Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1878 / 26. szám - A büntető-törvénykönyv
Nyolczadik évfolyam. 26. szam. Budapest, 1878. június 27. KülSn mellékletek : a „Döntvények gyűjteménye", a i „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi tőrvények anyaggyüjteménynyeh. A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak :i „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye-, az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjtemenynyef" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre S forint, negyedévre 2 forint 50 kr. .z előfizetési pénzek b é r m< legczélszerübben p o s t a u küldendők. tali en. vidékrí i n y utján MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Magyar jogászgyülés. — A büntető-törvénykönyv. — A kereskedelmi bíróságok tárgyi hatásköre, tekintettel a kereskedelmi törvény II. részében szabályozott ügyletekre. Dr. Nagy Dezsőtől. — Döntvénybirálat. (A báró Bruckenthal-féle hitbizományi per). — Egy árvakövetelés története. — Az ügyvédi kamarákból. (Fegyelmi tárgyalás a budapesti ügyvédi kamaránál. Az aradi ügyvédi kamara felirata a képviselőházhoz). — Különfélék. — Legközelebbi csődbe.jelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A ^Döntvények gyűjteményéinek egy íve. Lapunk vidéki előfizetőit felkérjük, szíveskedjenek előfizetésüket mielőbb megújítani, mivel a lapot az előfizet és lej á r ta u t á n ne m k il lilhe tj il k. JL kiadó-hivatal. Magyar Jogászgyülés. A magyar jogászgyülés állandó bizottsága f. hó 22-én tartott ülésében, tekintettel a jelenlegi bizonytalan politikai viszonyokra és a küszöbön álló országos választásokra, melyek a jogászgyülésnek f. é. september végére kilátásba vett egybehiuását lehetlenné teszik, és tekintettel arra is, hogy az őszi vagy téli időszak a jogászgyülés megtartására legkevésbbé sem alkalmas, — az előre nem láthatott rendkívüli gátló körülmények folytán: a hetedik magyar jogászgyülés megtartását a jövő évre elhalasztotta; egyúttal a vélemények beküldésére kitűzve volt határidőt f. é. de, cz ember Síig meghosszabbította. A büntető-törvénykönyv. (Dr. J. A.) A codificationalis törekvések egy nemzet jogéletébea kifolyásai a politikai iránylatoknak, s ott, hol a jogalkotás az alkotmányos közegeknek fen van tartva, rendszerint az állami öntudatra ébresztett népéletnek időszakai; kiterjesztése a nemzeti eszmének állami szempontból; nemzetesitése a jognak irott törvény alakjában. A törvénykönyvek alkotása nem csak az irott, szervezett és rendszeresített jog szempontjából birálandó meg, — mely fó'leg a jogbizonytalanság megszüntetését, a jogérzet megerősbitését és a jogrend megállapítását, az alkotás egyedüli czéljának véli; hanem mérvadó az állami és a politikai szempont is, mely kiválólag büntetó'-törvénykönyvek alkotásánál figyelembe veendő'. Hazánkban a büntető-törvénykönyv meghozatalának kísérletei oly időre estek, hol a nemzeti élet s ebből kifolyólag a nemzeti öntudat, mely a magyar államiság eszméjében öszpontosul, élénk volt. Ily időszak 1791. és 1843.; ilyen a jelenlegi büntetőtörvénykönyv meghozatalának ideje is. A büntetőjog az, mely a társadalom minden körére kihat, annak minden alakját megóvni s igy az állam legfőbb czéljait, mind pedig az egyesnek legalárendeltebb működését és tevékenységét oltalmazni akarja. A kihatás oly változatos, a milyen különfélék a társadalmi körök czéljai és iránylatai, s mig egyrészt a politikai szabadság és jog az alkotmányban garantiáit nyeri, ugy másrészt azok élvezete és gyakorlata a büntető-törvénykönyv által biztosítva van. A magyar büntető-törvénykönyv magyar állami szempontból nem csak jogi alkotás, — mely az ez ideig a gyakorlaton alapuló ingadozó és habozó jogszolgáltatásnak véget vet, hanem egyúttal politikai tett is, mely a magyar egységes állami eszmét élénken kifejezésre juttatja, s lehetségessé fogja tenni, hogy a magyar biró magyar jogot szolgáltasson, s remélhetőleg büntetőjogunk uralmát kiterjeszteni fogja. E büntető-törvénykönyv hivatva lesz magára a társadalmi életre is hatni, mert ha a társadalmi élet rendezésének alapját kiválólag a kor uralkodó erkölcsi meggyőződésében találja, —mely meggyőződés a jog egész terére, s igy a büntető-jogra is kihat, ugy maga a törvényhozás a büntetőjog terén arra is hivatva van, hogy a társadalom lazult erkölcsi fogalmaira, melyek a gazdasági életre is átjátszanak, erősbitőleg hasson s megállítsa azon enyészeti processust, a melynek társadalmunk elébe ment. Jogi életünkben a magyar büntető-törvénykönyv megalkotása tagadhatlanul korszakot alkotó esemény. Ha figyelembe veszszük azt, hogy hazánkban a büntetőjog fogalmai iránt habozásban volt a gyakorlat; hogy a tiltott cselekmények tere egy laza kör volt, melyet tetszés szerint szélesbiteni vagy megszorítani lehetett; hogy a birói belátásra bízott jogszolgáltatás a múltban útmutatást nem találva, esetről-esetre egyéni jogot alkotott; ha figyelembe veszszük. azt, bogy jogunk és idevágó irodalmunk az európai tudomány vívmányait nem ismerte s fel nem használhatta azon idegenségnél fogva, mely egy elavult kor nézetei s egy uj élet eszméi közt fenforog: akkor üdvözölnünk kell a magyar büntető-törvénykönyvet, mely lehetségessé fogja tenni a büntető-jogi irodalom kifejlését, s egyúttal kapocs is lesz ama nemzetközi eszmecserére, mely a helyes eszmék felkarolásában s a gyakorlatba való átvitelében áll — tekintet nélkül azok nemzeti eredetére. A büntető-törvénykönyv megalkotásával s érvénybe léptével, ugy a gyakorlat mint az elmélet embereire nehéz feladat vár, mely feladat sikeres megoldása csakis azegyüttleges működésben s a működés által előidézett eredmény kölcsönös elismerésében nyilvánulhat. A büntető-törvénykönyv, elfogadva azon irányt, mely jelenleg a törvénykönyvek szerkesztésénél mérvadó, nem tekinthette feladatának sem iskolaszerű elvek megállapítását, sem pedig az adott fogalommeghatározáson felül az esetek különféleségét casuistice megoldani, hanem alkalmazásában meg fogja kívánni azt, hogy a biró az elvekre menjen viszsza s ne a törvény szövegének holt betűiben keresse a megoldást. Csakis az elvek határozott felismerése és consequens követése biztosithatja a jogszolgáltatás egyöntetűségét, mely a jogbizonyosságnak egyik alapfeltételét képezi. Bíráink egyéni gondolkodásának és felfogásának eddigelé tág tér nyilt, s felső bíróságaink elvei, tekintettel, hogy az ítéletek közzétéve nem lettek, s igy az irodalomban fel sem dolgoztattak, a büntető jogszolgáltatásra befolyással nem voltak. A biró eddigelé nem jogot alkalmazott, hanem jogot alkotott, a birói és törvényhozói tevékenység egy személyben összpontosult, és a mennyi törvényhozó — annyi jog. E viszonyok a büntető-törvénykönyv alkotásával meg fognak szűnni; de meg kell szűnni magának azon iránynak is, mely abban összpontosul: hogy a biró a törvény fölött áll.
