Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 37. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás)

— 295 grehajtás utján lefoglalt vagyonokra vagy a végrehajtást szenvedőnek más vagyonára vezetendő kielégitési végrehajtást kérni. 228. §. Ha a 224. §. szerint a végrehajtás azért nem volt foganatosítható, mert azon harmadik személy, kinek birlalatában a tárgy létezik, annak átvételébe és átadásába bele nem egyezett: a végrehajtató saját választása szerint vagy a végrehajtást szenvedő ellen a 227. §. szerint eljárni, vagy az átvételt és átadást ellenző harmadik személy elleni igényét külön per utján érvényesíteni van jogosítva. 229. §. Ha alperes az ítéletben bizonyos ingó vagyonnak, vagy határozott fajú ingóságok bizonyos mennyiségének átadására, avagy ezek megállapított készpénzbeli egyenértékének megfizetésére köteleztetett : a mennyiben az ítéletben eltérő intézkedés nem tartalmaztatik, az ítéletben megszabott teljesítési határidő alatt a választás az alperest, ezen határidő eltelte után pedig felperest illeti. 230. §. Ha a végrehajtás tárgyát valamely ingatlanra vonatkozó tulajdonjog vagy más dologbani jog képezi, a bíróság a kielégitési végrehajtást rendelő végzésben a tulajdon vagy dologbeli jog bekeblezését megrendeli, és ennek foganatosítását a 19. §. esetében a telekkönyvi irodának meghagyja, ellenesetben pedig a bekebelezés fogananatositása végett az illetékes telekkönyvi hatóságot megkeresi. Ha a tulajdonjog a végrehajtást szenvedő javára előlegyezve van: a végrehajtató a végrehajtási kérvényben az előjegyzést rendelő végzés számára hivatkozni köteles. Ha a végrehajtás tárgyát képező ingatlan tulajdonjogának átirása végett valamely telekkönyvi részlet-szám alatti birtok eldarabolása szükséges: a per során az ingatlannak eldarabolandó részleteit kitüntető és a telekkönyvi rendeletnek megfelelő vázlatrajz csatolandó s az a megkereset hatósághoz átteendő. A bejegyzés ezen vázlatrajz alapján, szükség esetében a telekkönyvi rendelet 56. §. d) pontja szerinti meghallgatás után eszközöltetik. 231. §. Ha a tulajdonjog vagy más dologbani jog bekeblezésével egyidejűleg a végrehajtató az ingatlannak vagy a dologi jognak birtokába végrehajtás utján való behelyezését is kéri, a végrehajtást rendelő bíróság, és ha a 19. §. esete nem forog fen, a bekeblezés végett megkeresett hatóság a végrehajtási bekeblezésnek megrendelésével egyidejűleg a birtokba való helyezésnek helyszíni eszközlése tárgyában kiküldöttet rendel, illetőleg a foganatosítás végett az illetékes járásbíróságot megkeresi. Ha pedig csupán valamely ingatlannak vagy dologi jognak birtoka és használata képezi a végrehajtás tárgyát: a végrehajtást rendelő bíróság a kiküldött kirendelése vagy az illetékes járásbíróság megkeresése iránt a végrehajtás elrendelésekor intézkedik. Ezen esetekben a kiküldöttnek az összes periratok kiadatnak és a kiküldött a végrehajtás foganatosítására általa, a helyszínére kitűzött határnapról a végrehajtást szenvedőt vagy perbeli képviselőjét a perben megjelelt lakhelyére intézendő s a határnap előtt legalább 3 nappal postára teendő ajánlott levélben értesíteni köteles. 