Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 3. szám - Eszmék a büntetés végrehajtásának reformjához; 7. [r.]

— 19 — progressiv arányban növekszik azon óriástest, mely ellen az állani büntető kardját készen tartani kényszerül.') A fegyházügyi statistika kimutatja, miszerint a bűnösök legnagyobb része tudatlan, az elemi ismereteket is nélkülöző osztályból kerül ki. Már Tucydides mondá: »A tudatlanság merészszé teszi az embert agonoszban«. »Vizsgálódásaim eredménye csodálatos arányosságot mutatott tudatlanság s bűntett között. Én mindig meg voltam győződve arról, hogy a tudatlanság büntettet szül; de nincs semmi, mi ily meggyőződést oly tökéletesen igazolna s megerősítene, mint eőy fegyintézet lakosainak ismerése«, mondá helyesen Browne (a norwichi fegyintézet lelkésze). Csak néhány példát: az 1872. évi statist. évkönyv szerint Magyarország megyei, kerületi s sz. k. városi, s Erdély megyei, kerületi, széki, vidéki s városi fenyitőtörvényszékeinél 1870-ben büntettek miatt elitélt 12984 bűnös között irni olvasni nem tudott 7986. Az igazs. minisztérium 1874., 1875. s 1876. évi hivat, jelentései szerint az 1872. évben bűntett miatt elitéltek között az elemi ismereteket (irni, olvasni) sem biroa teljesen: 63.48%, 1873. évben: 66.78 0 n ; 1874. évben: 65.6S. Galgóczy id. dolgozata szerint az 50-es években is nálunk a bűntetteseknek több mint 3/s i'észe irni, olvasni nem tudott. A Howard Association meghagyása folytán történt kimutatás szerint2) Angolországban a fegyenczeknek csak 5°/0-a van beavatva az irás és olvasás titkaiba. 5) A vagyon elleni büntevők legnagyobb része a coramunismusnak egy állandó rémhadát képezi; mintegy feljogosítva érzi magát tetteire, melyekben gonoszságot nem is lát. A legtöbb gonosztevő azon elveknek hive, melyeket a jezsuiták ethikája tanit, melyeknek például páter Benedict híres erkölcstanában kifejezést ád, midőn mondja: »Ha a szegény nem képes munkájával annyit keresni, hogy életszükségleteit fedezhesse, ugy jogában áll a gazdagtól annak feleslegét nyilvános vagy titkos erőszakkal elvenni*. Antal de Escobar: >Ha tolvajt látsz, ki szegény embert meg akar lopni, ugy kötelességed őt visszatartani s neki más gazdag személyt mutatni, kit a szegény ember helyett meglophasson*. Vagy Fegeli Xavér (de Confessore, pag. 137): »Szabad ugyan urát meglopni, de csak azon feltétel alatt, hogy az ember ne engedje magát rajta kapatni a tetten<.4) Ha látjuk, hogy normális közviszonyokat feltéve, a büntettek számát mintegy jóspillantással évekre előre mondhatjuk ; hogy még a büntettek egyes nemeinek arányszáma, sőt a gonosztevők által a büntettek elkövetésénél használt eszközök is minden évben oly szabályossággal ismétlődnek, mint az esztendőnek négy időszaka: ugy lehetetlen meg nem győződve lennünk arról, miszerint a büntettek arányszáma szoros összefüggésben van a sociális viszonyokkal s miszerint a nép igazságtalanul s csak saját kárára cselekszik, mikor feltétlenül pálczát tör minden megfenyített büntevő felett. A gonosztevőt tudatlanságából, tévedéseiből ki kell ragadni ; meg kell őt győzni arról, miszerint a törvény nemcsak egyesek védelmére van alkotva; ki kell őt békíteni a ') Az igazs. miniszteri hiv. jelentések legújabb adatai szerint hazánkban p. a legutóbbi években a fegyintézetek lakosságának létszáma szaporodott 1873. évben szemben 1872. évvel : é.üs'Vo-al; 1874-ben pedig ismét 10.06°/o-al. 2) F. B. Bith: »Nagy-Brittania s Irhon büntetés-végrehajtásának s buntetö-törvényhozásának hiánya* cz. röpirat, mely az 1872. évi Londonban tartott nemzetközi fegyházcongressus számára lett közzé téve s azért teljes joggal mondhatá Pulszky s Tauffer : ^Nemcsak a magány, — de egyáltalán semmi rendszer javító hatással birni nem fog, ha benne e lényeges rész (a tanítás) mellöztetik«. Pulszky Á. s Tauffer E.: »A börtönügy múltja, elmélete, jelen állása; különös tekintettel Magyarországra« cz. dijkoronázott pályamunka. 105. lap. 3) Lásd mindezekre nézve bővebb s érdekes adatokat. B i d g e s : Cnminafj, crimes and their governing laws. London 1860 ; Guerry: Statistique morale de l'Angleterre comparée avec la politique morale de la Francé. Paris 1874 ; V e nn: The Logic ot Chance. London 1866; Drobisch: Die moralische Statistik und die Willensfreiheit 1867; Wagner: Statist.-anthropologische Untersuchung der Gesetzmássigkeit in den scheinbar willkürlichen menschlichen Handlungen ; F a y e t: Essai sur la statist. intellect. et mor. de la Francé 1847 ; W a pp a u s : Allgem. Bevölkerung-Statistik. Leipzig. (Különösen a 8. fejezet) s Qué telet: Du Systéme social et des lois qui le régissent. Paris 1848 ; Fischer: Űber die Freiheit des menschlichen Willens. Leipzig 1858 ; LöwenUardt: Identitát der Morál und der Naturgesetze. Leipzig 1863; Öttingen: DieMoralstaristik. Erlangen 1868 ; Bümelin: Begriffe des socialen Gesetzes (Thubinger Zeitschr. 