Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 31. szám - Észrevételek a Králik-féle csödtörvényjavaslatra

— 242 — állított általános határozatok közül pedig többről aligha mondható, hogy a csődnyitás hatásával foglalkozik, többről csak, hogy közvetve. Nem foglalkozik azzal p. o. a 3. §. A csődnyitás hatása, hogy a bukott összes vagyona csődtömeggé lesz, még pedig egységes, u. n. közös tömeggé. Hogy egyesek ehhez tartozó bizonyos tárgyakból elkülönített kielégítést követelhetnek, az u. n. külön tömegek keletkezése, nem a csődnyitás hatása. Elkülönített kielégítésre való igényük alapja a 2>jus in re aliena* vagy a >jus retinendi* vagy egyéb hasonló hatálylyal felruházott személyes jog, melyet még a csődnyitás sem érinthet. Közvetett hatással foglalkozik p. o. a 2. §. második bekezdése. Az hogy a csődtömeg felett a tömeggondnok gyakorol kezelő és rendelkező jogot, nem közvetlen, önálló hatály, hanem a csődnyitás >hatásának hatása* A csőduyitás közvetlen hatálya a csődtömeg keletkezése. A csődtömeg rendeltetése együttes és közös kielégítési alapul szolgálni a hitelezőknek. A csődtömeg ezen rendeltetéséből folyik, hogy a bukott elveszti kezelő és rendelkező jogát. Ebből pedig szükségkép, hogy elvesztett jogába más lép. Logicai folyománya egyik vagy másik hatálynak, csak közvetve »hatás«. De különben a tervezeti fejezet nem is meríti ki a hatásokat. A II. Fejezet is még a csődnyitás hatásáról szól. Fejezetekre szakítja >a hatásokat* a tervezet. Elébb a csődnyitás általános hatása. Aztán a csődnyitás hatása a bukottnak a csődnyitás előtt kötött kétoldalú szerződéseire. Kimaradt a tervezetből a csődhitelezők támadási joga. Pedig az is szintén a csődnyitással ébred. Fejezetbe, mely általánosságban »a csődnyitás hatásáról« czimeztetik, ha veszszük, az anyagi, sőt az alaki csődjog majd minden materiája »per longammanum* beilleszthető volna. >Hatása (hatálya)* széles, mindent magába záró műszó. Nem tudni, mi lappang alatta. Mint czim ezért hasznavehetlen. Sokatmondó és semmitmondó fejezeti czimek megjárják valamely ártalmatlan tankönyvben. Codexben jelentőségük az, a mi országutainkon a félkezü útmutatóé. Félrevezetnek. >Általános határozatok*. (Néni. csődr. I. fej. Allgemeine Bestimmungen.) Sans phrase is teljesen kitöltené helyét. Fedné legalább a fejezet alá sorakozott szakaszokat. A fejezetet mintegy az anyagi csődjog általános részeként tüntetné fel. Ad. 1. §. * Csődnyitással a bukott elveszti rendelkező és kezelő jogát a csődtömeg felett. A csődtömeg áll bukottnak végrehajtás alá vonható Összes vagyonából, melyet csödnyitáskor bir és csődeljárás alatt szerez. Nem tartozik a csődtömeghez az, a mit bukott csődeljárás alatt munkájával szerez, a mennyiben ez családjának fentartásához midhatlamd szükségest. A szakaszok egymásutánja tükre az öntudatos rendszernek. A rendszeresség problémája a logicai egymásután és egymásmelleit. Kulcsa a szakaszok benső viszonyának, rokonságának, sorrendének éles látása. Az osztályozás, a beosztás, a sorozás, szóval a rangirozás több mint puszta schematizálás. Nehéz elméleti operatio. Hajótörést szenvedhet rajta az egész alkotás. A tervezet szakaszainak logicai sorrendé : 1. §. első bekezdés: kit nem illet meg a kezelő és rendelkező jog a csődtömeg felett. 1. §. második bek.: mi tulajdonkép az a csődtömeg, melyről az 1. §. első bekezdése intézkedik. Elébb a valamiről való intézkedés és csak aztán a valaminek meghatározása. Logica. 1. §. harmadik (külön!) bekezdés: mi nem az a tulajdonképi csődtömeg. 2. §. első bekezdés: A csődtömeg rendeltetése. Bukottnak csődnyitáskori hitelezői kielégítésére szolgál. 2. §. második bekezdés: »e végre« kit illet a kezelő és a rendelkező jog a csődtömeg felett. Egy és ugyanazon szakaszban tehát: csődtömeg rendeltetése, tömeggondnok hivatása. Valóban közvetlenül összetartozó themák! 