Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 26. szám - Közigazgatási bíráskodás. [5. r.]

— 206 — kezményeire nézve nagy és jelentékeny té­vedésnek és veszedelemnek tartja. Vesze­delemnek azért, mert az igazgatási panasz esetében használható jogorvoslat a részre­hajlatlanság') tekintetében semmi biztosíté­kot sem nyújt, s mert az orvoslásnak azon egjredüli módjával lehet csak élni, hogy a népképviselet nagy apparátusának segé­lyével a miniszteri íeleló'sségre vonhatás jogához felebbezünk. E felosztás a doctrina szempontjából kétségtelenül elvitázhatatlan nagy becscsel s csáberó'vel bir, azonban a gyakorlat terén alkalmazva s a pártigaz­gatás kcrékzetébe beleillesztve a legna­gyobb visszásságokat kell, hogy szülje, melyek ellen oltalom s az orvoslás lehető­sége nem is létezik. Ez a jogi oltalom kor­látolására s elcsenevészésére vezet a köz­igazgatás azon terein, hol ez oltalomra az alkotmányos államban leginkább szük­ség van. Mert ha egy kormány tényleg rendszeresen pártszempontból kezd kormá­nyozni, akkor a közigazgatási kereset cser­ben hagy bennünket, mert egy pártigazga­tás helytelenkedése s súlypontja épenség­gel nem azon terén létezik, melyet az ujabb theoria2) a »közigazgatási kereset* szá­mára kijelöls); továbbá mert — Gneist he­lyes megjegyzése szerint — a törvé­nyes határok köztudomású átlé­péseitől még egy szenvedélyes pártkormány is visszaborzad. Azon törvényszék, mely csak a felett dön­tene, vajon a hatóság a törvényes »korlá­tokon* belül cselekedett-e vagy sem, a leg­köztudomásúbb önkény, részrehajlás és pártoskodás ellenében tehetetlen s ha­talom nélküli maradna s egy formalisinus­ban kénytelenülne mozogni. Azért is az uj badeni és porosz legislatiókban a közigaz­gatási törvényszékekhez utasitott tárgyak nagy többsége nem a közigazg. kere­set szük terére esik, hanem a közigaz­gatási panasz tág fogalma alá. Ezen eddigelé jóknak bizonyultrendszerek azért nem distinguáltak közigazg. kereset és közigazg. panasz között, mert egy alkot­mányos államigazgatás szükséglel eit illető­leg sokkal nagyobb gyakorlati tapasztala­tokat szereztek. — Azon állam, mely a törvény s jogszerinti igazgatás létesitését komolyan szándékolja, nem fogja tűrhetni, hogy alattvalóinak érdekei4)5) — ezek esvén legelső sorban a pártkormánynak ál­dozatul — a politikai pártok szenvedélyei­nek legyenek átszolgáltatva, mert nem rit­') G n e i s t: jogi állam 211. 1. — L. P a n n : Bei­tráge zur Reform des Verwaltungsrechtes. (Wien, 1877.) 47. s k. 1. s 56. 1. 2) G n e i s t szerint a közigazg. törvényszékek uj képződésében valami a jogászi életkörökre nézve idegen­szerű rejlik, kik szabály szerint teljesen nélkülöznek államjogi előképzettséget és ezen viszony a gyakorlatban folytatását leli. Egész gondolatmenetünk m a g á nj o g i marad, melyet a kevéssé alárendelt criminalis praxis ki­egészít. ') >In der »iniquitas« liegt der Schwer­punkt der V e r w a 11 u n g s j u r i s d i o t i o n«. L. V. d. XII. d. t. in. k. 237. 1. 4) Tisza Kálmán: » • — Senki sem von­hatja kétségbe azt hiszem, hogy az úgynevezett g r a t i a­1 é k b a n : azaz, az oly kérdésekben, midőn a törvény ke­retén belől, kisebb vagy nagyobb szigor alkalmazásáról, midőn bizonyos kedvezmény megadásáról vagy megtaga­sáról van szó : hogy akkor az ügynek legfelsőbb fó­rum b a n i elintézése a miniszterhez tartozik*. — A községek rendezéséről szóló törvényjavaslat feletti álta­lános vitánál tartott képviselőházi beszédében. L. iépv, h. napló. 