Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 26. szám - Közigazgatási bíráskodás. [5. r.]

— 206 — kezményeire nézve nagy és jelentékeny tévedésnek és veszedelemnek tartja. Veszedelemnek azért, mert az igazgatási panasz esetében használható jogorvoslat a részrehajlatlanság') tekintetében semmi biztosítékot sem nyújt, s mert az orvoslásnak azon egjredüli módjával lehet csak élni, hogy a népképviselet nagy apparátusának segélyével a miniszteri íeleló'sségre vonhatás jogához felebbezünk. E felosztás a doctrina szempontjából kétségtelenül elvitázhatatlan nagy becscsel s csáberó'vel bir, azonban a gyakorlat terén alkalmazva s a pártigazgatás kcrékzetébe beleillesztve a legnagyobb visszásságokat kell, hogy szülje, melyek ellen oltalom s az orvoslás lehetősége nem is létezik. Ez a jogi oltalom korlátolására s elcsenevészésére vezet a közigazgatás azon terein, hol ez oltalomra az alkotmányos államban leginkább szükség van. Mert ha egy kormány tényleg rendszeresen pártszempontból kezd kormányozni, akkor a közigazgatási kereset cserben hagy bennünket, mert egy pártigazgatás helytelenkedése s súlypontja épenséggel nem azon terén létezik, melyet az ujabb theoria2) a »közigazgatási kereset* számára kijelöls); továbbá mert — Gneist helyes megjegyzése szerint — a törvényes határok köztudomású átlépéseitől még egy szenvedélyes pártkormány is visszaborzad. Azon törvényszék, mely csak a felett döntene, vajon a hatóság a törvényes »korlátokon* belül cselekedett-e vagy sem, a legköztudomásúbb önkény, részrehajlás és pártoskodás ellenében tehetetlen s hatalom nélküli maradna s egy formalisinusban kénytelenülne mozogni. Azért is az uj badeni és porosz legislatiókban a közigazgatási törvényszékekhez utasitott tárgyak nagy többsége nem a közigazg. kereset szük terére esik, hanem a közigazgatási panasz tág fogalma alá. Ezen eddigelé jóknak bizonyultrendszerek azért nem distinguáltak közigazg. kereset és közigazg. panasz között, mert egy alkotmányos államigazgatás szükséglel eit illetőleg sokkal nagyobb gyakorlati tapasztalatokat szereztek. — Azon állam, mely a törvény s jogszerinti igazgatás létesitését komolyan szándékolja, nem fogja tűrhetni, hogy alattvalóinak érdekei4)5) — ezek esvén legelső sorban a pártkormánynak áldozatul — a politikai pártok szenvedélyeinek legyenek átszolgáltatva, mert nem rit') G n e i s t: jogi állam 211. 1. — L. P a n n : Beitráge zur Reform des Verwaltungsrechtes. (Wien, 1877.) 47. s k. 1. s 56. 1. 2) G n e i s t szerint a közigazg. törvényszékek uj képződésében valami a jogászi életkörökre nézve idegenszerű rejlik, kik szabály szerint teljesen nélkülöznek államjogi előképzettséget és ezen viszony a gyakorlatban folytatását leli. Egész gondolatmenetünk m a g á nj o g i marad, melyet a kevéssé alárendelt criminalis praxis kiegészít. ') >In der »iniquitas« liegt der Schwerpunkt der V e r w a 11 u n g s j u r i s d i o t i o n«. L. V. d. XII. d. t. in. k. 237. 1. 4) Tisza Kálmán: » • — Senki sem vonhatja kétségbe azt hiszem, hogy az úgynevezett g r a t i a1 é k b a n : azaz, az oly kérdésekben, midőn a törvény keretén belől, kisebb vagy nagyobb szigor alkalmazásáról, midőn bizonyos kedvezmény megadásáról vagy megtagasáról van szó : hogy akkor az ügynek legfelsőbb fórum b a n i elintézése a miniszterhez tartozik*. — A községek rendezéséről szóló törvényjavaslat feletti általános vitánál tartott képviselőházi beszédében. L. iépv, h. napló. 