Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 16. szám - A német ügyvédrendtartás javaslata

Nyolczadik évfolyam. 16. szarq. Budapest, 1878. április 18. KülSn mellékletek : a „Döntvények gyűjteménye" a? „Igazíágügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség : Nagy korona-uteza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 7. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési ára a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye", u „Igazságügyi rendeletek tára" él a* „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" <v.imil mellékletekkel e?y II11 e sc n : egész évre 10 torintlélevre 5 torint. negyedévre 2 torit BO kr. Az i I.'.ri/, t< - pénzek bérmente le^czélszerübben postautal' küldendők. n. vidékről ly utján MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A MAGYAR JOGÁSZGYÜLES TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság TARTALOM: A német ugyvédrendtartas javaslata. Dr. S i e g m u n d Vilmos budapesti ügyvédtől. — Telekkönyvezett ingatlanoknak a tulajdonos által több ízben való eladása megállapitja-e a csalást ? Dr. S o o s Kálmán torvényszéki jegyzőtől. — Még egy utóhang a kamarai választásokhoz. Dr. V i d a Lajos budapesti ügyvédtől. — Jogirodalom. (Das belgische Gefángnisswesen. Ein Beitrag zu den Vorarbeiten für die Gefángnissreform in Preussen. Von W. Starke). Lenkey Károlytól. — Törvényjavaslat a bélyeg és illetéki szabályok némely határozmányainak módosításáról. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. - Legközelebbi csődbejelentési határidők— Kivonat a .Budapesti Közlönyéből. — Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet : A .Döntvények gyűjteményéinek egy ive. A német ügyvédrendtartás javaslata.*) Dr. Siegmund Vilmostól. A német birodalmi gyűlés f. é. február 12-én tartott ülésében előterjesztett »Entwurf einerRechtsanwalts-Ordnung«, már elvi szempontokból is bevés megtámadásoknak volt kitéve, s ezen megtámadások az ugyanazon ülésből kiküldött 21-es bizottság kebelében és a német ügyvédgyülésen csak fokozódtak; ugy hogy örvendetes jelenségként lehet constatálni, miszerint a Németországban eddig általában úgyszólván teljesen elnyomott ügyvédi kar szószólói a kedvező pillanatot az ügyvédség gyökeres reformja érdekében egész erélylyel igyekeznek felhasználni. Azok, kik a mi állapotainkat a lehető legroszabbaknak tartják, túlzásnak fogják rcondani azon tételemet, hogy a német ügyvédi kar általában eddig úgyszólván teljesen el volt nyomva. Legyen szabad ennek igazolására nagy vonásokban ecsetelnem a német ügyvédek eddigi helyzetét, mely a német birodalom országai szerint egyes részletekben különböző, nagyban és egészben azonban a függőség jellegét hordja magán, annyira hogy ennél nyomasztóbb állapotot alig képzelhetni. A német ügy védek legtöbbje mindenek előtt államhivatalnok (>Staatsdiener«), kit nem tanulmányai, gyakorlata, vizsgái, szellemi és erkölcsi qualificatiója; hanem az államhatalom kinevezése képesít felek képviseletére, s kit kineveztetése után is annyi cautelával sánczolnak körül, hogy valóban csodálatra méltó, miszerint találkozott elég bátor ember, ki az ügyvédi pályára lépni hajlandó volt. Poroszországban (a rajnai tartományok kivételével), az ügyvédeket a király nevében az igazságügyminiszter nevezi ki bizonyos bíróság területére, melynek székhelyén kénytelen az ügyvéd lakni s melynek területén kivül ügyködnie csak fenyítő ügyekben szabad; ügyvéddé csak az nevezhető ki, ki a bírói hivatalra képesítő »nagy államvizsgát* letette. Szászországban az ügyvédek, kik a bíróval egyenlő képesítést kötelesek kimutatni, szintén az igazságügyminiszter által neveztetnek ki; itt az ügyvéd szabadon választhatja székhelyét, s ügyködési köre bizonyos bíróság területére szorítva nincsen. Mecklenburgban az ügyvédség gyakorlása nincs a miniszter kinevezésétől függővé téve; ott mindenki, ki az ügyvédi vizsgát, (mely bírói hivatalra nem képesít) letette, inmatriciiláltatik s az egész országban szabadon ügyködhetik. A Hansa-városokban és Frankfurtban szabadon gyakorolható az ügyvédség, csak a lübecki főtörvényszéknél és a hamburgi társas bíróságoknál vannak külön ügyvédi (inkább ügyészi állomások) szervezve, és ezek félévi felmondás fentartásával töltetnek be. Athüringai államokban az ügyvédek kineveztetnek *) A »Jogászkör«-ben tartott előadás. Szerk. és székhelyük eleve kijelöltetik; azonban az ország minden bíróságainál ügyködhetnek. A rajnai tartományokban francziamintára ügyvédek és ügyészek (Advokat und Anwalt) léteznek; mindkettőjüknek a »nagy állam vizsgát«, Elsass-Lotha r ingiába n 3 évi egyetemi tanfolyam bevégzése után két vizsgát kell letenniök; az ügyvédek száma nincs meghatározva, az ügyészek azonban az ügyvédek sorából korlátolt számban neveztetnek ki. Bajorországban az ügy védek feleket szabadon képviselhetnek a járásbíróságok, a felébbviteli törvényszékek és a legfőbb ítélőszék előtt, egyebekben csak azon hely birósága előtt ügyködhetnek, melyre kinevezvék. . Hannoverában is az ügyvédek és az ügyészek intézménye áll fen; a második vizsga letétele képesít az ügyvédség szabad gyakorlatára; a szám nincs meghatározva, az ügyvédek azonban rendszerint csak egy főtörvényszék székhelyén telepedhetnek le, s székhelyüket csak az igazságügyminiszter engedelmével változtathatják ; az ügyészek száma korlátolt, ezek az ügyvédek sorából az igazságügyminiszter által neveztetnek ki, és mint ilyenek csak azon bíróság előtt ügyködhetnek, mely mellé kineveztettek, azonban az ügyvédséget e mellett ugy gyakorolhatják, mint az ügyvédek. Braunschweigban az ügyvédkedhetés feltételei csekély eltérésekkel ugyanazok, mint Hannoverában. Oldenburgban az ügyvédek száma meg van határozva ; a gyakorlatra az államminiszterium által bizonyos főtörvényszék területére bocsáttatnak, melynek székhelyén kell lakniok, és ebbeli lakhelyűkhez annyira kötvék, hogy ennek elhagyása az ügyvédség gyakorlására való jogosultság elvesztését vonja maga után. Badenben minden jogképzett egyén ügyvéd lehet, ki a ^legfőbb jogi államvizsga* (oberste juristische Staatsprüfung) letétele után legalább két évig államhivatalban vagy ügyvédnél töltött gyakorlatot igazolhat; ha ezen előfeltételek teljesitvék, az ügyvédség gyakorlása csak annak tagadható meg, kitől az ügyvédi jogosultság ideiglenesen vagy végleg megvonható. Az ügyvédek bármely társas bíróság székhelyén letelepedhetnek, más bíróság székhelyén csak az igazságügyminiszter engedélye mellett, ki egyúttal azt is meghatározza, hogy ily helyeken mennyi ügyvéd telepedhetik le; az ügyvédek az egész országban szabadon ügyködhetnek, csakhogy a székhelyen kivül folytatott ügyekben felmerülő bírói határozatok átvételére az illető bíróság székhelyén lakó megbízottat kell rendelniök. Württembergben az ügyvédek két, úgynevezett »szolgálati vizsga* letétele és az illető kerületi törvényszék meghallgatása után a király által neveztetnek ki, számuk azonban° tényleg nincsen meghatározva ; az ügyködésben semmiképen nincsenek korlátolva, és a kinevezés a kellő képesités kimutatása esetén nem szokott megtagadtatni. Messze vezetne, ha az egyes német államokban íenallo különböző ügyvédrendtartások határozmányait e helyütt tü-