1869/72. XV. 162. 1. ; 317. orsz. ülés, martius 23. 1871. s) C o n c h a : i. m. 16. 1. jegyz., 174. és 112. s k. 1. kán érdeksértések érzékenyebb anyagi kárt képesek eredmé­nyezni, mint bármely jogsértés tehetné. Gneist a 12. német jogászgyülés­nek a közigazgatási bíráskodás felett tett jelentésében meggyőző módon megmutatta, hogy igazgatási intézkedések alakilag tökéletesen a törvények korlátain belül mo­zoghatnak és mégis anyagilag a leg­erősb méltánytalanságokat tartalmazhat­ják. Az alkotmányos államélet legnagyobb veszélye az államhatalom pártszempontból való kezelésében rejlik, abban, hogy poli­tikai szempontokból különböző sze­mélyek különböző mértékkel mé­retnek.1) Ha iparconcessiók megtagad­tatnak, mert valaki nem tartozik az ural­kodó politikai irányhoz, ha adókivetések részrehajlólag történnek, ha az egészség­ügyi rendőrség intézkedései chicaneként használtatnak másként gondolkozók ellen, akkor az igazgatási kereset, mely csak az igazgatási orgánumok jogsértései ellen fordul, tökéletesen cserben hagy bennün­ket. Az említett esetekben a hatóság jogo­sítványai körében mozog, hanem részrehaj­lólag jár el. Az ujabb német és jelesen a porosz törvényhozás épen ezen eseteket akarja érni s a hatósági jogosítványok rész­rehajló kezelése elleni biztosítékokat a tisz­teletbeli hivatalokban és a nyilvános con­tradictorius eljárásban az igazgatási orgá­numok előtt találja. Azért a porosz közigazgatási törvényszékek te­vékenysége épen nem szoritkozik csupán jogkérdések megítélésére. Ok döntenek pl. a vízállás magassága fölött torlasztóknál, engedélyek felett az italmérési jog űzését illetőleg (K.-O. §. 135 f, 156), ők azon telke­ket állapítják meg, melyek egy nyilványos vállalát létesítése végett kisajátitandók.2) (sGesetz über die Enteignung von Grund­eigentbum vom 11. Juni 1874* §. 21),5)4) ők elhatározzák, milyen útépítkezések vál­nak szükségesekké a közforgalom érdekében és ítélnek uj telepedések engedélye vagy megtagadása felett. (Gesetz betreffend die Verfassung der Verwaltungsgerichte und des Verwaltungsstreitverfahrens vom 3. Juli 1875, §. 56). Ezek csupán olyan tár­gyak, melyek az arbitrar és discretionar igazgatásnak teréhez tartoznak. Ugyanily álláspontot foglal el a badeni és h a s­siai törvényhozás. Hogy Angliában a jurisdictió nem szoritkozik csupán közigaz­gatási ügyekben való jogszolgáltatásra, az magától értetődik. ') L. : >V. d. XII. d. J. t.« III. k. 238. s k. 1. — L. Concha: i. m. 77. 1. ki Gneist fejtegetésének egyoldalúságát figyelemre méltó módon igyekszik bebizonyítani. — »ÖsterreichischeZeitsclirift fürVerwaltung* 1874. évf. 4. sz. X. s k. •) »G e s e t z betreffend die Zustiíndig­k e i t der Verwaltungsbehörden und der Verwaltungsge­richtsbehörden vom 26. Juli 1876«. XVIII. Abschnitt, Ent­eignungssachen, §§. 157 — 159. — Valószínűleg a gyakorlat bebizonyította azon törvényes intézkedés czélszerütlen vol­tát, melynél fogva kisajátításoknál még a kérdés igaz­gatási oldalának eldöntése is a közig, tör­vényszék illetékességéhez tartozott. E körülményen az idé­zett t.