Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 31. szám - Észrevételek a Králik-féle csödtörvényjavaslatra

Nyolczadik évfolyam. 31. szarq. Budapest, 1878. augusztus 1. Külön mellékletek: a „Döntvényeit gyűjteménye", az „Igazságügyi rendeletek tára" és az ,,Igazságügyi törvények anyaggylljteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR Előfizetési árak THEMIS A MAGYAE JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. (helybe idékre bér el) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" az „IgazságUgyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjtemenynyel" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint SO kr. iz előfizetési pér legczélszerübbe zek b ( i t a u t al' a, vidékríl ,y utján MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Észrevételek a Králik-féle csödtörvényjavaslatra. — Eskütől feltételezett itólet alapján, ha az eskü letétetett, kérhető-e azonnal a kielégítési végrehajtás ? — Knorr contra Bieimann. — Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. — Az ügyvédi kamarákból. (Fegyelmi tárgyalás a budapesti ügyvédi kamaránál). — Különfélék. (Bagatell-botrányok. Büntető-törvénykönyv életbeléptetése). — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-böl. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Észrevételek a Králik-féle csödtörvényjavaslatra.*) Előttünk fekszik a csődtörvény- >tervezet-kisérlet«, melyet, hogy szerzője szavaival (Igazságügy 1875. évi.) éljünk, a magyar ember természete bevenni hivatva van. Ez a második tervezet az alkotandó magyar csődtörvényről. A kiszorított Apáthy-féle javaslat kiszorító utóda. A tervezet-kísérlet egyelőre még nem befejezett kísérlet, csak félig. Az alaki csődjogra nem terjed ki. A véghezvitel, hogy önkénytes elállás folytán fog-e elmaradni, nem tudjuk. Gyanítjuk, reményijük. Kettős körülmény ébreszt iránta különös érdekeltséget. A nagyszabású lenni akaró birálat után, melylyel az Apáthy-féle tervezet szerző részéről annak idején (Igazságügy 1875. évf.) tönkre tétetett, jogos a felcsigázott várakozás. A nagyhangú kritika teremtő erőre enged következtetni; e nélkül >vana est*. A terméketlen negatio aligha babérkoszorus szerepe. A közügy szolgálata nem geniális polémiát, hanem hangyaszorgalmú munkálkodást kiván. Az essay kábító és kábuló magaslatáról társadalomnak codificálni nem lehet. Az apró de alapos munka apró dicsó'ség, de gyümölcsözőbb. Még egy érdek fűződik az uj tervezethez. Operatuma ez az »esetek oskolájának*. Az esetek utján való érvelés szülöttje. Azon oskolának, mely uton útfélen oly éles gunynyal kel ki a ^külföldi szempontok oskolája ellen«. Azon táboré, mely kicsinylőleg néz le a józan ész kizárólagos dominiumából a Iheringek és Ungerek bániulóira, s megengedjük gyakran tévedő követőire. Kik azért, mert nem emésztették még meg a külföldi tudomány nehéz ételét, irtóznak a külföldi tudósok asztalkörétől. Azon rajongó táboré, mely szeretné visszaterelni a modern társadalmi életet Péter és János jogérzetének medrébe, mely a >droit de suite* intézményét is a magyar ember természetéből akarja levezetni. Kik dícséneket zengedeznek ősi jognak, curiai döntvényeknek, és ha kenyértörésre kerül a sor, codificálnak külföldi jogot — magyar köntösben. Az áramlat lábra kap. Jó lesz müveiben leküzdeni. A tervezet-kísérletnél kezdjük. Elvei valószínűleg, mint az oskola legtehetségesebb tagjától származók, >legelvilegebbek«. Nem írunk bevezetést észrevételeinkhez. Kerüljük a sekély általánosságokat. Szakaszról-szakaszra fogjuk követni. Keresni fogjuk benne a jus patrium, a curiai decisiók és sententiák visszhangját. Aggódunk hogy hiába. Ad Czim: »A csődtörvény.