Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 31. szám - Észrevételek a Králik-féle csödtörvényjavaslatra

— 243 — a mit a közadós saját kezével keres.) Az 1872. évi Dán csó'dr. | (1. 5. §§.) A »code de commerce< hallgat. Azonban acode civil 442.1270. 2092. czikkei alapján a csődalatti szerzemény a tömeghez tartozónak tekintetik. Világosan igy rendelkezik a franczia 1838. évi »Loisur lesfaillites et banqueroutes* 443. czikke és az 1851. évi belga csődr. 444. art. Hasonlóan továbbá az 1829. évi 3>Codigo di commercio« 1037. czikke, az 1855. évi porosz csó'dr. (1. §.) a badeni (728. §.) és a bajor perrend (1208. §.), valamint az 1869. évi osztrák csődr. (1. §.) és az 1869. évi angol »Act to consolidate and amend the Law of bankruptey <. Csupán a hannoverai perrend (619. §.) és a német birodalmi csődrendtartás (1. §.) szerint nem tartozik a csődalatti szerzemény a csődtömeghez. A porosz »Allg. Landrecht« (I. 9. 391. §.) és j>AUgem. Gerichtsordnungi: (I. 50. 33. §.) szerint a csődalatti szerzeményből csak az örökségek és hagyományok tartoznak részben a csődtömeghez. Vitás a római jog álláspontja. A törvényhozások túlnyomó többségével szemben a német törvényhozást csak az érvek súlya vezethette. A jogászok érve: leendő vagyon, jövendő kereset és szerzemény jogilag nem vehető sfár alá. Jogászok ellenérve: közönséges végrehajtásnál az azt elrendelő végzés foganata kiterjed arra is, a mit csak az elrendelés után szerez az adós. Sem érv sem ellenérv nem dönt. Méltányossági és közgazdasági tekintetek a mérvadók. Valamint a csődnyitás ténye teremti a csődtömeget, kell hogy a csődnyitás ténye szabja meg annak határát. A mint a csó'dnyitás szüli a hozzáférhetlenséget, a csődnyitás határozza meg a hozzáférhetlenség mérvét. A közadós csó'dnyitás után is cselekvőképes marad. Ügyletekbe bocsátkozhatok, uj kötelezettségeket vállalhat. Nem volna igazság, uj szerzeményéből hitelezőit kizárni. Kik midőn hitelt adtak, nem is számíthattak másra, mint a szerencse kedvezőbb fordulatára, a közadós uj szerzeményére. Nem enyhítené a méltatlanságot a következő expediens sem. Oszszuk fel a csődalatti szerzeményt a régi és az uj hitelezők között. Igen ám de milyen kulcs szerint? A tiszta nyereség, a nettó szerzemény legyen a csődtömegé. A szerzeményt terhelő befektetés pedig az uj hitelezőé, a kitől a befektetett összeg ered. A befektetések mérve legyen az osztály kulcsa. Ezer forint kölcsönpénzzel birtokot vesz a közadós. A birtokból, mint uj szerzeményből, levonandó a befektetett kölcsönösszeg (úgyszólván a »tara«). A szerzeményt közvetítő összeg, a szerzemény a befektetés arányában, illesse az uj hitelezőt. A birtokban rejlő nyereség, a befektetésen felüli plus legyen a csődtömegé. A formula egyszerű, de adott esetben a számitási exémplum legyőzhetlen nehézségekkel járhat. Mennyi valamely uj szerzeményben a követelő uj hitelező befektetése? Nem könnyű megállapítani. A tara levonása a brutto-szerzeményből annál nehezebb lesz, minél complicáltabb a szerzemény keletkezési története, eredete. A szerzemény lehet végeredménye nagy és számos incidens ügyletet átölelő vállalatoknak. A befektetés, illetve az uj hitelező követelése és a szerzemény közti connexitás mindinkább lazulván, az arány nyomozása felette nehéz lesz. Hozzájárul az ajánlott expedienshez számos egyéb nehézség is. Kit illessen a kezelő és rendelkező jog az uj szerzemény felett ? A közadós uj kötelezettségeket vállalhatván, eo ipso megilleti őt a rendelkezés joga. Az uj szerzemény a felosztásig, az arány kipuhatolásáig nem csődtömeg. Csak a kipuhatolt rész lesz azzá. Ámde mikor történhessék az uj szerzemény felosztása ? mikor követelhesse a csődtömeg a liquidatiót? Minden pillanatban? Az expediens — melyet a porosz A. Gr. O. csőd alatt megnyílt örökségek és hagyományokra nézve követett, — aligha ajánlatos. A fó'csó'd mellett örökös liquidatiók. A közadós folytonos zaklatása. A szerzési processus bármikori megakasztása. Minden ujabb szerzemény, és kész a viszály, a felszámolási perpatvar a csődtömeg és a szerzeményre jogositott uj hitelezők között. Ily expediens mellett írott malaszt maradna a törvény intentíója: lehetőleg biztosítani a közadósnak a szerző- és hitelképességet csó'dnyitás után is. Mert ez csak ugy érhető el, hahogy az uj ügyletekből eredő uj szerzemény feltétlenül a közadósé marad, az uj hitelezőknek szolgál kizárólagos kielégitési alapul. Míg a csődeljárás le nem bonyolittatik, a