Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 37. szám - A franczia katonai fenyitő-eljárás

— 291 — híven és tisztán megfelelő kiépítése körül hervadhatlan érdemeket szerzett —Nyilvánul pedig a kérdéses függetlenítés, az önállósítás a következőkben. Az elkülönített kielégítésre jogosított dologi s egyéb ezekkel törvényileg egyenjogositott hitelezők a csődnyitás ténye által nem érintetnek. Csődön k i v ü 1 maradna k. Helyzetük feltétlenül mentes a csó'dhatály alól. Igényük nem lesz csődigénynyé, jogi hatalmuk nem szenved parányi sérelmet sem, sem anyagi, sem alaki változást. Dologi joguk marad csőd alatt, mi volt csőd előtt. Csőd folytán nem tágul, de nem is szorul. A mily jogosítványok illeték meg őket dologi jogukból folyólag csődnyitás előtt, ugyanazok csődnyitás után. A hogy s a mint érvényesíthették volna jogaikat, ha csőd nem üt ki, érvényesíthetik azokat, noha a csőd kiütött. Dologi joguk anyagi tartalmát, érvényesithetésének módját és alaki feltételeit csöd alatt is az általános magánjog vagy a perjog szabályai határozzák meg. Csőd daczára tehát birtokában marad a záloghitelező zálogának; értékesítheti a lekötött tárgyakat, a mint s a hogy czélszerübbnek tarja; biróság közbenjöttével vagy a nélkül, a mint s a hogy dologi jogából resultál. A kielégítés i czéljából folyamatba tett végrehajtási eljárást a csőd nem j akasztja meg. Illetékességi változást sem idéz elé; a per | megmarad birájánál. Csó'd alatt is kérhetik az elkülönítésre j jogosított hitelezők a kielégítési végrehajtást, még pedig a | fenforgó csődeljárásra való minden tekintet nélkül és az ál- j talános perrendi szabályok értelmében illetékes bíróságnál, j A végrehajtás rendes medrében fog haladni. Kipuhatoltat- J nak a zálogkép lekötött tárgy gyümölcsei, értékesíttetik az \ állag, foganatosittatik a kiegyenlítés. Csak a mi az elkülönítésre jogosított hitelezők kielégítése után fenmarad, kerül a sajátképeni csődhitelezőkre. — Ámde az, hogy az elkülönített kielégítés a csődeljárástól függetlenül megy végbe, nem igazolja az u. n. külön csődtömeg fogalmának felállítását. Szólnak ugyanis, — az osztrák és porosz csődrendeket követve a Králik-féle tervezet is, — általános, k ü 1 ö n és közös csődtömegről, értvén az általános tömeg alatt a közadós csődnyitáskori összes vagyonát; a külön tömeg alatt az általános tömegben azon tárgyakat, a melyekből egyes hitelezők elkülönített kíelégitést követelnek; a közös tömeg alatt ] pedig azt, a mi a külön tömegeken kívül az általános csőd- ! tömegben megvan és abba befofy és az aránylagos kielégi- { tés tárgyát képezi. A megkülönböztetések igazolatlansága j szembeötlő. Ellentétek állíttatnak fel, melyek a csődtömeg i való természetében nem gyökereznek. A csődtömeg egy I és oszthatlan fogalom. A közadósnak csődnyitáskori J összes vagyona. Hogy egyes vagyoni értékek, dologi joggal j lévén terhelve, oly kielégítés alapjául szolgálnak, mely az j összes vagyonra igényt tartó személyes hitelezők tekintetbe vétele nélkül, őket megelőzőleg és kizárólag megy végbe, | nem következik, hogy ezen vagyoni értékek az összes va- ! gyónt átölelő csődtömegen belül külön, sajátszerű tömeget | képeznének. Elkülönített, független csupán a dologi hitele- I zők kielégítése és az erre vonatkozó eljárás, az elkülöni- • tett kielégítés tárgyai azonban még ily minőségükben is az ' egységes csődtömeg alkatelemei maradnak, s azért, hogy el- j különített kielégítésre fordíttatnak, nem mások, mintacsődtö- j meg azon alkatelemei, melyek közös kielégítésre fordittatnak. i Csődtömeg a közadósnak csődnyitáskori vagyona; csődtö- I meg az minden egyes alkatelemében, tekintet nélkül az egyes '. vagyoni értékek rendeltetésére, vagyis tekintet nélkül arra, I hogy azok közös vagy elkülönített kielégítésre fordittatnak-e. ;> Csődtömeg« minden egyes alkateleme a csődnyitáskori vagyonnak csak azért, mivelhogy alkateleme. Az, hogy esetleg separatio alá jut, nem kölcsönözhet neki ujabb és más jogi jelleget. De már azért is téves és tévedésbe ejtő a külön »tömeg« fogalma, mert a »tömeg« kifejezés c s ő d s z e r ü eljárásra és csődhitelezőkre látszik utalni, már pedig a kérdéses tárgyak, ép a mennyiben elkülönített kielégítés alapját képezik, nem esnek csődszerü eljárás alá és az elkülönítésre igényt tartó hitelezők mint ilyenek nem tulajdonképeni csődhitelezők. — Az elkülönített kielégítés alapjául szolgáló tárgyak e szerint, mint ilyenek és noha ilyenek, az összes csődnyitáskori vagyont átölelő csődtömeghez tartoznak. Folynak ebből pedig a következők. A közadós nem intézkedhetik felettük. A tömeggondnokra száll a kezelés és rendelkezés joga. Az elkülönitési igények ez okból a tömeggondnok ellen érvényesitendők. A folyamatban levő végrehajtást a csőd bár nem akasztja meg, de a szereplők közül a a cselekvőképtelenné lett közadós kiesvén, folytatandó az a tömeggondnok, mint a végrehajtás tárgyát képező vagyon ez időszerinti törvényes gondnoka ellen (osztr. csődr. 163. §., porosz csődr. 263. §.). Magától értetődik, hogy a tömeggondnok kezelő és rendelkező jogát csak a dologi hitelezők jogainak épségbentartása mellett gyakorolhatja. És mert a zálogkép lekötött tárgyak a csődtömeg alkatelemei, azért a csődnyitás utánról való hitelezők azokból sem követelhetnek kielégítést, hanem, a mi az elkülönítésre jogosított hitelezők kielégitése után esetleg fenmarad, a csődhitelezőkre kerül. Ugyanerre vezetendő vissza végre az elkülönítésre jogositott hitelezők azon kötelezettsége, melynél fogva tartoznak bizonyos idő alatt tömeggondnoknak a birtokukban lévő kézi zálogról értesitést adni; tartoznak a zálog megbecslését és esetleg beváltását tűrni; tartoznak továbbá zálogjogukat vagy önkényt érvényesíteni vagy a zálognak a tömeggondnok által kérelmezett végrehajtás utján való értékesítésébe belenyugodni. Mindez későbbi összefüggésben tüzetesebben fog érintetni. (Folytatása köv.) A franczia katonai fenyitó-eljárás. A >Magyar Themis« 35. számában felhozottakkal kapcsolatosan nem lesz talán érdektelen a franczia katonai büntető-eljárás főbb vonásait vázolnom, hogy példában mutassam meg, miszerint lehet construálni katonai fenyitő-eljárást a szóbeliség, a nyilvánosság és a vádforma fentartása mellett. Az 1857-iki »Code de justice militaire pour l'armée de térre« szerint minden hadi biróság egy elnökből és 6 bíróból áll ; mellé van rendelve egy biztos, (commissaire) mint államügyész, egy előadó (rapporteur) mint vizsgáló biró és egy jegyző (greffier.) A büntettek és vétségek kikutatása a hadbírósági rendőrség (police jucliciaire militaire) feladata. Mihelyt ezen közeg által a kellő fixirozás megtörtént, az iratok áttétetnek a tábornokhoz, kinek utasítása nélkül (ordre d'informer) nem indítható meg az eljárás. Ezen rendelettel az ügy a biztoshoz megy, ki átteszi az előadóhoz. Utóbbi kihallgatja a vádlottat, a tanukat, s egyátalában a vizsgálatot teljesiti a Code d'instruction criminelle értelmében. A vizsgálat befejezése után az iratok ismét a biztoshoz s innen a tábornokhoz jönnek, ki a vád alá helyezés iránt határoz és egyszersmind elrendeli a hadi biróság összehívását. A hadi biróság összeülése előtt három nappal közli a biztos a vádlottal a vádaláhelyeztetést, a büntettet, melylyel vádoltatik, az alkalmazásba jövő törvény szövegét és a behívandó tanuk neveit. Tudtára adatik egyszersmind, és pedig különbeni semmiség terhe alatt, hogy ha védőt nem választ, a biróság elnöke fogja hivatalból a védőt kirendelni számára. A védő lehet katonai személy vagy ügyvéd; elnöki engedély mellett a vádlottnak valamely rokona vagy barátja. A védő működése ott kezdődik, midőn a biztos a fenébb emli- • tett közléseket teszi a vádlottnak. Ezen időponttól kezdve értekezhetik a vádlottal, tanulmányozhatja az ügyiratokat és másolatot is kérhet azokról. A bíróságot a tábornok félévről-félévre következőleg szervezi. Mindenekelőtt szükséges, hogy a résztvevők franczia állampolgárok s legalább 25 évesek legyenek. Közkatonák nem lehetnek bírák; a többi fokozatok közül olykép állíttatik össze a biróság, hogy a legalsóbb rangú biró a vádlott rangjából való. A tárgyalás nyilvános. A vádlott elővezettetvén, kikérdeztetik személyes körülményei iránt és felolvastatik az előadó jelentése. Ezután újra közöltetik a vádlottal a bűntett, mely miatt vád alatt áll; egyszersmind tudtára adatik, hogy a törvény megadja neki a jogot, hogy mindent felhozhat, a mi védelmére szolgál. A vádlott és a tanuk kihallgatása után az ügyész-biztos megteszi indítványát és kifejti a bizonyítékokat. A vádlott és védője erre előadják a védelmet, s miután az elnök azon kérdést intézte vádlotthoz, vajon