232. §. Ha a végrehajtás tárgyát valamely munka vagy másnemű teljesítés képezi: a végrehajtató a végrehajtási kérvényben kérheti, hogy a végrehajtást szenvedő arra, megfelelő batáridő kitűzése mellett, aránylagos pénzbüntetés terhe alatt szoritassék. A pénzbüntetést a bíró a végrehajtási végzésben állapítja meg, a munka nem teljesítése esetében a végrehajtató ujabb kérelmére ezen összeg behajtására a végrehajtást szenvedő ingóságaira vagy ingatlanaira kielégitési végrehajtás elrendeltetik. Ezen eljárás eredménytelensége esetében vagy saját választása szerint ennek előrebocsátása nélkül ii, jogában áll a végrehajtatónak a teljesitendett munka készpénzbeli egyenértékének behajtására kérni végrehajtást. A készpénzbeli egyenérték megállapítása és behajtása a 227. §. szerint történik. Ugyanezen szabályok megfelelő alkalmazásának van helye akkor is, ha a végrehajtást szenvedő valaminek tűrésére vagy abban hagyására van kötelezve. A 229. §. intézkedése a jelen §-ban szabályozott végrehajtások eseteiben is alkalmazandó. IV. FEJEZET. Biztosítási intézkedések. 1. Biztosítási végrehajtás. 233. §. A kereset beadásával egyidejűleg, vagy a kereset beadása után felpereskülön kérelmére biztosítási végrehajtás rendelendő, ha a kereset tárgyát készpénzbeli követelés képezi s ugy a követeles összege, mint lejárata közokirattal, vagy teljes bizonyerejü magánokirattal van igazolva: amennyiben felperes hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy követelése veszélyeztetve van. Ugyanezen előfeltétel alatt feltétlenül marasztaló elsőbirósági Ítélet alapján, a felebbezési határidő eltelte előtt szintén helye van a biztosítási végrehajtásnak. 234. §. Készpénzbeli követelés iránt indított perben hozott, feltétlenül marasztaló elsőbirósági ítélet alapján biztosítási végrehajtásnak van helye, ha alperes a végrehajtásra halasztó hatálylyal bíró felebbezést vagy igazolási kérelmet adott be. Váltóperekben biztosítási végrehajtásnak van helye akkor is: ha a fizetést vagy biztosítást rendelő sommás végzés ellen kellő időben kifogások adattak be. 235. §. Lejárt, de két évnél hoszabb időről hátralékban nem lévő bérpénz vagy haszonbéri összeg erejéig a bérbeadó kérelmére a bérelt helyiségben lévő ingóságokra, s a haszonbérelt jószágon lévő i terményekre és a haszonbérlet állandó folytatására rendelt gazdasági felszerelrnényekre és lábas jószágokra a biztosítási végrehajtás a veszély valószínűségének és a követelés összegének igazolása nélkül elrendelendő, ha a bérleti viszony Írásbeli szerződéssel vagy másként hitelt érdemlőleg kimutattatik. Ugyanezen előfeltétel alatt ugyanezen tárgyakra a haszonbérbeadó kérelmére a legközelebb lejárandó fél évi haszonbérösszeg biztosítására elrendelő a biztosítási végrehajtás, ha a követelés veszélyeztetése hitelt érdemlőleg kimutattatik. 236. §. A 233., 234. és 235. §§. eseteiben, ha a per tárgyát nem készpénz, hanem határozatt fajú ingóságnak bizonyos mennyisége képezi, az ott megszabott feltételek mellett a per tárgyának valószínű készpénzbeli egyenértéke erejéig szintén van helye a biztosítási végrehajtásnak. Ezen esetben felperes a kérvény mellett azon adatokat is bemutatni köteles, melyekből a per tárgyának valószínű készpénzbeli egyenértéke megállapítható. 237. §. A kincstárnak, a közalapítványoknak, törvényhatóságoknak és községeknek pénz- és vagyonkezeléssel megbízott hivatalnokai tisztviselői s előljárósági tagjai ellen, a kezelésből eredő követelések biztosítására, a per megindítása és veszély kimutatása nélkül is elrendelendő a biztosítási végrehajtás, ha az illetékes állami, törvényhatósági vagy községi hatóság megkeresésében a biztosítandó készpénzbeli követelés vagy bármely másnemű biztosítandó követelésnek készpénzbeli egyenértéke számszerűleg meghatározva van. 238. §. A biztosítás elrendelése