Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 3. szám - Eszmék a büntetés végrehajtásának reformjához; 7. [r.]

-18­meteknél, sem pedig nálunk komoly észjárással biró jogász található, a ki azt merné állítani, hogy daczára a franczia Code de procedure hiányosságának, Francziaországban a polgári igazságszolgáltatás nem mondható sok tekintetben mintaszerűnek. x\ párizsi főtörvényszék elnöke a szünetek után tartott egyik megnyitó ülésben igen szép beszédet tartván a jogi reformok természetéről, megható szavakkal azt mondotta: >Ha mindaz is, a mi a hatalommal összefügg, nálunk folyto­tonos változásnak és ingadozásnak van kitéve, mégis az ál­talános mozgás közepette a franczia birót az önérzet ösz­tönözi kötelessége teljesítésére, mert tudja, hogy a köztár­saság összes polgárainak személyes szabadságát és vagyonát oly törvények által biztositja és védi, melyekhez addig a mig jobbak által nem pótolhatja, egy hatalom sem nyúlhat büntetlenül*. Poroszország úgynevezett régi provinciáiban, melye­ket a bécsi békekötés eló'tt szerzett, jelenleg is nagy rész­ben egy a mult századból származó perrendtartás van ér­vényben, melyhez majdnem szótár szükséges, hogy a benne előforduló ősrégi kifejezések kellőleg megértessenek. Nincs ebben egy betű, a mely a mai kor igényét tekintve, teljesen elavultnak nem mondható. Pedig kiállíthatná, hogy Porosz­országban a polgári igazságszolgáltatás rosz? Sőtannyira jó, hogy a biró és a laicusok némi idegenkedéssel viseltetnek azon ujitások iránt, a melyeket az uj általános német per­rendtartás fog hozni. Nem szükséges azonban oly távol országokra utalni; ott van siámi ikertestvérünk, Ausztria. Nagyobbrészt a mult századból származó törvények alapján szolgáitatik ottan pol­gári ügyekben az igazság. Ha Magyarországban végig sza­vaztatnék az összes gyakorlati jogászokat, majdnem egy­hangúlag azt mondanák: >az osztrákok igazságszolgáltatása határozottan jobb a miénknél*. Ottan a legmerevebb Írás­beliségből a legtágabb közvetlenségbe készítik elő az utat, és félszeg kísérletekkel nem zavarják fel a polgári pernek majdnem egy század óta megállapodott formáit. Csak ná­lunk van egy, bizonyos szellemi éretlenségre mutató láz, a polgári perrendtartáson változtatni. A láz beteg állapotot jelez. Vagy nincs meg a kellő eszme, vagy nincs meg a kellő erő. Időtlenségekre azonban kár a szakemberek és a parla­ment idejét vesztegetni. A másik sokkal nehezebb ut a szóbeliség és közvetlen­ség alapján szerkesztendő perrendtartási javaslat előkészí­tése volna. Eljutunk mi oda is, ha vaskalapos elfogultság bennünket még erre nem is tart megéretteknek. Ma már Oroszország, Ruménia, Szerbia és Montenegró a szóbeliségen alapuló perrendtartással bír. Az osztrák igazságügyminiszter igen szép javaslatával megmutatta, miképen akarja a szó­beliséget meghonosítani. Talán az a szándék, hogy mi ugy mint a nemzetiségi árban — egyedül legyünk az Írás­beliség szigete a szóbeliség tengerében? Köszönjük ezen ki­tüntetést, mert ez által oly szegénységi bizonyítványt állí­tanánk ki magunknak, a minőt még állam magáról ki nem adott. Az előkészítésnek e téren óvatosnak, sok munkával és helyes tapintattal járónak kell lennie. Egy lustrum arra nem sok idő. Azonban annak, a ki a perrendtartás javítását forgatja meg velejében, a két kiindulási pont iránt tisztában kell lennie. Vagy a legnélkülözhetlenebb reform a legszű­kebb keretben, vagy pedig a leggyökeresebb haladás°szó­beliség és közvetlenség alapján. Más tervre kár a munkát fecsérelni, mert hiába való. Eszmék a büntetés végrehajtásának reformjához. V VII. A fegyintézet a társadalom árnytükre, melyben a socialis bajok sugártörő se egyik gyupontját találja. Hogy a go­nosztevő a börtönben eped, annak csak ő az oka; de hogy a börtönök mindig telvék fegyenczekkel, ennek oka a tár­ladásnak, de még többször forrása a vétkeknek és a gonoszság­nak*.1) Bizonyitja ezt azon tünemény, hogy mindenütt a munkanélküliek, gyári munkások s napszámosok képezik a büntevők contingensének aránylag legnagyobb része . Hogy a nyomor a bűntett leghatalmasabb szülő oka, mutatja az0Q tény hoo-y a vagyon elleni bűntettesek a világ minden tömlŐczében a tőrzslakosságot képezik. Száz bűntett között > A szűkölködés gyakran szülőanyja a mesterségeknek s a ha­79 ; Szászország 78 ; Ausztria 75 ; Oroszország 74 ; I ranczia­ország s Norvégia 73; Svédország s Dánia 72 ; Helvetia70; stb. Hazánkban az igazságügyminiszteríum utolsó hivat, je­lentése szerint a vagyon elleni merényletek a büntettek össz­számának: 1872-ben 53.j9°/0 ; 1873-ban 50.82 °/0; 1874-ben 51 °/ffl képezték; az országos fegyintézetekben pedig 1867—1872-ig átlag 53.2B % ; 1873-ban 54.55 % ; 1874-ben 56.o70 stb. Ugyanezt bizonyítja azon alig hihető befolyás, melyet az élelmi szerek ára a büntettek évi számára gyako­rol. A bűntett s különösen a vagyon elleni büntettek szapo­rodása fekete foltként tűnik fel a culturfejlődés napfényé­ben. >Az, mit közönségesen civilisatiónak nevezünk, sokkal inkább eredményezi a bűntett szaporodását mint apadását*.2) így látjuk, ha Európa országain keresztül déltől éjszakig 8 keletről nyugatig két átmérőt húzva gondolunk, hogy nyu­gaton s éjszaknyugaton valamint a törvénytelen születések, öngyilkosságok s őrültségi esetek, ugy a tulajdonjogsértések arányszámai is legmagasabbak. így látjuk azon óriási kü­lönbséget, mely e tekintetben a — germán s a — sláv faj között mutatkozik. A germánoknál 1 törvénytelen születés esik 8 törvényes születésre, a slávoknál l—18-ra: a germánoknál 1 őrült 550 lélekre, a slávoknál 1—16 43 lélekre; a ger­mánoknál 1 öngyilkos 11560 lakóra, a slávoknál 1 — 29300-ra s míg a germánoknál átlag több mint 70° 0-a a bűntettek­nek tulajdonjogsértést tartalmaz : addig a sláv s a román fajra jut azon 10000 emberéletnek legnagyobb része, mely Euró­pában évről-évre a vak szenvedélynek esik áldozatul. Fla­grans példát nyújt e tekintetben akis területű, de magas fej­lettségű Bajorország a nála 70-szer nagyobb európai Orosz­országgal szemben; az előbbiben azonban 5-ször annyi kézmű­ves is találtatik, mint az utóbbiban. Ugyanazon élesen kifeje­zett arány mutatkozik, ha a culturélettől duzzadó fővárosokat a vidékkel összehasonlítjuk. Londonban, Párisban, Berlinben 3-szor annyi bűntett van évenkint, Bécsben 2-szer annyi mint a r á n y 1 a g a körülfekvő vidéken stb. Nevelés és támasz nélkül kitaszítva a lételérti keserű harczba, már a bölcsőben rövid életre,s) örök vagyontalan­ság- s nyomorra kárhoztatva, szomorúan gyakori azon eset, hogy hadi lábra áll az u. n. népsöpredék fia azon törvények ellen, melyeket ő csak az igazságtalanság szentesítésének, a gazdagság állami cultusának tekint. Volt idő, midőn az ar­cza verítékében dolgozó munkás a mellette aranyozott díszko­csiban elsiető gazdagot Isten különös kedvenczének tartotta s talán irigy, de nem fenyegető szemekkel, nem keserű gon­dolatokkal pillantott utána; hanem tovább ette elégedetten fekete levesét fakanállal cserépfazekából. Az oroszlán csó­kolgatta urának kezét. Az iparélet óriási fejlődésével azon­ban a szükségletek szaporodása mellett az emberi munka ára csökkenvén, de különösen, mióta világboldogító iparlo­vagok a társadalmi egyenjogositás eszmefényét a nép szemei előtt lelketlen agitatiók által bemocskolták: azóta meglepő ') K a u t z G y u 1 a : A »Nemzetgazda9ágtan rendszere* cz. m. I. r. 234. lap. nvv-r,/', '' " S H': F*elolvasá8°k fegyházügy s fegyházjavitás felett.cz. m. L'AAiii. lap. 3) C a s p e r nyomozásai szerint 100 egyenlő időben született ember közül él jómódú 5 éven tul 943 10 5 » 938 20 » » ORR 796 szegény 655 598 566 486 396 283 172 65 ick^8\ii11pélTUaí'tTtehátjÓ1,1Óduakl'a150' ""Kényeknél csak 32. C h a d­eredményeként: gazdagoknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom