Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 17. szám - Telekkönyvezett ingatlanoknak a tulajdonos által több Ízben való eladása megállapitja-e a csalást? (Befejezés)

— 133 — hivatásnak s a birói osztály tiszteletének rovására van és mert puszta eljárási előjáték költséges, fölösleges és ártalmas comedia, mely meg­hazudtolja szinlelt létesítő okait: az egyszerű, gyors és olcsó eljárás ürügyeit. S ezért ott, hol az ügyvédi s birói kar s az igazságszolgáltatás érdekei találkoznak, nem sajnálnók a locus communisok özönét sem mert az ürügyek politikája locus coinmunisnak nevezi azt, mi reá nézve épen kellemetlen, és mert népszerűtlen törvényt a közvélemény csak ugy buktathat meg, ha az alkalmi okok földalatti vakond útjait széttapossa azon elemi elvek hatalmával, melyek földképező neptuni erőkként hatnak a társadalomban, a fejlődés széles alapjai és mint az általános meggyőződés kifejezései »locus communisok.« Dr. Dett'Adami Rezső. Telekkönyvezett ingatlanoknak a tulajdonos által több Ízben való eladása megállapitja-e a csalást ? Dr. Soos Kálmántól. (Befejezés.) Hátra van még a kérdés azon ágának megvizsgálása, hogy a vé­telárt lefizetett és tényleges birtokot nyert első vevő, miután anyilván­könyvi tulajdonossá vált későbbi szerzőnek a megvett ingatlant átadni kényszerült, illetve előreláthatólag átadni kénytelen leend, a lefizetett vételárért, a tett beruházásokért, a vesztett haszonért s még másnemű lehető érdeksérelmeiért mi uton-módon szerezzen magának kártalaní­tást, s általában a szenvedett jogsérelmet miképen orvosolja? Különbséget kell tenni a követendő eljárást illetőleg, a szerint, hogy vádlott eljárásában van-e bűnös cselekvény vagy nincs ? 1. Az esetben, ha az ujabb szerző eljárásában csalás mutatkozik, akár az eladóval összejátszva, akár amannak tévedése felhasználásá­val, kétségtelenül leghelyesebben cselekszik az első vevő, ha bűnvádi panaszszal lép fel, sőt ha a megvett ingatlan megtartását illetve vissza­nyerését óhajtja, egyelőre csakis bűnvádi panasz emelésének van helye, mert ez uton biztosan, jóllehet csak a bünper lejártatására szükséges idő letelte után, czélt fog érni, sőt bíróságaink követett gyakorlata sze­rint valószínűleg még oly esetekben is, mint fenébb látók, hol a bünfe­nyitő eljárásnak — a nyilvánkönyvi jogok sérelmes háttérbe szorításá­val — helyt engedni nem lehetne. E helyütt alkalomszerűnek látjuk főtárgyunktól némileg kitérő­leg egy avval összfüggő másodrendű vitás kérdés kifejtését. Az alsó biróságok közül számosan bünfenyitő ítéleteikben rend­szerint nem csak a vádlottak között létrejött ujabb keletű adásvevési szerződéseket szokták érvényteleníteni, hanem azon felül az érvénytelen­nek vagy hamisnak kimondott szerződés alapján nyert tulajdonjogi be­lezést is megsemmisítik. ítéletük ez ágát alapítják a tkvi rts. 153. §-ára, mely intézkedik az esetre is »ha a büntető bíróság azt határozta, hogy a bejegyzés érvénytelen, s ennélfogva ki­törlendő*, miből következtetik, hogy a bünfenyitő ítélet, tekintettel panaszló gyorsabban bekövetkezhető kártalanítására, mint a fenyitő­igazságszolgáltatás egyik szintén nem csekély fontosságú végczéljára, a sérelmes bejegyzés érvénytelenítését is kimondhatja, mikor azután né­zetök szerint, az idézett §. értelmében a tkkvi hatosi g köteles lenne a sértett fél kivánatára (tehát nem kitörlési per alapján, hanem egyszerű kérelmére) a kitörlést megengedni. Azonban felsőbb biróságaink, a fenébb idézett ítéleteikből is kitetszőleg, csupán vádlottak bűnösöknek nyilvánítására s a szerződés semmisnek kimondására szorítkoznak, a sérelmes bekebelezésnek érvénytelenítése és kitörlése iránti kérésével pedig panaszlót, az elsőbiróság Ítéletének ez iránti része megváltoztatá­sával illetve »megsemmisitésével«, a törvény rendes útjára utasítják, miután »az e tekintetbeni intézkedés