-cz. 157. §-a segített, mely következőképen hangzik : »Die Befugnisse in Enteingnungssachen, welche dem Verwaltungsgerichte, beigelegt sind, w e r­den fortan von dem Bezirksrathe warge­n o m m e n«. 3) L. P a n n : Beitrage zur Beform des Verwal­tungsrechtes (Wien ,1877.) 81. s k. 1. s 82. 1. 63. jegyz. •)L. >ZeitschriftfürStaatsw. 1870. évf. II. füzet, 353. s k. 1. : Die Kechtsverhültnisse des Staats­gebietes. Von Inam a-S t e r n e g g. A mondottak után csak azon forma; tióját a közigazgatási bíráskodásnak tart­hatjuk a jogi állam eszméjének megfelelő­nek s a gyakorlati igények szempontjából kielégítőnek, mely az érdekek sértése ellen is nyújt a függetlenség és részrehaj latlanság biztosítékai­val biró pártatlan forumot, mely nem azonos a pártminiszter bureaujával, mely nem engedi az állampolgárok érde­keit a pártigazgatás molochjának felál­dozni, s végre nem a sértés csak esetleges minőségétől (jog vagy érdek) teszi függővé a jogorvoslattal való élés lehetőségét.') Ezek után kíséreljük meg a legújabb német elmélet (Stein) nyomán a közig, keresetjog elemeit és feltételeit meghatározni.2) A közigazg. kereset jogával csak az élhet, kinek törvényes joga valamely ad­ministrativ intézkedés által sértetett; mi­velhogy sérteni azonban csak az tud, ki tényleg valamely irányban cselekvést ki­fejt, azért csakis a szó legszorosb értelmé­ben való végrehajtó hatóság in­tézkedése lehet a közigazgatási kereset tárgya, és sohasem vala­mely miniszteri rendelet, mert a habár már ki is bocsátott rendelettel még senkisem sértetik mindaddig, míg e rende­let tényleg az alantabb lévő hatóság exe­cutiv-organumának intézkedése által testté nem válik, azaz, inig nem foganatosittatik. mely foganatosítás azután csak legközvet­lenebbül éri az egyest. A rendelet el­len az egyedül lehetséges s az állam szer­vezett organismusánál fogva concedálható panacea a miniszteri felelősség. Tehát csak a népképviselet ítélhet a ren­delet törvényessége s csak a közigazgatási törvényszék az intézkedés legalitása felett. Minthogy közigazgatás discretionar') hatalom nélkül nem képzelhető, azért az nem is fosztható meg tőle egészen, azonban minden nyilvánulatában és cselekményé­ben kell, hogy tántoríthatatlan cynosurá­ját képezze az egyes törvényes jogának tiszteletben tartása. A közigazgatási keresetjog4) feladata és hivatása épen abban rejlik, hogy a ren­delet és az egyes jogában rejlő törvény kö­zötti összhangot hehyreállitsa. A közigazgatási keresetjog egyik fel­tétele a törvény és rendelet szi­gorú különválasztása, vagyis hogy alkotmány létezzék, mert ha ez nem az eset, akkor a rendelet azon hatalommal bir, hogy a törvényt megváltoztassa, vagyis a törvény és a rendelet azonosságának alig túlhaladott álláspontja ismét léteznék. Egy további feltétele a közigazg. ke­resetjognak, hogy el legyen ismerve, hogy a rendelet törvény erejével bir, a mennyiben egy fenálló tör­vénynyel nem áll ellentétben, s hogy a rendelet ép ugy lehet jog­sérelem tárgya a hatóságok in­') L. e mű III. részét 15. fejezet : »A közigazg. bí­ráskodás kérdése Magyarországon*, hol e tárgy­gyal bővebben foglalkozunk. s) L e c h n e r : többször id. előad. 3) L. I. rész I. fej. *) »Das administrative Klagerecht ist eins der gros­sen Principien, auf welchen dieWohlfahrt und F r e i­h e 11 der Staaten beruhen*. L. Stein i. m. I. 1, 374. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom