Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 26. szám - Közigazgatási bíráskodás. [5. r.]

Hetedik évfolyam. 26. szarr\. Budapest, 1877. június 28. Mes'elen minden c«018rt8k«n ; a ,magyar jogászgyűlés" tartama alatt naponkint. MAGYAR A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendSk. THEMIS Szerkesztöiép : V. Nagy korona-utcza 14. >z. jlLŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmeute szétküldéssel) a .Magyar rhemis'-re, az . IqazságUgyi rendeletek tára" és a „DínNények gyűjteménye" czioiű mcllékJetekke együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint negyedévre 2 forint SC kr. Az előfizetési pénzek bérmentes en, vidékről legczélszerűbben postautalvány útján küldendők, Kiadó-hivatal: IV. barátok tere 7. tz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. l(űlbr mellékletek: a „^Döntvények gyűjteménye," és az „ügazsagügyi rendeletek tára." Felelős szerkesztő: IDr. ^etyer László. Kiadó: az „A.t]ierLae"U.m*' részvénytársaság. T < BTALOM: A hetedik magyar jogászgyülés. — Közigazgatási bíráskodás. G r u b e r Lajostól. — A modern Augurok. Major Kálmán budapesti ügyvédtől. — A temesvári és budapesti ügyvédi kamaráknak a tCzsdebiróság elleni felterjesztéshez. E. — Az ügyvédi kamarákból. (Fegyelmi tárgyalás a budapesti ügyvédi kamaránál). — Különfélék. (A jogügyi bizottságból. A tömeggondnoki és perügyelöi kinevezésekhez). — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a >Budapesti Közlönyéből. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet : A ^Döntvények gyűjteményé*-nek egy ive. A hetedik magyar jogászgyülés elé terjesztendő indítványok előkészítéséül az állandó bizottság következő kérdéseket tűzte ki : A magánjogból. Első kérdés: Kiket és mily mértékben illessen köteles rész és mely esetekben engedtessék meg a köteles részből való kitagadás ? EWadó: Erdélyi Sándor budapesti kir. táblai biró ur. Véleményezők: Dr. Bozóky Alajos nagyváradi jogtanár, Dr. Dell' A d a m i Rezső budapesti ügyvéd, Dr. Katona Mór győri jogtanár, T o mc s á n y i Mór temesvári törvényszéki elnök és Vajkay Károly budapesti kir. táblai tanácselnök urak. Második kérdés: Mely elvek szerint szabályoztassék a követelések beszámítása ? Előadó: Dr. Takács Lajos budapesti egyetemi magántanár ur. Véleményezők: Dr. Biermann Mihály nagyszebeni jogtanár, Dr. P1 ó s z Sándor kolozsvári egyetemi tanár, Dr. Sághy Gyula budapesti egyetemi tanár, Dr. V a v r i k Béla egri törvényszéki elnök és Dr. We i nmann Fülöp budapesti közjegyző urak. A hiteltörvényekből. Harmadik kérdés: Az elsőbbségi kötvény birtokosai jogainak megvédésére szükséges-e közös képviselet és ha igen, mi módon szabályozandó ez? Előadó: Dr. Schnierer Gyula osztálytanácsos ur a kereskedelmi minisztériumban. Véleményezők: Dr. Beck Hugó, Dr. Bróde Lipót, Dr. Held Kálmán, ifj. Dr. Neumann Sándor budapesti ügyvéd urak és Dr. H e r i c h Károly osztálytanácsos ur a kereskedelmi minisztériumban. Negyedik kérdés: Az »actio Pauliana* csak csőd esetében, vagy azon kivül is helyt foghat-e ? Előadó: Dr. A p á t h y István budapesti egyetemi tanár ur. Véleményezők: J a n i c s e k József, j budapesti váltó- és kereskedelmi tör- j vényszéki alelnök, Dr. J e 11 i n e k Ar- j thur, Dr. Králik Lajos Dr. Tau- | szig János, és Dr. Zsigmondy j Jenő budapesti ügyvéd urak. I A büntető jogból és eljárásból. Ötödik kérdés: Az úgynevezett »ame- i rikai párbaj* mely büntetőjogi minősítés alá soroltassák? Előadó: Dr. D á r d a y Sándor ur a »Jogtudományi Közlöny* szerkesztője. Véleményezők: Dr. Darányi Ignácz budapesti ügyvéd, Dr. F a y e r László budapesti egyetemi magántanár, K ő r ö s y Sándor debreczeni jogtanár és Dr. Singer Ignácz nagykikindai kir. ügyész urak. Hatodik kérdés: Azon bűnügyekben, melyekben a rendes bíróságok ítélni hivatvák, az első fokú bíróság ítélete ellen a tény kérdésében is hely adassék-e felébbvitelnek ? Előadó: Dr. E m m e r Kornél budapesti ügyvéd ur. Véleményezők: Dr. Friedmann Bernát budapesti ügyvéd, Helmbac h e r Nándor pestvidéki törvényszéki kir. alagyész, R i t ó o k Zsigmond nagyváradi ügyvéd, Dr. Székely Ferencz budapesti kir. főügyészi helyettes és Dr. Wemer Rudolf pécsi jogtanár urak. A polgári eljárásból és a bírósági szervezetből. Hetedik kérdés: Kívánatos-e, hogy a birói kinevezéseknél és előléptetéseknél követendő eljárás törvényhozásilag szabályoztassék; ha igen, mily elvek szolgáljanak a megállapítandó szabályok alapjául? Előadó: Dr. Szivák Imre budapesti ügyvéd ur. Véleményezők: Dr. G a r a y Dezső budapesti törvényszéki biró, Dr. G ü nther Antal budapesti ügyvéd, Dr. Löw Tóbiás budapesti kir. főügyészi helyettes és R á t h György budapesti kir. táblai tanácselnök urak. Nyolczadik kérdés: Kivánatos-e, hogy a járásbíróságok hatásköre birtokbiráskodásra is kiterjesztessék, és ha igen, mily mérvben ? Előadó: Rupp Zsigmond budapesti közjegyző ur. Véleményezők: Dr. Kleckner Alajos kassai jogtanár, Dr. Kola János debreczeni ügy véd, Dr. Weisz Lajos temesvári ügyvéd és Zlinszky Imre budapesti kir. táblai biró urak. A véleményes indítványok az állandó bizottság határozatához képest 1878. évi martius elsejéig küldendők be alulírott czime alatt. Kelt Budapesten, 1877. évi június 25. Elnöki megbízásból : Dr. Siegmund Vilmos, s. k. a magyar jogászgyülés állandó bizottságának titkára. (Budapest IV. knlap-ntrzn 6. sz.) Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. ! A közigazgatási per különös tekintettel a közigazgatási keresetre.1) Az ujabb német theoria, melynek »legfőbb értelmi szerzője* — mint Gneist2) magát elmésen kifejezi — S t e i n5) L ő r i n c z, a közigazgatási jogban megkülönböztetést tesz közigazgatási kereset (jogsértéseknél), közigazgatási panasz (érdeksértéseknél) és közigazgatási folyamodás között (fenyegető érdeksértéseknél). — Gneist4) — e felosztás legnagyobb antagonistája — ezt követ') L. S t e i n : i. m. I. (2. kiad.) 1., 372. s k. 1. — Lechner: i. e. — Grünwald Béla: i. m. 108. s k. 1. — Herczegh: i. m. 201. s k. 1. — K o 11 e r : i. m. 4. s k. 1. — P a n n : i. m. 23. s k. 1. — LudwigGrünw a 1 d : i. m. 84. s k. 1. — K i s s l i n g • i. m. I. f. 21. s k. 1. — Holtzendorff: Eechtslexikon II. k. (2. kiad. 1875.) — K a u t z : i. m. 509. s k. 1. =) L. jelentését a XII. német jogászgyülésen : >Ü b e r die rechtliche Natúr, dieZustándigkeit und die Verhandlungsform der Verwaltungsjurisdiction«, Verhandlungen des XII. deutschen Juristentages, 3. Bánd, 229. és 327. I. s) A közigazg. kereset és közig, panasz közötti különbséget először Stein formulázta szellemesen ós ezen eszmemenet a legutolsó évek irodalmában mindinkább terjed s tért foglal. — E felosztás párhuzamot talál a magánper ínullitasí és »aequitas<t közötti különbségében. 4) G n e i 3 t: i. h. 239. és 328. 1.