a büntetőbíróság hatásköréhez nem tartozik« (mint az 1. alatti bűnügyben történt), vagy egy más eset­ben (a 2. szám alattiban), hol az elsőbiró a tulajdonjogi bekeblezést semmisnek mondta ki, a felső biróságok szerint »a szerződés érvényte­lenségének bekeblezésére vonatkozó további intézkedés a tkkvi rts. 153. §. értelmében a fél szorgalmazásának tartalik fen,« s a Debrenty­féle bűnügyben is a curiai ítélet, az elsőbiróság egyébként helybenha­gyott ítéletének azon ágára vonatkozólag, mely szerint a semmis ok­irat alapján elrendelt bekeblezés érvénytelennek nyilvánittatik — így hangzik: »a telekkönyvi állapot kiigazítása a maga utján érvényesi­tendő.« Felső biróságaink ezen intézkedései, bár a tkkvi mukiíejezések szempontjából nem mindenkor szabatosak,s a további lépések mejelölését és irányát illetőleg határozott kielégítő utasítást nem tartalmaznak is, de érdemileg és lényeg tekintetében helyesek, kifogásolhatlanok, nem csak mert a bünfenyitő biró a tkkvi törvényekben nem mindig kellő­leg járatos, hanem mert a bűnügyi eljárás czélja a bűnösök elítélésén és a csalás eszközéül szolgált szerződés érvénytelenítésén tul a kérdé­ses esetekben nem terjeszkedhetik. a további bírósági intézkedések megtétele pedig, jelesen a nyilvánkönyvi jogok érvényben léte vagy megszűnte fölött, s igy a sérelmes bejegyzés kért érvénytelenítése és kitörlése iránt is, határozni csupán a telekkönyvi hatóság feladatát ké­pezheti, végül mert a tkkvi rts. 153. §-aa kérdéses esetekre nem is vonatkozik, a mi kitűnik az alábbiakból: a) a telekkönyvi rendszabály mindig a nyilvánkönyvi jogokról tárgyal, s a XIV. fejezetben is a jogaiban sértett fél alatt a n y 11 v á n­könyvi jogaiban sértett egyén értendő, s nem az első vevő is, ki jogát a telekkönyvbe be nem jegyeztette, másnemű jogok megóvását és érvényesítését pedig a polgári és bünfenyitő perrendtartások sza­bályozzák ; b) az által, hogy a 153. §. a kitörlés módjára nézve a 151. §. második pontjára hivatkozik, kétségtelen, hogy bünfenyitő Ítélet hoza­tala után és annak alapján is akitörlés csak az által kérhető, s csak oly módon rendelhető el, mint midőn a kitörlés, a bünfenyitő eljárás előrebocsátása nélkül, közvetlenül a tkkvi hatóságtól kéretik, már pe­dig, a mint fentebb is említve volt, s mint mindjárt alább bővebben is ki­lesz fejtve, kitörlés kérésére csakis a tjkönyvbe előzetesen beve­zetve volt sérelmes egyén, nem pedig a be nem jegyzett utóbbi vevő jogosult; c) ha a bünf. bíróság a sérelmes bejegyzést érvénytelennek mondja is ki, s ez által alkalmat nyújt az első vevőnek a 153. §-hoz képest tör­lési kérelem benyújtására, — feltéve, hogy az a tkkvi hatóság által vissza nem utasíttatnék — kérelme czélt nem fog érni, mert a tör­lési kérelemnek czélja és eredménye a 148. és 151. §§-ból kitetszőleg csupán a megtámadott bejegyzés kitörlése, s ebből önkényt kifolyólag az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállása, de ez által a be nem jegyzett első vevő még semmiféle dologi jogot vagy uj bejegyzést nem nyer és nyilvánkönyvi tulajdonossá sem válik, minthogy törlési perben tulajdonszerzésről s igy a jogczim minőségéről szó sem lehet. Hasonlókép a tkkvi rts 154. §-a sem a kétszeri eladás esetében követendő eljárásra vonatkozik, hanem szintén egy nyilvánkönyvi előző jogsérelmével elkövetett csalás fölötti határozatra, az idézett 154. §-ban az mondatván, hogy: »Ha a büntető bíróság vádlottat bűnösnek nyilvá­nította, a sértett félt azonban a bejegyzésnek kért érvénytelenítése és ki­törlése tekintetében a polgári jog útjára utasította, a fél a kitör­lési keresetet, ezen határozat jogerőre lépte után 90 nap alatt köteles benyújtani.