csődtömeg | nem distribuáltatik, az uj szerzemény feltétlenül hozzáfér hetién kell hogy legyen a hitelezőknek. De különben a csődhitelezők jól felfogott érdeke sem kívánja, hogy minden a mit az adós csőd alatt szerez, a tömeghez tartozzék. A tapasztalat bizonyságot nyújt, nálunk fájdalom különösen. A közadós hamissággal párosult bukása qua de causa? Ha nem hagynak neki többet, mint a betevő falatot, a bün útjára kényszeritik. Fellázad a formális jog dracói szigora ellen. Elvesztette becsületét, hitelét, kenyerét, mit neki a törvény? Gondoskodik magáról. A végszükség vélelme bátoritja. De ha nem is viszi lelkiismerete a bűnbe, ellustul, közönyös tétlenségbe sülyed. Mulat vagyona romjain. A tétlenség az erkölcstelenség kapuja. Megkérgesedik. Vigyék csak hitelezői vagyonát, de nem is szerez nekük többet. Vagy minden a mit ezentúl szerez, — az asszonyé lesz és nem az ádáz hitelezőké, vagy egészen lemond az uj élet kezdéséről. A közgazdasági erő parlagon hever örökre, vagy legalább is hónapokon, nálunk éveken át. Azt nem lehet sanctionálni. Közgazdasági érdek, hogy munkás fő és kéz pillanatig se heverjen. Biztositsuk a szerző- és a hitelképességet. Ez pedig feltételezi, hogy az uj szerzemény ne legyen kitéve a régi hitelezők támadásainak. Alaptalan félelem, hogy az énekes, csakhogy nyugodtan élvezhesse minél tovább húszezres jövedelmét, húzni vonni fogja a csőd lebonyolítását. Énekes nem a mindennapi cridatarius. Példakép nem szolgálhat. A közadós természetes érdeke, hogy a csőd mielőbb végét érje. Még a kereskedő is ád valamit azon hatásra, melyet a fenálló jog szerint a csődnyitás bukottnak politikai, polgári és becsületbeli viszonyaira gyakorolA csődper megakasztása különben sem áll a közadós hatalmában. Befolyása minimális. Másrészt azonban nálunk, hol a csődper csigaléptekkel halad, még fokozódnék a méltatlanság a közadós iránt, ha éveken át kénytelenittetnék, feltétlenül a csődtömeg részére dolgozni. Mint a római »nexu obligatus«, ki ledolgozza adósságát. De még ha dolgoznék is, a saját rovására volna becsületes. Minden ujabb szerzemény ujabb distributiót igényelne, mi csak mancipiumát húzná halasztaná, gyakran ad calendas graecas. A mai bukásokat ritkán lehetséges rövid idő alatt lekeresni. A mondottak vezették a német törvényhozást, midőn állást foglalt a codexek többsége ellenében. Hosszas, lelkiismeretes tanácskozás és mérlegeles eredménye volt a szabvány: a csődalatti szerzemény nem tartozik a csődtömeghez. Valóban nagy reform. A lassú de biztos léptekkel haladó német törvényhozás példája eloszlathatja aggodalmainkat. (Folytatása leöv.) Eskütől feltételezett ítélet alapján, ha az eskü letétetett, kérhető-e azonnal a kielégitési végrehajtás ? (S. S.) Az érv, mely a mellett látszik szólni, hogy az eskü letétele után alperesnek még 15 napnyi határidő engedtessék a fizetésre, szembeötlő. Alperes csak feltételesen volt elmarasztalva; nem tudhatta tehát addig, mig felperes a főesküt le nem tette, vajon köteles lesz-e fizetni vagy sem ; sőt tekintve, hogy alperes abból indul ki, hogy felperes követelése alaptalan, feltehető, miszerint mindaddig, mig felperes a főesküt tényleg le nem teszi, alperes azon vélelemben van, hogy felperes az esküt nem fogja letenni. Kell tehát, hogy a feltétel beállta — az eskü letétele — vagyis azon időpont után, melyben alperesre nézve biztos lett, miszerint fizetni köteles, neki idő engedtessék, hogy a pénzt beszerezhesse, hogy fizetés által a végrehajtást megelőzhesse. Alapos-e ezen érv ? Ugy vélem, határozottan nem. Eltekintve attól, hogy első sorban nem a jószívűség, hanem a positiv szabály dönt, mely pedig, mint azonnal kimutatandom, máskép intézkedik: ugy legalább annyi concedálandó, miszerint az egyik ügyfél ép annyi méltányosságot érdemel, mint a másik. Valamely követelés kereshetőségének, per utjáni érvényesithetésének egyik előfeltétele, hogy a kötelezett részéről a kötelezettség teljesítésére nézve jogsérelmes késedelem állott legyen be. Amennyiben tehát felperes alperesnek hosszú perhuzásaután nyertessé lesz, a méltányosság sokkal inkább a mellett harezol, hogy a hitelező minél gyorsabban nyerje meg hosszadalmas és költséges pervita után valahára jogerejüleg megítélt követelésének kielégité sét késedelmes adósától. S miután a főeskü magának felperesnek let odaítélve s ez az eskü letételére késznek nyilatkozott, méltán követelheti felperes, hogy a mint az ítélet jogerejü s a pénz beszerzésére en