Magyar Themis, 1878 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1878 / 16. szám - Telekkönyvezett ingatlanoknak a tulajdonos által több izben való eladása megállapitja-e a csalást? (Folytatás)

zetesen tárgyalnám; szükségesnek tartom azonban az ügyvédi szervezet képét kiegészítő' főbb rendelkezéseket vázolni, niert csak igy lesz érthető, bogy a német birodalom legnjabb ügyvédrendtartási javaslata német szempontból általában nagy vívmánynak tekintendő, bár még messze elmarad attól, amit mi * ügyvédi reform« alatt értünk. Poroszországban az ügyvédség 1844. illetve 1847ben, végre 1867-ben rendeletileg szereztetett; Hanno Verában 1850. illetve 1859-ben törvényileg szabályoztatott; a többi szövetségi államokat illetőleg: Braunschweig 1850-ben, Oldenburg 1858-ban, Szászország 1859ben, Koburg-Gotha 1862-ben, Baden 1864-ben léptették életbe ügyvédrendtartási törvényeiket, Mindezeknek mintaképül szolgáltak a franczia intézmények, melyeknek alapját képezik az 1804-ki, 1810-ki, 1812-ki, 1822-ki, 1830-ki, 1852-ki és 1870-ki törvények, illetve rendeletek. Francziaországban minden egy-egy »cour«-nál (másod folyamodásu biróság) vagy egy-egy »tribunal«-nál (első folyamodásu bírósági ügyködő ügyvéd (avocat) az úgynevezett »tableau«-ba jegyeztetik be; a tableau-ba bejegyzett ügyvédek közgyűlése absolut szótöbbséggel és titkos szavazás utján választja meg fegyelmi tanácsát, melynek tagjai 5 és 15 között váltakoznak, Párisban a fegyelmi tanács 21 tagból áll. A fegyelmi tanács élén a »bátonnier« áll, kit a közgyűlés választ. A fegyelmi tanács teendői a következők: 1. dönt a »tableau«-ba bejegyzés akadályai felett, (»sur les difficultés relatives á l'inscription dans le tableau de Pordre), batároz különösen az ügyvédjelölteknek — miután licentiatusokká lettek, — az előkészületre (stage) bocsátása felett, valamint az ügyvédjelölteknek a gyakorlati idő letelte után helyt fogható bejegyzése és a 3 évi gyakorlatnak esetleges meghosszabbitása tárgyában; 2. köteles az ügyvédi kar tisztességének alapját képező mértékletesség, önzetlenség és becsületesség elveinek fentartása felett őrködni és ez irányban a tagoknak működését ellenőrizni; 3 a törvény kereten belül gyakorolja a fegyelmi hatalmat s alkalmazza a fegyelmi büntetéseket, u. m. a megintést, a feddést, az egy évre terjedhető felfüggesztést, a fegyelmi tanácsba megválasztás iránti jogosultság elvesztését, és végre a »tableau «ból törlést. Az egy-egy bíróságnál alkalmazott ügyészek (avoué) külön »kamarát« alakítanak, mely 4-15 t;igból áll; a kamara önkebeléből választ elnököt (syndikust), rapporteurt, ki a vizsgálóbírói és előadói teendőket teljesiti, titkárt és pénztárnokot; a kamara nem csak a fegyelmi hatalmat gyakorolja, hanem az ügyészek és ezek és a felek között felmerülő viták elintézése is hatásköréhez tartozik; a költségek megállapítása körül véleményezési joggal bír, szegény perlekedők részére tanácsadó hivatalt tart fen, az ügyész-jelöltek felett felügyeleti jogot gyakorol és az ügyészi kar érdekeinek képviselője. A kamara felebbezhetlen határozattal rendreutasitást, egyszerű vagy szigorított feddést, és a kamarába lépés iránti jogosultság megvonását (l'interdíction de l'entrée de la chambre) alkalmazhatja fegyelmi büntetésül. Ha felfüggesztésnek helye találtatik, a kamara az ügyészek sorából sorshúzás utján kiegészíttetik (rendszerint a kamara tagjainál egygyel több ügyész rendeltetik be szolgálattételre), az ekként kiegészített tanács inditványozhatja azután a felfüggesztést, az ebbeli határozat jogérvénye azonban az államügyészség előterjesztése alapján bekövetkező bírósági jóváhagyástól van függővé téve; az államügyészség egyébiránt közvetlenül a bíróságnál is megindíthatja a fegyelmi eljárást, a biróság pedig ez esetben a következő fegyelmi büntetéseket alkalmazhatja: l'injonction d'étre plus exact ou circonspect, la défense de recidiver, la condamnation de depens en leur noms personnel, és la suspension a temps. Az itt vázolt szervezet ma tényleg még csak E1 s a s sLotharingiában áll fen egészben, Németország többi államaiban több-kevesebb eltérés constatálható; abban általában eltér itt a szervezet, hogy az ügyvédek és ügyészek elkülönített testületet nem képeznek, — a kamara képviselőivé azonban egyes államokban csak ügyészek választhatók, Hannoverában legalább az elnök és elnökhelyettesnek ügyésznek kell lennie; a kamarák területköre rendszerint a bíróságok területkörével összevág, csakhogy néhol az elsőfolyamodásu, másutt a másodfolyamodásu biróság területköre mérvadó; Oldenburg, Braunschweig, Koburg-Gotha, egészben egy-egy kamara területkörét képezik. Hannoverában az igazságügyminiszter határozza meg a kamarák területkörét. Az ügyvédi kerületek és azok képviselői különböző elnevezést nyertek. A testületek Szászországban és Badenben ügyvédi egyleteknek, Hannoverában ügyvédi kamaráknak neveztetnek, másutt rendszerint csak az ügyvédek közgyűléséről szól a vonatkozó ügy védrendtartás; a testületek képviselői Szászországban, Braunschweig b a n, Oldenburgban, Kobur g-Goth ában kamara, Hannoverában választmány, Poroszországban fegyelmi vagy becsület-tanácsnak neveztetnek; a képviselők száma 5 — 10 között váltakozik, ezek a közgyűlésen absolut szótöbbséggel választatnak; rajnai Poroszországban 14 tagból áll a fegyelmi tanács, kik közül 5-öt az állami főügyész nevez ki. A testületi képviselők mindenütt a fegyelmi hatalmat gyakorolják; Poroszországban csak is erre szoritkozik a hatáskör, míg a többi államokban az ügyvédi érdekek képviselete, az ügyvédeknek egymás között és a felek és ügyvédek között felmerülő viták kiegyenlítésének közvetítése és a véleményezési jog is a testületi képviselők illetőségéhez tartozik. Eltérő' szervezet áll fen Badenben; ott minden felebbviteli biróság területén van egy ügyvédi egylet, melynek élén az ügyvédi kamara áll; az összes kamarák elnökei és egy-egy kamarának legtöbb szavazatot nyert két tagja képezik az ügyvédi választmányt; e z képviseli az ügyvédi testület érdekeit, tesz véleményes jelentéseket a kormány felhivása folytán, és intézi el a kiválóbb fegyelmi ügyeket, t. i. azokat, a melyekben valamely kamara a megintés vagy pénzbirságnál súlyosabb büntetést vél alkalmazandónak. W ü r 11 e m b e r g b a n az igazságügyi minisztérium nevezi ki egy-egy társas bíróságnál alkalmazott procuratorokból az ügyvédek képviselőjét, kinek közbejöttével közlekedik a biróság az ügyvédek összeségével; ezen képviselő rendeli ki a Szegény védőket ÍS. (Befejezése köv.) Telekkönyvezett ingatlanoknak a tulajdonos által több izben való eladása megállapitja-e a csalást ? Dr. Soos Kálmántól. \ (Folytatás.) Nem lehet — ugy tartjuk — az ismételt eladások valamenuyi esetére sem az egyik, sem a másik elméletet kizárólag és ridegen alkalmazni. Az ingatlanok egymás után több izben való eladásainak minden egyes esetében a speciális viszonyokat és az öszszerü körülményeket kell a bünvizsgálat rendén szorgosan kikutatni s a kiderített lényálláshoz képest abünfenyitö igazságszolgáltatás feladatának szemelőtt tartásával elhatározni, hogy a csalási bűntény jelenségei, kellékei a kérdéses különös esetben valóban fenforognak-e ? Az összes bűntények között a csalás a legszövevényesebb, a legelterjedtebb, számtalan válfajokban bővelkedő, melynek szálai, eszközei szem elől ravasz módon mesterkélten elrejtvék, s épen azért a legnehezebben elbírálható bűnös cselekvény az, melynek elitélésénél a következtetések, gyanuokok és az összetett bizonyítékok igen gyakran vétetnek igénybe. Lássuk tehát a csalás lényegét. A csalás bűnténye másnak ravaszul előidézett vagy felhasznált tévedése folytán vagyonában vagy egyéb jogaiban való megrövittetése.1) E bűnténynek okvetlenül szükséges kellékei a kárositási szándék és az álnok jogellenes eljárás. Gonosz szándék nélkül nincs bűntény, jogellenes cselekvés hiányában pedig nincs büntethetőség. A kettő együtt alkotja a bünfenyitő biró által megtorlandó csalást. A hol ezen •) Lásd Pauler: Büntető jogtana 502. §-át. Az ausztriai büntPtötörvénykönyv 197. §-a következőleg hangzik : »Ki ravasz előadások va°y cs^lekvények által mást tévedésbe visz, mely miatt valaki, légyen bár az az állodalom, valamely kozseg vagy más személy, tulajdonában vagy egyéb jogaiban sérelmet szenvedne vagy ki ily czélból és a most említett módon másnak tévedését vagy tudatlanságát használja, csalást követ el; engedte légyen bár magát erre önhaszon. szenvedély által, azon czélzat által, hogy másnak törvényellenesen kedvezzen, vagy különben bármely melléktekintet által csábittatni.* A magyar büntető-törvénykönyv javaslatának pedig 357. §-a következőt tartalmaz: „A ki azon czélból, hogy'macának vagy másnak jogtalan hasznot szerezzen, valakit ravasz fondorlatokkal tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ez által vagyonában megkárosít: csalást követ eU A 361. §. szerint a jelzett módon a védkötelezettség alól való kibúvás és a 363. §^ szerint kiskorú vagy gondnokság alatti egyénnel annak kárára vezető okiratnak aláíratása is csalást képez.