1869/72. XV. 162. 1. ; 317. orsz. ülés, martius 23. 1871. s) C o n c h a : i. m. 16. 1. jegyz., 174. és 112. s k. 1. kán érdeksértések érzékenyebb anyagi kárt képesek eredményezni, mint bármely jogsértés tehetné. Gneist a 12. német jogászgyülésnek a közigazgatási bíráskodás felett tett jelentésében meggyőző módon megmutatta, hogy igazgatási intézkedések alakilag tökéletesen a törvények korlátain belül mozoghatnak és mégis anyagilag a legerősb méltánytalanságokat tartalmazhatják. Az alkotmányos államélet legnagyobb veszélye az államhatalom pártszempontból való kezelésében rejlik, abban, hogy politikai szempontokból különböző személyek különböző mértékkel méretnek.1) Ha iparconcessiók megtagadtatnak, mert valaki nem tartozik az uralkodó politikai irányhoz, ha adókivetések részrehajlólag történnek, ha az egészségügyi rendőrség intézkedései chicaneként használtatnak másként gondolkozók ellen, akkor az igazgatási kereset, mely csak az igazgatási orgánumok jogsértései ellen fordul, tökéletesen cserben hagy bennünket. Az említett esetekben a hatóság jogosítványai körében mozog, hanem részrehajlólag jár el. Az ujabb német és jelesen a porosz törvényhozás épen ezen eseteket akarja érni s a hatósági jogosítványok részrehajló kezelése elleni biztosítékokat a tiszteletbeli hivatalokban és a nyilvános contradictorius eljárásban az igazgatási orgánumok előtt találja. Azért a porosz közigazgatási törvényszékek tevékenysége épen nem szoritkozik csupán jogkérdések megítélésére. Ok döntenek pl. a vízállás magassága fölött torlasztóknál, engedélyek felett az italmérési jog űzését illetőleg (K.-O. §. 135 f, 156), ők azon telkeket állapítják meg, melyek egy nyilványos vállalát létesítése végett kisajátitandók.2) (sGesetz über die Enteignung von Grundeigentbum vom 11. Juni 1874* §. 21),5)4) ők elhatározzák, milyen útépítkezések válnak szükségesekké a közforgalom érdekében és ítélnek uj telepedések engedélye vagy megtagadása felett. (Gesetz betreffend die Verfassung der Verwaltungsgerichte und des Verwaltungsstreitverfahrens vom 3. Juli 1875, §. 56). Ezek csupán olyan tárgyak, melyek az arbitrar és discretionar igazgatásnak teréhez tartoznak. Ugyanily álláspontot foglal el a badeni és h a ssiai törvényhozás. Hogy Angliában a jurisdictió nem szoritkozik csupán közigazgatási ügyekben való jogszolgáltatásra, az magától értetődik. ') L. : >V. d. XII. d. J. t.« III. k. 238. s k. 1. — L. Concha: i. m. 77. 1. ki Gneist fejtegetésének egyoldalúságát figyelemre méltó módon igyekszik bebizonyítani. — »ÖsterreichischeZeitsclirift fürVerwaltung* 1874. évf. 4. sz. X. s k. •) »G e s e t z betreffend die Zustiíndigk e i t der Verwaltungsbehörden und der Verwaltungsgerichtsbehörden vom 26. Juli 1876«. XVIII. Abschnitt, Enteignungssachen, §§. 157 — 159. — Valószínűleg a gyakorlat bebizonyította azon törvényes intézkedés czélszerütlen voltát, melynél fogva kisajátításoknál még a kérdés igazgatási oldalának eldöntése is a közig, törvényszék illetékességéhez tartozott. E körülményen az idézett t.