tegyen arra, hogy vagyonát teljesen felfedezte s abból tudva semmit el nem titkolt. Ha a végrehajtást szenvedő más biróság térületén tartja rendes lakását, vagy rendes lakhely hiányában más biróság területén tartóz­kodik : a vagyonfelfedezési határidő kitűzése s a vagyonfelfedezési eskü kivétele végett a lakhely vagy tartózkodási hely illetékes járás­bírósága keresendő meg. 218. §. Ha a végrehajtást szenvedő a vagyonfelfedezést kitűzött határnapon megjelenve, a végrehajtatónak azon jogát, hogy eskü alatti vagyonfelfedezést követelhessen, kétségbe, vonja; ez iránt a feleknek jegyzőkönyvbe vezetendő nyilatkozatai alapján a biróság határoz. A végzés ellen halasztó hatálylyal biró felfolyamodásnak van helye. Ha az eskü alatti vagyonfelfedezést rendelő bírósági határozat jogerőre emel­kedett, e végből ujabb határnap tűzendő ki. 219. §. Ha a végrehajtást szenvedő a kitűzött határnapra sza­bályszerű megidézése daczára meg nem jelen, vagy vagyonát az e tárgy­beli végzés jogerőre emelkedése daczára felfedezni, s az esküt letenni vonakodik: a biróság őt az eskü alatti vagyonfelfedezésére fogsággal szoríthatja. 220. §. Az elrendelt fogság a bíróságnak elfogatási parancsa folytán bírósági végrehajtó által foganatosittatik. Az elfogatási pa­rancs egy példánya ez alkalommal a végrehajtást szenvedőnek kéz­besítendő. A fogság alá vont végrehajtást szenvedő e végből rendelt és el­különített tisztességes helyen őrizendő. A fogság foganatosítása után is bármikor jogában áll a végre­hajtást szenvedőnek az eskü alatti vagyonfelfedezésre jelentkezni, és ha vagyonát eskü alatt felfedezi, azonnal szabadon bocsátandó, s erről a végrehajtató végzésileg értesítendő. 221. §. A fogság alá veendő végrehajtást szenvedőnek az elfoga­tási parancsban megállapítandó ellátási költségeit a végrehajtató hó­naponként előlegezni köteles. Az első hónapi előleg a fogság fogana­tosítása előtt a kiküldött kezeihez fizetendő. Ha a további előleg legkésőbb a hónap utolsó napjának déli 12 órájáig be nem szolgáltatik: a végrehajtást szenvedő azonnal sza­badon bocsátandó, s ellene ugyanazon hitelező kérelmére a fogság ujabban el nem rendelhető. A fogság foganatosításától számított hat hó elteltével, a végre­hajtást szenvedő feltétlenül szabadon bocsátandó. 222. §. Azon végrehajtást szenvedő ellen, a ki a vagyonfelfede­zési esküt letette, vagy a hat havi fogságot kiállotta, más hitelező kérel­mére eskü alatti vagyonfelfedezés, és ennek nem teljesítése esetében fogság csak akkor rendelhető el: ha a végrehajtató hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy a végrehajtást szenvedő később vagyont szerzett. 223. §. Fogságnak nincs helye: 1. a képviselőház és a főrendiház tagjai ellen országgyűlés tar­tama alatt; 2. az 58. §-ban emiitett személyek ellen hivataluk, illetőleg al­kalmaztatásuk tartama alatt; 2. azon végrehajtást szenvedő ellen, kinek egészségi állapota a fogságnak veszély nélküli foganatosítását meg nem engedi, addig, mig ezen veszély tart. III. FEJEZET. A végrehajtás egyéb nemei. 224. §. Ha a végrehajtás tárgyát bizonyos ingó vagyonnak vagy határozott fajú ingóságok bizonyos mennyiségének átadása képezi: a kiküldött az ingó vagyont, vagy a határozott fajú ingó vagyonnak meg­állapított mennyiségét összeírván, a végrehajtató javára végrehajtás alá vettnek nyilvánítja : a végrehajtást szenvedőtől, vagy attól a ki azokat a végrehajtást szenvedő nevében birlalja, átveszi, s azt elismer­vény mellett ideiglenesen a végrehajtatónak átadja. Ha a végrehajtás tárgya nem a végrehajtást szenvedő birlalatá­ban van : az átvétel és átadás csak a birlaló beleegyezése melett tör­ténhetik. Ha a tárgy birói őrizet alatt létezik, a kiküldött azt a végrehaj­tatónak javára végrehajtás alá vettnek nyilvánítja. 225. §. A 224. §. eseteiben a kiküldött, ha eljárása ellen előter­jesztés nem adatik be, az ennek beadására rendelt határidő után. — ha pedig előterjesztés adatik b>>, az eljárást jóváhagyó birói határozat jogerőre emelkedése után hivatalból hozandó végzéséber. a végrehajtás tárgyát a végrehajtató részére átadottnak nyilvánítja, ha pedig a tárgy birói őrizet alatt van, azt a végrehajtató részére kiutalványozza. A végrehajtató a 224. §. szerint neki ideiglenesen átadott tár­gyakra nézve a jelen szakasz szerinti végleges átadás által nyer teljes tulajdon-, illetőleg használati jogot, melynek joghatálya azonban a 224. §. szerinti eljárás időpontjától veszi kezdetét. 226. §. Harmadik személyek, kik a 224. §. szerint foganatosított végrehajtás által magukat tulajdoni vagy használati jogukban sértve érzik: a végrehajtásnak egészbeni vagy részbeni megszüntetése iránt a végrehajtató ellen a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság előtt keresetet indíthatnak. A kereset a sommás eljárás szabályai szerint tárgyaltatik és Ítélet által döntetik el. Az elsöbirósági ítéletet helybenhagyó másod­bírósági Ítélet ellen felebbezésnek helye nincsen. Ha felperes igényének alaposságát hitelt érdemlőleg kimutatja, a biróság vagy feltétlenül, vagy megfelelő biztosíték (35. §.) letétele mellett a kereset jogerejü eldöntéséig a végrehajtás tárgyának átadá­sát vagy kiutalványozását felfüggesztheti. Az igény bejelentésére felhívásnak (93. §.) kibocsátása nem szükséges. 227. §. Ha a végrehajtás a 224. §. szerint nem eszközölhető a miatt, mert a végrehajtató birtokában a végrehajtás tárgyát képező bizonyos ingó vagyon vagy a meghatározott fajú ingóságnak megálla­pított mennyisége nincsen, a végrehajtás tárgyának készpénzbeli ér­tékét, a mennyiben e tárgyban a végrehajtás alapjául szolgáló közok­iratban intézkedés nem foglaltatik, a kiküldött egy általa hivatalból kinevezet szakértő közbenjöttével megállapítani, s ezen összeg erejéig a végrehajtást szenvedőnek ingó vagyonára biztosítási végrehajtást vezetni köteles. A kiküldött e tárgybeli jelentésének beérkezte után a végre­hajtás foganatosítására illetékes biróság a végrehajtató kérelmére a végrehajtást szenvedőnek más helyen található le nem foglalt ingósá­| gaira vagy ingatlanaira is a kiküldött eljárása során megállapított | készpénzbeli egyenérték erejéig biztosítási végrehajtást rendelhet. | Ugyancsak a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság a I jelentés beérkezte után a feleket hivatalból megidézi, s sommás tár­gyalás, szükség esetében szakértői bizonyítás után a végrehajtás tár­gyának készpénzbeli egyenértékét végzés által állapítja meg. A végzés ellen halasztó hatálylyal biró felfolyamodásnak, s ha a másodbiróság az elsőbiróság végzését megváltoztatta, a harmadbirósághoz további felfolyamodásnak van helye. A végzés jogerőre emelkedése után, a megállapított készpénz­beli egyenérték erejéig a végrehajtatónak jogában áll a biztosítási vé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom