Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 24. szám - A magyar rendőri büntetőtörvénykönyv javaslata

Nyolczadik évfolyam. 24. szám. Budapest, 1878. június 13. Külön mellékletek : a „Döntvények gyűjteménye" 2. 7, „Igazságügyi rendeletek tára" és az „I ügyi törvények anyaggyüjteménynyel'A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS Előfizetési árak a „Magyar Themis". a ..Döntvények gyűjteménye", M „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" ctimú mellékletekkel e gy ü 11 e <e n : egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedéire 2 forint 50 kr. A MAGYAR JOGASZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT Az előfizetési pénzek bérmente legcélszerűbben poitiutih küldendők. en. vidékről i n y utján Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. T A II T A L 0 9 : A magyar rendűri büntetű-törvénykünyv javaslata. Dr. Barna Ignácztól. — DüntvénybirálatT (Köteles-e azonhitelezű, ki a csődöt kérte a megállapitott tömeggondnoki és perügyelöi költségeket viselni ?) — Csűdtörvény tervezet. Dr. K r á 1 i k Lajos ügyvédtől. — Az ügyvédi kamarákbúi (A kamarai dijak nem tizetése mint fegyelmi vétség. — Az aradi ügyvédi kamara felirata a képviselőházhoz). — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ..Budapesti Közlönyéből. — (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igény-kereseti felhívások) — Külön melléklet: A ..Döntvények gyüjteményé«-nek egy ive. A magyar rendőri biintetó-törTéiiyköiiyv jayaslata. Dr. Barna Ignácztól. (Folytatás.)*) Múltkori fejtegetéseink folyamábau elérkeztünk végre a kihágásokat szabályozó külön büntető-törvénykönyv elvi igazoltsíígának kimutatását czélzó syllogismus kiindulási tételéhez. Megtalálván ugyanis azon genericus különbség alapját, mely az emberi bűnös cselekvések és mulasztások körét két lényegileg eltérő' csoportra választja el; kinyomozván továbbá azon általános és characteristicus szempontokat, melyekben az u. n. rendőri jogellenesség büntetőjogi természete fogalmilag nyilványul: kezünkben a probléma kulcsa, hogy miért és mi okból nem alkalmazható a büntető-törvénykönyv általános részében foglalt sarkalatos elvi határozmányok nagy része a tulajdonképeni kihágásokra is. Mert mihelyt sikerült a kihágások büntetőjogi lényegének sajátszerű voltát felismernünk, a eriminális jogellenesség természetén gyökerező általános rendelkezések alkalmazhatlansága kézenfekvő. A büntettek vagy vétségek és a kihágások a jogellenesség különböző nemeinek bizonyulván, a generális elvek közössége, az alkalmazandó categoriák azonossága fogalmi lehetetlenséggé vált. Másnemű cselekvés, másnemű bűnösség: más általános tényálladék, más büntetési rendszer. A jogellenesség minősége határozóigg befoly a büntetőjogi dogmák alakulására. A tisztán formai jogellenességre csak az igazság és méltányosság súlyos sérelmével volnának alkalmazhatók azon bűnös cselekvések szabályelvei, melyek az alaki jogellenességen kivül, mint láttuk, még valóságos anyagi jogsértést, a jogrend által védeni kivánt társadalmi javak integritása ellen irányzott merényletet is tartalmaznak. Az engedelmetlenség nem állhat ugyanoly nemű és sulyu büntetési sanctio alatt, mint a javak sértése. A kihágásokban rejlő bűnösség jogilag és ethicailag elütő lényege tiltakozik az egyenlősítés ellen. A koldulás vagy a csavargás kihágásának általános tényálladéki szabályozása és megfenyitése nem történhetik az emberölés, rablás, gyújtogatás büntette tekintetében felállított elvi zsinórmértékek szerint. A kísérlet, a bünrészesség, a szándék és a gondatlanság tanában nem maradhat figyelmen kivül az ultima differentia a eriminális és az u. n. policialis jogellenesség között. A büntető- törvén)- könyv leglényegesebb általános határozmányainak ezen alkalmazhatlanságával pedig a kihágásoknak külön törvénybe foglalása, az önálló szabályozás, a formai kettéválasztás elvileg be van igazolva. Az eltérő általános elvek uralma alatt álló cselekvések és mulasztásoknak egy és ugyanazon törvénykönyv keretén belüli formai összekapcsolása, alaki közeihozása a dolog természetével, a törvényhozás logicájával jönne összeütközésbe, nem említve az azzal járó nem csekély technicai nehézségeket. A porosz és a német codex, valamint az osztrák javaslatnak általános része legjobban tanúskodik az összefoglalás káros következinényei*) Az előbbi czikkeket 1. »M. Th.< 19. és 21. sz. röl. Együttesen szabályoztatván a jogellenesség különböző nemei, hiányzik a sajátszerűségek kellő kidomboritása; a lényeges különbségek és eltérések nem ritkán teljesen elmosódnak s legjobb esetben, mondhatni csak a legélesebb tudományos górcső' segélyével, fedezhetők fel. A gondos elvi elhatárolás hiánya lépten-nyomon érezhető, s nem kis mérvben tette ingadozóvá, bizonytalanná a porosz és a német törvény alkalmazását. A beterjesztett magyar rendőri büntető-törvénykönyv javaslatával czélbavett formailag elkülönözött szabályozás a materiális önállósítás eszméjének megtestesüléseként jelentkezvén, nagy jelentőségű elméleti vívmánynak mondható. A kihágásoknak külön törvénybe foglalása, a büntetőtörvénykönyv általános részében tartalmazott alapelvek nagy részbeni alkalmazhatlanságára vezettetvén vissza, a különalkotás sarkkérdése leend, hogy az emiitett általános rendelkezések közül tulajdonkép melyek azok, melyek tul tág vagy tul szük voltuknál fogva a kihágásokra vagy épen nem vagy csak megszorításokkal alkalmazhatók, melyeket tehát az u. n. policialis jogellenesség sajátszerű természetéből levezetett elvi igazságokkal kell helyettesíteni. A büntetőjogi általános categoriák módositása s átalakítása a szükséges eltérések kellő megállapítása- és a megfelelő büntetési rendszer alkotásában culminál a rendőri codex feladata. A felmerülő kérdések megoldása nagy törvényhozói óvatosságot igényel. Nem lehet eléggé vigyáznunk, hogy az igazság bevett elvei hamis tekinteteknek, téves czélpontoknak, merőn külső czélszerüségi okoknak egy könnyen fel ne áldoztassanak, hogy sem az örök igazság eszméjén, sem a cselekvések sajátos lényén csorba ne ejtessék. Őrizkednünk kell különösen azon tévhit szüleményeitől, mely a kihágásokról rendelkező büntető-törvénykönyvre nézve a praeventio eszméjének feltétlen egyeduralmát dicsőíti. Fenyegető a veszély, hogy a megelőzés indoka az első sorban releváns bünösségi mozzanatokon felülkerekedvén, tévutakra vezeti a törvényhozót és az általános büntetőjogi elvektől való oly eltérésekre csábítja, melyeket a kihágások való természete sehogy sem igazol. A rendőri törvények praeventionalis tendentiája szülte többek közt p. o. azon téves és az igazságot mélyen sértő tant is, mely szerint a kihágások megfenyítésének az alanyi bűnösség nem képezné előfeltételét. A minél gyakoribb megbirságolhatás kedvéért az alapigazságok sem kímélteitek. Mintha biz a rendőri igazság eszménye az arestom volna! Jogos B i n d i n g indignatiója: >Diese vorbeugende Natúr der Polizeistrafgesetze ist überhaupt der einzige Scheingrund, der je seitens der Praxis und der Doctrin zur Rechtfertigung der schlimmsten Schuldpraesumtionen aufgestellt worden ist«. A megelőzés eszméje mérvadólag tekintetbe jöhet, midőn csupán arról van szó, hogy egyáltalában mely cselekvések minősítessenek az azokból származható jogsértések megelőzése végett kihágásoknak, de nem akkor, midőn az általános tényálladéki kérdések, a büntetési rendszer megállapítása forog