1867 s Wahlbergs Zeitschr. 1871); Schmoller: Uber die Eegultate der Bevölkerung u. Moralstatistik. Sammlung wissensch. Vortrage VI. Sene 1871. cz. s. m. munkáit. «) Lásd továbbá : T o m. T a m b u r n i i S. I. .Theologia morális. Venetns VII. tom. 3. k. 64. lap s 5. k. 116. lap. G e o r g. G o b a t S. I. Operum Morahum Theol III 648 lap. B u s e n b a u m S. I. Medulla Theologiae morális 199. lap s. m. társadalommal, melyet az korlátolt felfogása s nyomortelt életviszonyainál fogva rendszerint ellenségének tart. Védeni kell a szabadult fegyenczet a nagy közönség kegyetlenségével szemben, mely őt visszaszorítja azon útról, hova jutni hosszú javulási küzdelmek után sóvárog. Mutassuk meg a gonosztevőknek, hogy érdekükben fekszik becsületesen élni, bogy tisztességes munka által biztos kenyeret szerezhetnek: s a talaj meg lesz semmisitve, melyből a gonoszt ett legtöbb mérges galóczái felmagzanak, mert >az ember csak önhas2nának határáig kegyetlen«, (Beccaria) s >az önszeretet legfőbb kútforrása minden bűntettnek* (Plató). Nyomor, szenvedély okozhatják az emberi méltóság egyes aberratíóit, ferde tükörképekben mutathatnak egyeseket; de alig van gonosztevő, ki physikai lételét biztosító munka által nem volna visszanyerhető a társadalomnak. A legtöbb fegyencz szerencsétlen volt, mielőtt bűnössé vált. Az ember, ha még oly aljas is tette, soha nem teszi a roszat a rosz iránti szeretetből, mert nincs ember, ki nem szeretné jobban a becsület kenyerét mint agyalázatét. Már Mang-tzje hirdette azon igazságot, miszerint az emberi sziv hajlama az erényhez ép oly erős, mint a nehézkedés természettörvénye. Nemoomnium pessimus s nemo vitiis nascitur sine. A legjobb embernek gyengesége, az önzésnek hatalma s minden emberi ügynek bizonytalansága jellemerős polgárt is rövid idő alatt fegyházi lakossá tehetnek, holott az gyakran sokkal inkább szánalmat érdemel mint megvetést. A családapának egy pillanatnyi felindulása szerencsétlenné tehet egy ártatlan családot. Valamint a már kihűlt föld alig engedi, hogy ősalakulásának lángtengeri jeleneteit képzeljük: ugy hideg vérnél gyakran alig képes a bűntettes felfogni azon cselekvényt, melyhez a, vak szenvedély ragadta. S míg ő talán jellemére nézve jobb, mint mindazok, kik az ítélethozatal alkalmával a bírói termet betöltötték; s mig családja koldusbotra jut: addig megvetés is vár reá a társadalomban, mely a íenyitőleg stigmatisáltat mint becstelenültet kerüli: mert a nép lélektani distinctiókra nem vállalkozik ítéletében. Pedig mily gyakran mondhatná mindenki az elitélttel szemben: denique te ipse ooncute. N e d W r i g h t, egy javult s gazdaggá lett tolvaj, 1870-ben a londoni tolvajokat tanácskozásra hivá össze London városa legroszabb hírű negyedének egyik korcsmájába. Az első gyűlésen megjelent 210 tolvaj, kik mindössze már 450-szer voltak fogságban. Ned Whrigt azon kérdést intézé hozzájuk, vajon a büntevői pályát odahagynák-e, haegyshillingnyi napi munkát szerezne nekik. Beszéde egy angol lap tudósítása szerint csodás benyomást gyakorolt. A daczos, komor arczok egyszerre kigyúltak s midőn a jelenlevőknek mondá, miszerint már gondoskodott, hogy egyelőre 1 — l12 shillingnyi napi bérrel járó munkánál alkalmazást nyerjenek, örömzaj tölté be a termet; a jelenlevők legnagyobb része becsületes életmódhoz volt térítve. H ü g e 1 a prostitutiónak 20 okát sorolja fel taxatíve, majdnem mind a 20 ok nyomor- s elcsábításban nyer kifejezést.') Avagy ki merné az első követ dobni pl. azon párizsi kéjlányra, kiről a rendészeti hatóságnál kiderült, hogy a bűn karjaiba veté magát, miután 3 napig nem volt ennivalója s hogy a Venus Vulgivaga papnői közé csak azért iratkozott be, hogy súlyos betegségben fekvő édes anyját az éhhaláltól megmentse?2) A lehullott rózsa is illatoz. A mocsárban is fénylenek a napsugarai s a napnak is vannak foltjai. A legjobb fát is le kellene vágni, hacsak férges gyümölcse után ítélnők meg. De mi szeretünk eljárni a büntevővel szemben, mint Rómában eljárt azon hires tribun, ki 9 évi elkeseredett küzdelem után a plebs anyagi helyzetének javítását czélbavevő agrariai törvényt keresztülvitte s néhány évvel későbben ugyanezen törvény áthágása miatt 10000 assnyi pénzbirságra ítéltetett. Vagy mint VI. Sándor pápa, ki szigorú törvényekkel üldözte Rómában a prostitutiót, és saját nővérét ejtette teherbe; magának az angyalvárban 7 kéjleányt tar') Fr. 8. Hüge 1: »A Prostitutió történelme statistikája, sszabályozásáról ~ ^ otáS1 litThasonló Példákat: Parent Duc hatelet: »A Prostitutio Parisban* cz. m.