Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 24. szám - Tervezet-kísérlet az alkotandó magyar csődtörvényhez

— 190 — más közösségben állott, az ezen viszonyból való követelései erejéig elkülönített kielégítést követelhet abból, a mi megosztáskor vagy felszámoláskor a bukottra száll. V. FEJEZET. A beszámításra jogosított hitelezők kielégítése. 42. §. A kiesőd nem létében a bukott ellenében beszámítással élhetett volna, azt a csődtömeggel szemben is teheti. Nem köteles követelését a csődeljárásban érvényesíteni. A beszámítást nem gátolja, hogy a hitelezőnek vagy a bukottnak követelése csődnyitáskor még le nem járt vagy feltételtől függött. Ha a hitelezőnek lenem járt követelésétől kamat nem járt, követeléséből csak azon összeget számithatja be, a mely összeg a csődnyitás napjától az eredeti lejáratig folyó törvényes kamatjával együtt megfelel követelése teljes összegének. 43. §. Beszámításnak nincs helye: 1. ha valaki a bukott ellen csődnyitás előtt vagy után szerez követelést, de a csődtömeg adósává csak csödnyitás után válik; 2. ha valaki a bukottnak csődnyitás előtt adósa volt, de ellene csak csödnyitás után szerez követelést, habár ezen követelés csödnyitás előtt más hitelező javára már fenállott; 3. ha valaki a bukottnak csődnyitása előtt adósa volt és a bukott ellen közvetlenül, vagy más hitelező követelésének megszerzése által szerez követelést, a mennyiben ezen követelés megszerzésekor tudta, hogy a bukott maga ellen esődnyitó kérvényt beadott, vagy hogy az ellene beadott csődnyitó keresetre tárgyalás rendeltetett, vagy hogy a bukott vagyoni állapota következtében megszökött vagy elrejtőzött, vagy hogy a bukott bejegyzett kereskedő fizetéseit megszüntette. 44. §. A 39. §. megfelelően alkalmazandó, ha valamely kölföldi adós a külföldnek törvénye alapján a 43. §. által meg nem engedett esetben tartozásába beszámítja a reá ruházott csődkövetelést. VI. FEJEZET. A t'ómegJiitelezök kielégítése. 45. §. A bukott elleni követelések előtt minden külön, valamint a közös tömegből az őket illető tömegköltségek és tömegtartozások egyenlittetnek ki. 46. §. Tömegköltségek: 1. a tömeg rendbeszedésével, kezelésével, értékesítésével és felosztásával járó költségek; 2. a tömeg elleni követelések felszámításával és megállapításával járó költségek, amennyiben jelen törvény szerint nem terhelik a hitetelezőket ; 3. a közös tömeg tekintetében a bukottnak megszavazott tartás, és ha csődeljárás alatt halna meg, az orvosnak gyógyszerésznek, temetkezésnek megfelelő költsége; 4. A tömeget terhelő csődeljárás alatti adók, közterhek pótlékaikkai együtt. 47. §. Tömegtartozások: 1. a tömeggondnok jogérvényes szerződéseiből és cselekvényeiből eredő követelések; 2. az azon csőd előtti szerződésekből előállott követelések, a melyeknek teljesítését a tömeggondnok követelte (20. §. 3-ik bekezdés), vagy a melyeknél a teljesítésnek csődnyitás után jelen törvény erejénél fogva meg kell történnie (22. és 23. §§. ]. szám alatti pont); 3. a tömeg jogtalan gazdagodásából eredő követelések. 48. §. A költségek megelőzik a tartozásokat. Ha a költségek egészben ki nem kerülnek, első sorban a készpénz kiadások, majd a többi költségek egyenlittetnek ki, szükséghez képest aránylagosan. Ezek után a tartozások egyenlittetnek ki aránylagosan. A már megtörtént fizetéseket az okon nem lehet visszakövetelni, hogy ezen kiegyenlítési módnak meg nem feleltek. VII. FEJEZET. A csödhitelezök kielégítése. 49. §. A közös tömegből, költségeinek és tartozásainak kiegyenlítése után a csödhitelezök követelései fizettetnek ki, az egy-egy osztályban állók aránylagosan, a következő osztályzat szerint: I. osztály: a csődnyitást megelőző három évről hátramaradt adóvám-, fogyasztási illetékek és más közterhek pótlékaikkal együtt, amenynyiben nem terheltek külön tömeget; II. osztály, a bukott háztartásában, gazdaságában vagy üzletében alkalmazva volt személynek a csödnyitást megelőző egy negyedévről hátramaradt bére akkor is, ha a bukottnak gyermekei, vagy szolgálatát már elhagyták; továbbá a bukott ügyvédjének az 1874. XXXIV. törvényczikk 66. §-a szerinti követelése ; III. osztály, kiskorúak és gondnokoltaknak azon kártérítési követelései, melyek őket vagyonuk kötelességellenes kezelése miatt a bukott ellen megilletik, amennyiben a kezelés befejeztétől a csődnyitásig két év nem telt le a nélkül, hogy e követelések birói uton érvényesíttettek volna. IV. osztály: minden egyéb csődkövetelés a 10.—12. és 50. §§. határozatainak figyelembe vételével. 50. §. A tőkeköveteléssel egy osztályban, szintén aránylagosan fizettetnek ki : 1. a csődnyitást megelőző évről bátramaradt és a csődeljárás alatti, nyolezat száztól, meg nem haladó kamat; 2. a csödnyitást megelőző évről hatramaradt, fordulókhoz kötött követelések; 3. a szerződéses bíróságok. 51. §. A csődeljárásban nem érvényesíthetők: 1. az egyes hitelezőkre a csődeljárásban való részvételökből háruló költségek; 2. a bukottnak élők közt vagy halál esetére tett ajándékozásaiból eredő követelések; 3. a pénzbüntetések a 38. §-ban felsoroltak kivételével. 52. §. Azon hitelező, a ki a IV-ik fejezet alapján elkülönített kielégítést követel, ha követelése a bukott ellenében egyúttal személyes követelés, a közös tömegből is követelhet, de csak aránylagos kielégítést követelésének azon összegére, a melyre nézve külön tömegéből ki nem elégíttetett, vagy a melyre nézve a külön tömegből való kielégítésről lemondott. 53. §. Ha olyan személyek ellen nyittatik csőd, a kik valamely tartozás tekintetében egyetemleges adósok, közös hitelezőjök teljes kielégíttetéseig mindegyik csődeljárásban azt az összeget érvényesítheti, a melyet csődnyitáskor követelhetett. Az ügyvédi kamarákból. — A temesvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága Kostyál Antal kamarai ügyésznek mint közvádlónak P. F. ujaradi ügyvéd elleni panasza tárgyában panaszlott meghallgatása után az ügyészi inditványnyal összhangzólag következő határozatot hozta: Panaszlott évi járulmányainak és felvételi dijának meg nem fizetése miatt ezennel vád alá helyeztetik. Indokok. Panaszlott ügyvéd beismeri, hogy sem 1875. évben felvételi diját, sem pedig azóta évi járulmányait nem fizette, és hallgatag beismeri, hogy az ezen dijak iránt ellene foganatosított végrehajtás alkalmával a nála lefoglalt ingóságok tekintetében neje nevében tulajdoni igényt támasztott. Tekintve azonban, hogy azon ügyvéd, ki nem oly szegény, hogy szegénységi bizonyítvány alapján ezen járulmány megfizetése alóli felmentését kérheti, — mint azt több ügyvéd tenni kénytelen volt, — oly csekély összeget, mely havonként alig 1 frt 20 krra rúgott, könnyen megfizetheti, hogy tehát ily összeg meg nem fizetése inkább és kizárólag arra vezethető vissza, hogy panaszlott ezen járulmányt megfizetni nem akarta, hogy saját hatósága iránti kötelezettségeit teljesíteni vonakodott, és a törvényben előirt kötelességét szándékosan elmulasztotta; tekintve továbbá, hogy panaszlott hivatása szerinti eme kötelességének megszegése által nemcsak a kar tekintélyét sérti, hanem olyanak is mutatkozik, ki egyébre sem igen bizható és bizalmat megérdemlő lehet; tekintve azonfelül, hogy azon ügyvéd, ki évi járulmányát megfizetni vonakodik, a kamarai intézmény fenállhatását is veszélyezteti, és igy a kar becsülete és tekintélyének fentartására hivatott intézmény fenállását aláássa: mindezeknél fogva az 1874: 34. t.-cz. 66. §-ának a) és b) pontjaiban körülirt vétségek elkövetése miatt vád alá helyezendő volt. Panaszlott ügyvéd azon mentegetése. hogy jelenleg is beteg volna, tekintetbe vehető nem volt, mivel a mellékelt orvosi bizonyítvány nem is lakhelyének vagy legalább kerületének egyik orvosától, hanem más megyebeli orvostól lett kiállítva, és igy — de különben alakjánál fogva is — és azon oknál fogva sem vétethetett figyelembe, mivel panaszlott ügyvéd azon körülményt, hogy hosszabb időn át hivatásának teljesítésében akadályozva lett volna, be sem jelentette, de nyilatkozatában nyíltan beismeri, hogy ügyködését szakadatlanul folytatta. A vádaláhelyezés végre még azért is volt elrendelendő, mivel a fegyelmi bíróság a kamara egyik főhivatását abban látja, hogy azon ügyvédeket, kik a reájuk kivetett csekély tagsági illetményt adósságaik vagy magaviseletük vagy pedig szándékos renitentiájuk folytán meg nem fizetik, és igy pénzek beszedésével sem bízhatók meg, a kar tekintélye és becsülete szempontjából kellőleg megfenyítse. — Vádlott felebbezése folytán a magy. kir. Curia legfőbb-itélőszéki osztályának fegyelmi bírósága 1878. évi május hó 3-án 236. sz. a. következőleg határozott: A temesvári ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fentebbi keletű és számú határozata indokainál fogva helybenhagyatik. — Az aradi ügyvédi kamara a képviselőházhoz a következő feliratot intézte: Mélyen tisztelt Képviselőház! Európában alig van ország, melyben az ügyvédi kar a nyilvános élet porondján a múltban oly jótékony befolyású szerepet játszott volna, mint hazánkban; alig van ország, hol az alkotmányosság, szabadság és testvéri egyenlőség nemes zászlai körül oly állhatatosan csoportosult volna társadalmi osztály, mint hazánkban az ügyvédség. Ez képezte eddig hazánkban úgyszólván az egyedüli, már megállapodott, biztos alapokon nyugvó lényezőjét egy egészséges középosztálynak, mig a magyar kereskedő, gazdálkodó és iparos csak a jövőben leend talán azzá, a mivé kellene lennie, a mivé más müveit országokban már régen vált.