* Nem illik hozzá a következő beosztás: »Első rész. Anyagi csődjog. (A tervezet-kisérlet által át nem ölelt, de areménylhető összhangnál fogva hihetőleg következőkép czimzendett:) Második rész. Alaki csődjog.* Meg akar felelni a német czimnek és beosztásnak. >Konkursordnung. Erstes Buch. Concursrecht. — Zweites Bucb. Concursverfahren.* Nem felel meg. De magában is kifogásolható. A szabatosság szenved alatta. A csődt örvénynek nem lehet első része: Anyagi csődj o g, második része: *) Közöltük a javaslatot »M. Th.« f. é. 24. izámában. Szerlc. Alaki csődj o g. »Törvény* és »jog« bevett műszavak. Műszói minőségükben használandók mindenütt. >Jog« mint szélesebb fogalom fedi a »törvény« szűkebb jelentését, de nem megfordítva. A szűkebb fogalom nem való czime a szélesbnek. A species nem lehet caputja a genusnak. »Csodjog« az is, a mi nem foglal helyet >a csődtörvény«-ben. Legalább a tervezet a szokásjogot mint csődjogi jogforrást nem száműzi. A német »Konkursor dnung — Konkursr e c h t« jobban megfér egymás mellett. »Ordnung« nem oly határozott jogi értelemmel biró műszó, mint »Gesetz«. A tervezet beosztásának inkább megfelelt volna mint codex-czim: »Csődrendtartás«. »Rendtartás* a szabványok túlnyomó alaki voltát is jelezné némileg. Pedig a csőd jelentősége jobban az alaki mozzanatokban rejlik. Természete a perjog felé gravitál. A német törvény nem czimzi első részét: »Materielles Concursrecht*. J>Konkursrecht — Konkursverfahren* a beosztás feje. Ebbe kizárólag alaki intézkedések, abba túlnyomóan anyagi, de a szétválaszthatlan alaki intézkedések is. »Koncursrecht« megtűri ezeket is. > A n y a g i csődjog* csak a rendszeresség vagy a szabatosság rovására. A német indokok őszintén bevallják: »Naturgemass zerfallt eine Koncursordnung in zwei Theile, von denen der erste das s. g. materielle Koncursrecht (úgynevezett!), der zweite das formelle Verfahren zu normiren hat. Diese Eintheilung is auch in diesem Entwurf befolgt, nur kann sie durchweg nicht streng festgehaltén werden*. Egyáltalán a németek a codexek és beosztások czimeiben is iparkodnak bizonyos rendszert követni. A hol a szabványok túlnyomóan alaki jelentőségűek, az intézményeket a forma szelleme lengi át, a codex neve »Ordnung«. így Concursordnung, Civilprozess-, Strafprozess-, Advocaten-, Notariats-, sőt Wechselordnung. (A formához kötött anyagi váltószigor). Ajánlatos volna a véletlen és öntudatlan czimezés helyett nálunk is meghonosítani a legalább valamit mondó czimeket. > Csődrendtartás*. Beosztáskép pedig: s>Csődjog. Csődeljárás*. Követnők ezzel a németet. De az utánzás csak akkor csupán fordítás, ha a roszra is kiterjed. Ad Első fejezet: Általános határozatok a csődnyitás hatásáról. »Hatás* magyarosított kiadása a » hatály «-nak. Nyelvőri javítás. »Joghatály* a nemzeti genius ellen vétő műszó. Helyes philologia tán, de összezavarása a fogalmaknak. »Hatás* a dologból folyó, »hatály* a dolognak tulajdonított erő. >Hatás< a concret, a tényleges effectus; »hatály* az abstract, a kívülről kölcsönzött, a jogi effectus. Ezzel van dolgunk, ha szabályokat teremtünk. A tények és körülmények, a cselekvések és mulasztások jogkövetkezményeivel, a jogkörökre gyakorolt hatályával. Á csődnyitás >hatása* koldusbot és tán hitelezői búbánat; >hatálya* a paragraphusokba szedett következmények. A rendelkező és kezelő jog elvesztése csak a nyelvi juristák szerint a csődnyitás »hatása*.—A tervezetnem elégelte meg a német törvény első fejezetének czirnét: >Allgemeine Bestimmun', gen*. A csődnyitás hatásáról rendelkező, 18 szakaszba össze-