2. §. harmadik bekezdés: Ismét visszaugrik a szakasz első bekezdésére. Mondani semmit sem mond. A mit mondani akar, (Ném. csődr. 10. §. Apáthy terv. 9. §.) más helyre való. 3. §. első bekezdés: mik a csődtömegekben (!) a küön tömegek. 3. §. második bekezdés: A mi a csődtömegekben megvan és abba befoly és nem külön tömeg, az a közös tömeg. Sic! Közös tömeg az, a mi nem külön tömeg. Szabály az, a mi nem kivétel. A külön tömeg fogalmára épiti a közös tömeg fogalmát. > Élésen kidomborított, öntudatos különválasztás*. (Igazságügy. 1875. 139. lp.) 4. §. A közös tömeg rendeltetése, Tehát: csődtömeg rendeltetése, külön csődtömeg rendeltetése, közös csődtömeg rendeltetése. Apáthy-javaslat 2. §. »megállapodott az általános tételnél.* A tervezet »kiterjeszkedik a különváló speciesekre (3. 4. §.),« de nem akként, >hogy a speciesek rerdelkezéseiből mintegy önmagától előáll a genusé*. Nem önmagától áll elő, mert ott áll rideg magányában a 2. §. első bekezdésében. És igy tovább hányva vetve. Ab uno disce. A jó szerencse határoz a szakaszok fedele, szomszédsága, sorsa felett. Öntudatos összeállítás helyett ösztönszerű összehordás. Véletlen systema De ez csak theoretisáló formalismus, hangzik majd a védelem. A forma az anyagi jog szülöttje. Nem külső toldat, önkényes adalék, kedv szerint felcserélhető köntös. Az anyagi jogban gyökerezik. Ága, koronája, betetőzése. Ha egyik változik, szükségkép változik a másik. Rögtön megérzik egymás baját. Viszonos hatás. ítéltessék — sine ira et studio. A német birodalmi csődrendtartás általános határozatainak egymásutánja: 1. §. a csődtömeg fogalma. 2. §. a csődtömeg rendeltetése. Kizárólagos és közös kielégítési alap. 3. §. Elkülönitett kielégítés kivételessége. Az elkülönített kielégítés tárgyai nem »külön csődtömegek*. Az egységes csődtömegnek csődeljáráson kivüli kielégítés alapjául szolgáló alkatrészei. 5. 6. 7. 10. 11. 12. §§. a 2. §-ban felállított elv két oldalának törvényes folyományai. Kizárólagos kielégitési alap. Ebből folyik: 5. §. első bekezdés. A bukott elveszti rendelkező és kezelő jogát. Ebből: 5. §. második bekezdés. Jogilag tulajdonos maradván a közadós, elvesztett rendelkező és kezelő jogáuak gyakorlatába törvényes képviselőjeként a tömeggondnok lép. A tömeg kizárólagosságából folynak továbbá a 6. és Közös kielégitési alap. Ebből folynak a 10. 11. 12. §§. Az 5. §. második bekezdéséből folynak, a tömeggondnoki jogosítványokat szabályozó 8. 9. §§. a bukott activ és passiv pereit illetőleg. És igy tovább a legszebb rendben, összefüggésben. Rokon szakaszok egy fedél alatt, szomszédságban. Comparáljunk — és válaszszunk a rend és a zavar között. Akár ilyen akár olyan rend, nem közömbös, nem szőrszálhasogatás, nem kicsinység. Törvényben semmi sem kicsinység. Legkevésbbé a rend, a rendszer. A jó törvény nemcsak a nagy dolgokban jó, kisebb dolgokban is az elérhető tökély felé törekszik. Elv és reudszer, nagy eszme és méltó kivitel a modern codificatió jelszava. Mielőtt a tervezet 1. §-ának érdemére térnénk, még egy műszói megjegyzés. »A bukott*. Apáthy-féle tervezetben: »a közadós«. Ném. csődr. »Gemeinschuldner.« Közadós annyi mint közös adós. Alkalmas műszó. Jogi értelmet fejez ki. »Bukott« a modern csődtörvények niveauján anachronismus. Volt jogi értelme, mikoron a szerencsétlen adós a vagyoni rendelkezés positiójáról lebukott. Ma cselekvőképes marad. Csak meglevő vagyonára nézve nem. Uj életet kezdhet. Vulgáris értelme pedig nemcsak a vagyonilag tönkrementtet illeti. »A csődtömeg áll bukottnak végrehajtás alá vonható összes vagyonából, melyet csődnyitáskor bir és csődeljárás alatt szerez*. Nagy horderejű kérdés: kit illessen a közadós csődalatti szerzeménye. Elmélet és törvény különfélekép oldják meg. A tervezet szerint a csődtömeget. A tervezet álláspontját osztják: Az 1840 : XXII. tczikk. A német particuláris csődrendtartások közül a brémai (49. 53. §§.) lübecki (57. 64. §§.), frankfurti, hamburgi. (Mentes,