Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 24. szám - Tervezet-kísérlet az alkotandó magyar csődtörvényhez

— 191 De mig a kereskedő, gazdász és iparos bátran nézhet egy, legalább idővel bekövetkező, jobb jövő elébe: ugy látszik, az ügyvéd, ki sohasem hiányzott ott, hol e haza szabadsága, haladásának érdeke megkívánta, ma-holnap csak a dicső múlt emlékein fog elandaloghatni, mert ujabb törvényhozásunk, tán oly pajkos gyermeket látván benne, ki nagyon is fölfelé, előre törekedik, oly intézkedéseket tesz, melyek képesek a legnemesebb szellemet benne elfojtani, a legszebb iparkodásnak is szárnyát szegni és egy vigasz nélküli sivár jövőnek szomorú képét tárni kartársaink megérdemelt tekintélyére féltékeny lelki szemeink elé. Azon ujabbkori törvények közt, melyek sok tekintetben a hazai ügyvédség végromlását, erkölcsi megsemmisülését fogják magok után vonni, első helyen áll a jelenlegi ügyvédi rendtartás, némely mostani intézkedései és hiányai mellett. Hogy félre ne értessünk, ki kell emelnünk, hogy mi nem vagyunk az ügyvédi kamarák ellenségei, mert fel tudjuk fogni, hogy a társulás, az egyesült erő, mint mindenhol, ugy itt is. különösen erkölcsi tekintetben, nagyobb eredményeket képes felmutatni, mint az egyéni, akármily buzgó, kitartó működés. Nekünk tehát távolról sincs kifogásunk az ügyvédi kamarák eszméje ellen, nekünk nincs kételyünk egy ügyvédi rendtartás szükségessége iránt, hanem igenis van a mostani szervezet, a fenálló ügyvédi rendtartás némely speciális intézkedései ellen, melyeknek jogtalanságát és czélszerütlenségét a gyakorlat megdönthetetlenül kimutatta. I. Az ügyvédi kamarák legfenségesebb vég- és föczélja az volna, hogy jogügyeket szabályozó, de különösen az anyagi és alaki jogot, a törvénykezést érintő törvények hozatalánál, mint szakközeget, véleményt-adó szerepet játszanak, s méltán elvárható volna az, hogy jogi dolgokban adott véleményük kellő és méltó tekintetbe is vétetnék. Mélyen bántó és az ügyvédi kamarák ezen fő-létczéljának teljesen illussoriussá-tétele tehát az, hogy a jogéletet, az ügyvédség létérdekeit legközelebbről érdeklő törvények életbe léptetnek, vagy ugy, hogy egyáltalán nem közöltetnek a javaslatok a hazai ügyvédi kamarákkal, vagy ha közöltetnek is, az adott, sokszor ritka egyhangúsággal hangoztatott szakvéleményeket legkisebb figyelemre sem méltatják. Az ország jogrendét mélyen és jótékonyan érintő intézkedés volna tehát, ha a mélyen tisztelt Képviselőház törvénybe iktatná, hogy minden, a jogéletet, az anyagi és alaki jogot, a törvénykezést illető törvényjavaslat, mielőtt az országgyűlés elé terjesztetik, az ügyvédi kamarákkal záros határidő alatti szakvélemény-adás végett közlendő, s hogy oly nyilatkozatok, javaslattételek, melyek iránt az ország összes vagy túlnyomó többségben levő ügyvédi kamarái egyetértenek, melyek tehát egyhangú értelembe javasolják a fenforgó kérdést megoldani, a törvényjavaslatba okvetlenül a szakminiszter ur által felveendők. Igaz, hogy ily módon e rendszer mellett valamivel hosszabb idő telnék el, mig e vagy ama törvényjavaslat törvénynyé válnék; igaz, hogy életbevágó törvényes intézkedések ez esetben nem teremnének gomba módjára: de az időbeni némi késedelem számba sem jöhet, mikor arról van szó, hogy az ország jogászainak szine-java nyilatkozik, hogy tehát, az ország e módon kifejezett jogérzete jut érvényre a hozandó törvényben. Azt vethetnék ellen, hogy az által, miszerint valamely a jogéletet érintő törvényjavaslat előbb kötelezöleg az ügyvédi kamarák elé volna terjesztendő szakvélemény végett, — úgyszólván az országgyűlés törvényhozási joga támadtatnék meg, mert hisz akkor nem a képviselőház, hanem az ügyvédi kamarák hoznák a törvényt. Ezen aggályra nézve csak egyszerűen azt vagyunk bátrak megjegyezni, hogy a fentiek szerint a kamarák által adott vélemények a törvényjavaslatba volnának felveendők, önmagából következvén, hogy a javaslaton tetszés szerint javítani, kiegészíteni, a hiányokat pótolni, és végleges alakban törvénynyé tenni, ezentúl ugy mint eddig is, a képviselőház alkotmányos joga maradna. II. Mi a fenálló ügyvédi rendtartás egyes fogyatkozásait, méltánytalan intézkedéseit illeti: első helyen áll azon sérelmes intézkedést, hogy a megbízó bármely perezben vonhatja vissza meghatalmazását, az ügyvédnek pedig nincs megadva a jog, hogy a meghatalmazás viszszavonásáig felmerült kiadásait és költségeit a megbízó részére behajtott pénzből visszatarthassa. — Ezen intézkedés által az ügyvéd valóságos játszólapdává vált a sokszor épen nem méltányos közönség kezében, mert hisz az ügyvéd e szerint egy már befejezett, szorgalma és költekezése folytán megnyert ügyben is köteles a félnek összes iratait, pénzét kiadni, nem állván jogában kimutatható készkiadásai és teljesített munkája biztosítására semmit sem visszatartani, mi sok esetben az ügyvédnek érzékeny és igazságtalan megkárosítását vonja maga után, mint ez például egy miniszteri rendelet folytán a békés-csabai járásbíróság utján a •/. alá mellékelt 3932/74. számú végzéssel bírói kézhez letett összegnél történt, hol az ügyvéd megbízójának egy más hitelezője, addig, mig ügyvéd és megbizó közt a per folyt, bíróilag lefoglalta a letétet, mely részére a 21/. alá csatolt 6800/76. számú végzéssel ki is utalványoztatok, mivel sehol sincs törvényileg kimondva, hogy az ügyvédnek elsőbbségi zálogjoga van költségei és munkadija erejéig az általa behajtott pénzeken. — Bizonyos, hogy számos ily eset fordul elő, és mit használ, hogy végre is az ügyvéd a pert megnyeri, ha azután ütheti adósa nyomát, ki gondoskodik arról, hogy rajta mitse lehessen megvenni, hisz a törvény csak a megbizó jogát védi, de nem a megbízott ügyvédét, s mig a kereskedőnek a keresk. törvény 309. és 310. §-ai értelmében joga van hitelezőinek ingóságait, ennek akarata ellenére is, zálogként visszatartani, s a váltótörvény a váltótulajdonosnak hasonló jogot ad, — sőt mig a törvény csődesetekben a legutolsó cselédnek is biztosítja bérét: addig az ügyvéd, ki nem csak munkáját, de sok esetben készpénzét is koczkáztatja, e tekintetben minden jogoltalom nélkül áll. Azt hozhatják fel, hogy ha az ügyvédnek törvényileg megadatik a jog, h^gy megbízója behajtott pénzéből az illető munkadíjak és készkiadások fejében levonásokat tehessen, ez sok visszaélésre adhatna alkalmat, mert akkor sok ügyvéd valami jogalapot, czimet mindig formálna magának, melynél fogva levonásokat, visszatartásokat tehetne. Habár egyes kivételes esetek miatt az egész ügyvédi kart sújtani nem lehetne, de hogy még ezen kivételek is lehetetlenné váljanak, hogy mindkét fél igazságos érdeke, az ügyvédé, a megbízóé is. megóvassék, illetve, hogy az ügyvéd megkapja dijait, ha azok nékie törvényileg megítéltetnek, és hogy a megbizó el ne veszítse pénzét, ha az ügyvéd keresetétől jogérvényesen elmozdittatik: az ügyvé li rendtartás 60. §-át következő uj bekezdéssel javasoljuk megtoldani: »Az ügyvéd fel van jogosítva a fele részére behajtott értékből az ez ellenében bíróilag megállapított vagy az ellenfél ellenében bíróilag megítélt költségeket feltétlenül levonni. — Egyéb munkadijai- és készkiadásaira nézve tartozik a megbizó féllel összeszámolni, és ha ez vagy az az összeszámolást megtagadja, vagy a követelt töbíet levonásába bele nem egyezik, vagy a költségjegyzék valódiságát el nem ismeri: az ügyvéd jogosítva van követelését levonásba helyezni, de tartozik az illető értékét azonnal bírói kézhez letenni és költségjegyzékét az illetékes biróság előtt 30 nap alatt érvényesíteni, — Az ily módon birói kézhez letett összegre az ügyvédet törvényes zálogjog illeti*. Nem akarjuk bővebben fejtegetni azt, hogy e jogoltalom az ügyvédet méltán megilleti, mert ha igazuk van azoknak, kik nem akarják az ügyvéd kénye-kedvére bizni munkadijainak felszámítását, másrészt nem lehet igazságosan kénye-kedvére hagyni a félnek sem, hogy az ügyvédet a fentebbi példa tanúsága szerint kijátsza, vagy hogy más hitelezőé legyen azon pénz, melynek behajtása az ügyvéd munkájának és készkiadásának köszönhető. (Befejezése köv.) Különfélék. — A kolozsvári egyetem jogi karánál a következő pályakérdések vannak kitűzve: 1. Adassék a magyar rendi szervezetnek időnkénti fejlődése 1848-ig, különös kitüntetésével annak, hogy mennyiben állott az nemzeti, mennyiben idegen eszmék befolyása alatt; s hogy mily összefüggésben állott az a magyar alkotmány fejlődésével. Jutalma 100 frt. 2. Kívántatik a szellemi tulajdonjog észjogi alapjának kifejtése. Jutalma 100 frt. 3. Fejtessék ki a különbség a végrehajtó hatalom alkotmányos (felelős) és parlamentáris alakja között, tekintettel azok jogosultságára az állam életében. Jutalma 120 frt. 4. Adassék elő a köteles rész intézményének történeti fejlődése; mérlegeltessenek a mellette és ellene szóló okok, tekintettel a vagyon feletti szabad rendelkezés elvére; ismertessenek meg a nevezetesebb törvények vonatkozó intézkedései, végre az intézmény fentartása mellet miképen lenne az törvényben szabályozandó. (Osztrák jogból.) Jutalma 80 frt. 5. Adassanak elő azok a miveleti módok, melyekkel a vasúti forgalmat concentrálni szokták; biráltassék meg azoknak czélszerüsége és jogossága. Továbbá fejtessék ki, hogy a vasuttesteknek az állam kezébe való concentrálása mennyiben és mely határig kívánatos a gazdasági hasznosság szempontjából. Jutalma 120 frt. 6. Adassanak elő a váltó-nyilatkozat létrejöttéhez szükséges cselekvények az uj magyar váltótörvény értelmében. Jutalma 50 frt. 7. Fejtessék fel, hogy a magyar magánjogban a javak 1848. előtt fenállott jogi különbségének megszüntetése, valamint az ősiségi pátens és az 1861-ki országbírói értekezlet ideiglenes szabványaiban foglalt intézkedések minő változást eredményeztek az öröklési rendszerben. Jutalma 80 frt. 8. Ismertessenek a furtum usus-ra vonatkozólag az irodalomban nyilvánult kiválóbb felfogások az érvelések kellő méltatásával; mutattassák ki az európai kiválóbb törvényhozásoknak e kérdést illetőleg követett álláspontja s adassék vélemény az iránt, hogy a furtum usus kérdése mikép lenne helyesen megoldandó. Jutalma 100 frt. 9. Ismertessék a nemzetgazdasági tőke lényege annak szemmeltartásával, vajon az csak a munka eszköze-e, vagy csak a jövedelemszerzésé, vagy pedig mind a kettőé; egyszersmind az e tárgyra vonatkozó különböző nézetek elészámitandók és megbirálandók. Jutalma 80 frt. 10. Adassanak elő a közigazgatási eljárás elvei a magyar jog szerint. Jutalma 100 frt. 11. Kivántatik a külkereskedési statistika elméletének kifejtése s ennek alapján a Magyarország és a magyar-osztrák közös vámterület külkereskedésére vonatkozó adatok rendszeres ismertetése és bírálata. Jutalma 100 frt. 12. Kivántatik a Febronianismus főbb tanainak ismertetése és az azok által az egyház bel- és küléletére gyakorolt befolyás feltüntetése. Jutalma 100 frt. 13. A litis contestatio fogalma és jelentősége a magyar perjogban. Jutalma 100 frt. 14. Kivántatik Gajus institutioi IV. 13 - 25. §§. exegetikailag kifejtése. Jutalma 70 frt. 15. Fejtessék fel, hogy a magyar migánjogban a telekkönyv behozatala minő változást eredményezett általában a tulajdonjog iutéz-