iránti kérvény rendszerint a per bíróságához adandó be; a 235. §. esetében azonban a biztosítási végrehajtás azon járásbíróságnál is kérhető, melynek területén a lefoglalandó ingóságok vannak. A 237. §. eseteiben a megkeresvény ingóságokra eszközlendő biztosítási végrehajtásoknál azon járásbírósághoz, ingatlanokra eszközlendő biztosításoknál pedig azon birtokbirósághoz intézendő, melynek területén a biztosítás foganatosítandó. Ha ingók és ingatlanok veendők biztosítási végrehajtás alá, ennek elrendelésére a birtokbiróság illetékes. Több birtokbiróság vagy járásbíróság területén foganatosítandó biztosítási végrehajtás esetében, a választási jog a biztosítást kérőt illeti. 239. §. A biztosítási végrehajtás elrendelése iránti kérvény vagy megkeresvény az ellenfél meghallgatása nélkül intéztetik el, s erről az ellenfél a biztosítási végrehajtás foganatosítása alkalmával, ha pedig a biztosítási végrehajtás csupán ingatlanokra intéztetik, a végrehajtás elrendelésekor értesíttetik. A mennyiben a biztosítási végrehajtás elrendelése a veszély kimutatásától függ, a biztosítási végrehajtás vagy feltétlenül, vagy azon feltétel alatt rendelhető el, hogy a biztosítást kérő a bíróság belátása szerint megállapítandó biztosíték összegét készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban (35. §.) a biztosítási végrehajtás foganatosítása előtt letenni legyen köteles. A 236. §. esetében azon összeget, melynek erejéig a biztosítási végrehajtás elrendeltetik, a bemutatott adatok figyelembe vétele mellett a bíróság belátása szerint állapítja meg. 240. §. A biztosítási végrehajtás, ingóságokra foglalás és becslés által jelen törvény II. fejezetének szabályai szerint, ingatlanokra pedig a zálogjog előjegyzése által foganatosittatik. A zálogjog előjegyzése végett, a mennyiben a 19. §. esete nem forog fen, az illetékes telekkönyvi hatóság kerestetik meg. A biztosítási végrehajtási zálogolás és becslés joghatálya a kielégitési végrehajtási zálogolás és becslés joghatályával azonos. A zálogjog előjegyzésének joghatálya az e részben fenálló jogszabályok szerint ítélendő meg. A biztosítási végrehajtás költségeit a biztosítási végrehajtást kérő tartozik előlegezni. Ezen költségek, a mennyiben a biztosítási végrehajtás a 244. vagy 245. §§. szerint, avagy felfolyamodás folytán fel nem oldatik, vagy meg nem semmisittetik, és a mennyiben az alapperben ellenkező meg nem állapittatik, a biztosítást szenvedett felet azon esetben és azon arányban terhelik, ha, és a mennyiben ugyanő a perköltségekben elmarasztaltatott. Ingóságokra biztosítási végrehajtást rendelő végzés, azon naptól számítva, a melyen a végzés a végrehajtatónak kézbesittetett. 30 nap alatt foganasitandó. Ellen esetben a végzés hatályát veszti. (Befejezése köv.) Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara tagjai figyelmeztetnek, hogy mozgásittatásuk esetén az irodájuk vezetésével illetve ügyeik további vitelével megbízott helyetteseiket a kamaránál saját érdekükben annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy ellenkező esetben hivatalból fogna irodájuk részére gondnok kirendeltetni. Azon kamarai tagok pedig, kiknek nevei mozgósított helyettesitőik által a kamara tudomására nem hozattak, szintén figyelmeztetnek, hogy hehettesitésükről a kamaránál haladéktalan jelentést tegyenek, nehogy hivatalbóli gondnok kirendelés álta! zavarok idéztessenek elő. Budapesten 1878. september 2-án. Dr. Siegmund Vilmos, a budapesti ügyvédi kamara titkára.