-cz. 157. §-a segített, mely következőképen hangzik : »Die Befugnisse in Enteingnungssachen, welche dem Verwaltungsgerichte, beigelegt sind, w e rden fortan von dem Bezirksrathe wargen o m m e n«. 3) L. P a n n : Beitrage zur Beform des Verwaltungsrechtes (Wien ,1877.) 81. s k. 1. s 82. 1. 63. jegyz. •)L. >ZeitschriftfürStaatsw. 1870. évf. II. füzet, 353. s k. 1. : Die Kechtsverhültnisse des Staatsgebietes. Von Inam a-S t e r n e g g. A mondottak után csak azon forma; tióját a közigazgatási bíráskodásnak tarthatjuk a jogi állam eszméjének megfelelőnek s a gyakorlati igények szempontjából kielégítőnek, mely az érdekek sértése ellen is nyújt a függetlenség és részrehaj latlanság biztosítékaival biró pártatlan forumot, mely nem azonos a pártminiszter bureaujával, mely nem engedi az állampolgárok érdekeit a pártigazgatás molochjának feláldozni, s végre nem a sértés csak esetleges minőségétől (jog vagy érdek) teszi függővé a jogorvoslattal való élés lehetőségét.') Ezek után kíséreljük meg a legújabb német elmélet (Stein) nyomán a közig, keresetjog elemeit és feltételeit meghatározni.2) A közigazg. kereset jogával csak az élhet, kinek törvényes joga valamely administrativ intézkedés által sértetett; mivelhogy sérteni azonban csak az tud, ki tényleg valamely irányban cselekvést kifejt, azért csakis a szó legszorosb értelmében való végrehajtó hatóság intézkedése lehet a közigazgatási kereset tárgya, és sohasem valamely miniszteri rendelet, mert a habár már ki is bocsátott rendelettel még senkisem sértetik mindaddig, míg e rendelet tényleg az alantabb lévő hatóság executiv-organumának intézkedése által testté nem válik, azaz, inig nem foganatosittatik. mely foganatosítás azután csak legközvetlenebbül éri az egyest. A rendelet ellen az egyedül lehetséges s az állam szervezett organismusánál fogva concedálható panacea a miniszteri felelősség. Tehát csak a népképviselet ítélhet a rendelet törvényessége s csak a közigazgatási törvényszék az intézkedés legalitása felett. Minthogy közigazgatás discretionar') hatalom nélkül nem képzelhető, azért az nem is fosztható meg tőle egészen, azonban minden nyilvánulatában és cselekményében kell, hogy tántoríthatatlan cynosuráját képezze az egyes törvényes jogának tiszteletben tartása. A közigazgatási keresetjog4) feladata és hivatása épen abban rejlik, hogy a rendelet és az egyes jogában rejlő törvény közötti összhangot hehyreállitsa. A közigazgatási keresetjog egyik feltétele a törvény és rendelet szigorú különválasztása, vagyis hogy alkotmány létezzék, mert ha ez nem az eset, akkor a rendelet azon hatalommal bir, hogy a törvényt megváltoztassa, vagyis a törvény és a rendelet azonosságának alig túlhaladott álláspontja ismét léteznék. Egy további feltétele a közigazg. keresetjognak, hogy el legyen ismerve, hogy a rendelet törvény erejével bir, a mennyiben egy fenálló törvénynyel nem áll ellentétben, s hogy a rendelet ép ugy lehet jogsérelem tárgya a hatóságok in') L. e mű III. részét 15. fejezet : »A közigazg. bíráskodás kérdése Magyarországon*, hol e tárgygyal bővebben foglalkozunk. s) L e c h n e r : többször id. előad. 3) L. I. rész I. fej. *) »Das administrative Klagerecht ist eins der grossen Principien, auf welchen dieWohlfahrt und F r e ih e 11 der Staaten beruhen*. L. Stein i. m. I. 1, 374. L