Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1878 / 37. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás)
- 292 — nincs-e valami hozzáadni valója a védelemhez, a tárgyalás i befejeztetik. A. vádlott kivezetése után a birák a tanácskozási terembe mennek és senkivel sem szólhatnak és nem távozhatnak mindaddig, mig az ítélet nincs meghozva. A tanácskozásnál sem az ügyész-biztos, sem a jegyző nem lehet jelen. A szavazatok összegyűjtése a legalsóbb fokozattól felfelé az elnök által történik, ki utoljára adja szavazatát. A bűnösség csak 5 szavazattal 2 ellen mondathatik ki, a büntetés kiszabására ugyanily többség szükséges. Az enyhitó' körülmények felvételére absolut többség kívántatik. Ha a büntetés kiszabása tekintetében az előirt többség nem érethetik el, a vádlottra nézve legenyhébb szavazat dönt. A jegyző" által elkészített és valamennyi biró által aláirt ítélet vádlottnak kihirdettetvén, tudtára adatik, hogy 24 óra alatt revisióért folyamodhatik. Ugyanily határidő van adva az Művész-biztosnak, ha az Ítéletet mint semmist meg akarja támadni. A revisionális bíróság szintén félévenkint állíttatik öszsze a magasabb rangú tisztekből. Egy reservista. Adalék a budapesti ügyvédek sérelmeihez. Minden bíróságnak megvan egyéni physiognomiája, melyet bírái és hivatalnokai, területe s közönsége, ügyforgalmának természete kölcsönöznek neki. A legérdekesebb physiognomával a fővárosi bíróságok közül kétségkívül a pestvidéki törvényszék bír. Érdekes a történészre, érdekes a bölcsészre nézve. A történész itt régészeti tanulmányokat tehet; lépten-nyomon patriarkális szellem kinyomata, a legvidékiebb légkör, minden ügy egy régiség, az egész törvényszék egy anachronismus. A bölcsész meggyőződik a darwini fejlődéstörvények hatalmáról, midőn látja az öröklött, hagyományos természet a »homo táblabiró« kinos átalakulását az uj szervezet s intézmények elleni küzdelemben, az egész vegetatív organismus degeneráló functióit az uj médiumban. Nem hiába van a megye házán: megyei bíróság az most is; félhomályos helyiségek és félhomályos határozatok — minden arra mutat. Mindenütt a ráérés csendje contemplálható. Az iktató fölött bátran állhatna a dantei »voi ch'entrate, lasciate ogni speranza« vagy a klopstocki »Scheiden ist unser Loos, Wiedersehen unsere Hoffnungx — mert, mint egy érdemes tagja mondá: »e bíróságnál minden darab el van temetve*. A statistikus összeolvassa az »eltemetett darabok« számát; a pénzügyész kiszámíthatja azon milliókat, melyekkel itt a társadalom károsul, és ha bírói felelősség tettleg léteznék, az állam károsodnék. Egészen a jelen igazságügyi politika Ínyére lehet: alkalmas »át helyezési« telep és nagyobb polgári perijesztő. Itt honol testületi szellem, mely azon szemrehányásban culminál, hogy »különvéleményt adni incollegialitás«. Itt létezik a nyilvánosság physikai korlátozása, mert senki sem fér a szük szobákba. De van valami közvetlenség: érintkezés felekkel, informatió, hivatalszolgák általi cliensfogdosás és kölcsönközvetités, stb. alakjában. Ki az eleven zugirászatot szemlélni kívánja, ne az ügyvédi kamara gyér feljelentéseit olvassa, hanem itt töltsön néhány órát. Itt buján virágzik minden faja: a falusi jegyző és hegymester, a telekkönyvi bevezető, stb. leplezetlenül coram publico »müködnek«. így azután természetes, hogy némely bonyolult ügy elintéztetik 3 nap, más egyszerű pedig 3 év alatt, a mint a biró mozgatva lesz vagy sem. Fegyelmi feljelentés elintézetlen marad ; a kiadóban nem adatik értesítés, ezerféle dologban előiratott az elnöki engedély kikérendősége, mintha az elnök ur különösen vágyna sok emberismeret után. Szóval, a silányságok, zavarok és feljelentők vagy bizonyítékok elégtelenségéből élősködő üzérkedések labyrinthja, ethikai szempontból botrány, ügyvédi szempontból egy óriási sérelem az egész törvényszék. Az orvosláshoz Herkules kell. A jelenlegi elnök, Csapó Elek ur nem az. Justus. A közjegyzői állomások kevesbitése a fővárosban. A Budapest belvárosi két közjegyzői állomás egyike megüresedvén, ezen esemény a fővárosi közjegyzők közt élénk mozgalmat keltett. Kevés kivétellel buzgó törekvés nyilvánul arra nézve, hogy ez alkalommal az állomások egyike megszüntettessék. Mult hó 27.-én értekezlet tartatott ez ügyben. Inditványképen előterjesztetett egy felirat az igazságügyminiszterhez, melyben az álloI más üresen hagyása egyenesen kéretett. Jellemző az, hogy az indit' ványt azon kir. közjegyző tette, aki — hagyatéki ügyek és birói megbízások tekintetéből — az állomás elesésében leginkább volt érdekelve. Elvettetett ugyan ezen indítvány, tekintettel arra, hogy a pályá zati hirdetmény már közhírré lett téve ; de más alakban különös gyöngédséggel ismét felvétetett. A fővárosi közjegyzők egyik része azt tervezi, hogy az állomás áthelyezés utján egyik fővárosi közjegyzővel töltessék be, és hogy ez utóbbinak állomása azután megszüntessék. Ez annyit jelentene, mintha az illető városi kerület közönségének közjegyző nem kellene. Nem a közönség szükséglete, hanem anyagi magánérdek vezérli az eljárást. Fővárosunkban az egyik járásbiró kerületéből a másikba való áthelyezésnek már magában véve kevés értelme van; mert a közj. törv. 50. §-a szerint »a Budapesten létező közjegyzőnek hatásköre a pesti, budai és pestvidéki kir. tszékek területére terjed ki«, és a járásbíróságok szerinti felosztás csak a közjegyző lakására (51. §.) és a bírósági megbízásokra stb. vonatkozik. Tulajdonképeni közjegyzői ügyforgalmában pl. a Ferencz-városi közjegyző a belvárosban is szabadon mozog. A fővárosi közjegyzők nyeresége — becsületesen megosztva — csak csekély; alig l/i2 rész, különösen az adott tényeket tekintve csak 1/2B rész esnék mindegyikre. De az urak ezzel nagyobb terjedelmű mozgalmat akarnak megindítani: a »megkevesbitési elmélethez* folyamodnak, és azt jövő alkalommal is tovább folytatni szándékolják. Pedig a megkevesbités egyáltalában nem szükséges. A mult 1877. évben, mely tudvalevőleg a közjegyzőkre nézve is sokkal kedvezőtlenebb volt mint a megelőző két év, az ügyszámok forgalma következőkép folyt le: Belváros 1166, 806: Lipótváros 1336, 755, 607; Terézváros 1902,1049,888; Józsefváros 1479; Ferenczváros 515; Buda 1525, 641. Vajha minden vidéki közjegyzőnek bárcsak fele volna még a legkisebb ügyszámnak is. A fővárosi közjegyzők helyzete a vidékiével szemben annyiban is sokkal kedvezőbb, a mennyiben az előbbiek hagyatéki ügyekkel, birói cselekvényekkel most is megbízatnak, holott ez vidéken csak kevés helyen történik. Az 1858. évben, a mikor a közjegyzői intézmény először hozatott be nálunk, Pesten 10, Budán 2 állomás töltetett be, (1858. febr. 16-án kelt J. M. rend. bir. t. 1. 24. sz.). Akkor mindkét város lakossága mintegy 150.000 lélek volt. Jelenleg 250.000 lélek; és a fokozott forgalom mellett 12 sok volna ? A kormány, a mikor az egyesült Budapest (OBudával együttes) fővárosra 12 állomást tervezett, az óvatosság öntudatában cselekedett. Eltekintve mindezektől, a jellemzett megkevesbitési törekvésekkel a közjegyzőség mostani bajain, melyek a vidéki közjegyzőkre sokkal nyomasztóbban nehezednek, mint a fővárosiakra, nem lesz -egitve . Az eljárás az 1859/60. évekre emlékeztet, a mikor a cs. kir. jegyzők hamarjában meggazdagodni kívántak a hatáskörükbe helyezett kényszeregyességi eljárás által. Nem egyedül az intézmény idegen léte, absolut kormány általi octroyálása. hanem azon igyekezet is okát képezte az ellenszenvnek, melynél fogva honi törvényünk helyreállításával a közjegyzőség eltöröltetett. xy. Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás.) 198. §. A felszámítás befejezése után a biró minden kifogásolt tétel tárgyában a kifogásolókat és az ellenérdeküeket meghallgatva, nyilatkozatukat netaláni bizonyítékaikra való hivatkozás mellett a jegyzőkönyvbe beigtatja, s az általa és a felek által aláírandó jegyzőkönyvet a telekkönyvi hatóságnak haladéktalanul bemutatja. 199. §. A telekkönyvi hatóság a bemutatott jegyzőkönyv alapján a kielégítési sorrendet oly módon köteles megállapítani, hogy az legkésőbb a sorrendi tárgyalás napjától számított 8 nap alatt elkészítve az érdeklett felek által való megszemlélésre kitéve legyen. A 193-ik §. a) pontjában felsorolt előnyös tételekre vonatkozó kifogásokat általában, ugy szintén rendszerint a jelzálogos követelésekre vonatkozó azon kifogásokat, melyek csupán a telekkönyvi rangsorozat kérdését tárgyazzák, a telekkönyvi hatóság a felvett jegyzőkönyv és telekkönyvi állapot alapján a perreutasitás mellőzésével dönti el. Ha azonban a rangsorozatot tárgyazó kifogások a telekkönyv alapján el nem dönthetők, különösen a telekkönyvi rendelet 46. §-a utolsó pontjának esetében zárhatáridő kitűzése mellett, az ellenérdekű felek egyike a kereset megindítására utasítandó.