« Már ebből is kitetszik, hogy ezen §. oly esetre irányadó, midőn kitörlési pernek helye lehet, vagyis nyilvánkönyvi jogok megsértésével elkövetett bűnügyekben. Az elmondottak világosabbá tétele végett egy előfordult bűn­esetet hozunk fel, melyre a tkkvi rts. 153. és 154. §§-ai nyernek alkal­mazást. Csorba Tógyer zálogjogot nyert s abból kifolyólag végrehajtást vitt Prodán Gligornak a vártelki 65. számú tjkvében foglalt ingatla­naira 147 frt s járulékai erejéig. Prodán Gligor a tehertől és a végre­hajtás alól javait könnyű szerrel megmenteni óhajtván, a hitelező Csorba Tógyernek súlyos betegségét és bekövetkezett halálát arra használta fel, hogy 1875. június 7-én egy pár társával szövetkezvén, s Zilahon egy zugirásznál megjelenvén, ottan bizonyos Csorba Nuczot a hitelező Csorba Tógyerként mutatták be, s vele a kérdéses 147 frt s já­rulékai erejéig Csorba Tógyer nevében törlési nyugtát állíttattak ki, melynek alapján Prodán Gligor ingatlanai tehermentesittettek, s hogy azok később vétethessenek el, másnap június 8-án színleges adás­vevési szerződés mellett a zálogjogtól mentesített ingatlanait Prodán Gligor a 3 éves Orosz Görgy és az 5 éves Prodán Vaszilika fiára illetve unokájára ruházta át, kik helyett szintén álegyének (szüleik) szerepeltek a színleges jogügylet megkötésénél. Ezen ravasz eljárással Csorba Tógyernek s illetve engedményesének követelése teljesen ki­játszatott. Mind a három bíróság egyértelmüleg1) Csorba Tógyert a hamis okmány kiállításával elkövetett csalásban, társait annak bünrészessé­gében mondotta ki bűnösöknek és büntette 6 illetve 3 havi börtönnel s egyszersmind a jelzett hamis törlési nyugtát és adásvevési szerződést érvénytelennek nyilvánította, a sérelmes zálogjogi kitörlés és tulajdon­jogi bekeblezés érvénytelenítését azonban •— jóllehet épen kimond­hatta volna a tkkvi rts 153. §. értelmében — mellőzte. Ezen bünfenyitő ítéletek törvényszerű alapul szolgáltak azután a tkkvi hatóság előtt kitörlési per megindítására s a kijátszott zálogjog fölei evenitésére. Most visszatérhetünk újból főtárgyunkhoz. A bünfenyitő törvényszék tehát, ingatlanok ismételt bűnös el­adása esetében, a vádlottakat elitélvén, s a tiltott eljárás utján létre­jött szerződvényt érvénytelennek mondván ki, feladatának eleget tett; a megkárosított első vevő a szükséges további intézkedéseket polgári peruton kell, hogy megtegye ; hogy minők legyenek azok, később fog­juk meglátni. 2. Kérdés már most, hát az esetben, midőn a telekkönyvileg be­jegyzett utóbbi szerzőt sem kárositási szándék, sem az eladóval való bűnös összejátszás vagy máskénti álnok jogellenes eljárás nem terheli, avagy midőn nevezett egyének ellen a bünf. eljárás büntethető cselek­vény hiányában megszüntettetik, illetve a csalás vádja alól jogérvénye­sen felmentetnek: mily uton és módon szerezhet magának a megkáro­sult előbbi vevő jogorvoslatot avagy kártalanítást ? Azt említettük már, hogy kitörlési perrel a tkkvi ha­tóság előtt fel nem léphet, mert a tkkvi rts. 119. §-ából kitetszőleg, valamint tkkvi beadványnyal csakis az léphet fel, ki valtamely nyil­vánkönyvi bejegyzés által vagy mint jogosított vagy min kötelezett érdekelve van, ugy ezen pert is csak a tjkbe előzetesen bevezetve volt sérelmes egyén mint nyilvánkönyvileg jogosult fél, a bekeblezésnek eredeti érvénytelensége, vagyis az eladó jogának az utóbbi szerző előtt is tudva volt érvénytelensége esetében, az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítása végett indíthatja a roszhiszemü bejegyzett szerző ellen, azaz olyan utóbbi vevő ellen, kinek cselekvénye (a vásár megkötése és a bekeblezés) jogellenessége felöl tudomása volt, mely tudomásnak, a mint szintén már érintetett, a bejegyzett jogot érvénytelenítő anyagi indokra, tehát oly körülményre, mely a dologi rendelkezést semmissé •) A zilahi kir. törvényszék 1876. 27/VI. 359., a bpesti kir. i. tábla 1876. 30/X.-án 23803. és a legfőbb ítélőszék 1877. 12/11. 785. sz. a. hozott ítéleteikben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom