Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 4. szám - A részvényes kereseti jogáról, különös tekintettel a magyar kereskedelmi törvény 174. §-ára

— 32 — másul vette*), mert hiszen a törvényszék a jegyzőköny bemutatását rendszerint tudomásul veendi s a jegyzökönyvet irattárba teendi, a határozatok vizsgalatába a törvényszék hivatalból nem fog bocsátkozni, legfeljebb ott, hol egyúttal a határozat bejegyzése is szükséges és kéretik. A k. t. 189. §-a az igazgatóságot felelőssé teszi még az esetben is, ha törvény és alapszabályellenes eljárását közgyűlési határozattal fedezheti; ebből kétségtelenül azt következtethetni, hogy a törvényhozó törvény és alapszabály ellenes közgyűlési határozatoknak az igazgatóság általi foganatosítását lehetőnek tartja, azok végrehajtása tekintetében az igazgatóság kezeit meg nem kötötte s felfüggesztésüket a bíróság által — akár hivatalból akár kereset folytán — megengedhetőnek nem tartotta. Ha az igazgatóság mindenért felelős, akkor hatáskörében szerfelett nem is korlátolható; felesleges is volna valakit azért még különösen is felelőssé tenni, amit a törvény amúgy is megtilt. Ehhez járul, ho»y oly közgyűlési határozatok birói felfüggesztése, melyek az igazgatóság által foganatositandók, teljességgel eredménynélküliek. Minthogy a törvény az igazgatóságot a törvény és alapszabályellenes közgyűlési határozatok végrehajtásaért minden esetben felelőssé teszi, a birói felfüggesztésnek hatálya — tekintve, hogy a törvény erre külön büntetést nem szab — első sorban az igazgatóság kényekedvétől függ; az elrendelt felfüggesztésnek tehát gyakorlati értéke nem leend. Tegyük fel, hogy egy részvényes a k. t. 174. §-a alapján keresetet indit s egyúttal birói felfüggesztését kérelmezi oly határozatnak, melynek foganatosítása az igazgatóság hatásköréhez tartozik. Itt két eset gondolható: vagy végrehajtotta már az igazgatóság a határozatot vagy nem; az első esetben a kérelem tárgynélküli, a második esetben minthogy a határozatot felelőssége alatt bármikor végrehajthatja az igazgatóság, bármikor is tárgynélkülivé teheti a felfüggesztési kérelmet vagy parancsot; de ha az igazgatóság enged is a birói rendeletnek, a felfüggesztés még akkor is nem ennek, hanem az igazgatóság loyalis akaratának leend folyománya s igy a 174. §-ban engedett keresettel mi összefüggésben sem áll. Azon kérdésre vajon a törvényszék a kereső fél felfüggesztési kérelmét birói eldöntése körébe veendi-e, alantabb visszatérendünk, legyen szabad már itt is kifejezést adnunk az iránt kételyünknek, hogy a törvényszék oly határozatot hozand, melynek eredménytelenségét előrelátja. Mindezekből nyilván való, hogy a részvényesnek a 174. §-on alapuló keresetének a felfüggesztésre vonatkozó kérelme oly közgyűlési határozatokat illetőleg, melyek végrehajtása az igazgatóságra van bizva, mi praktikus eredménynyel sem bir.Eltekintve a dolog perjogi nehézségeitől, az anyagi törvény maga a felfüggesztést lehetetlenné teszi. Ily esetekben a kereset kérelmét a semmiség és *) Kivétetnek azon határozatok, melyek csak hővezetés vagy törvényszéki engedélyezés után birnak joghatálylyal. ennek következtében a kártérítés képezendi, de nem a felfüggesztés, mely mint kimutattuk — tárgynélküli. Azonban nem minden közgyűlési határozat foganatosítandó az igazgatóság által. Vannak oly közgyűlési határozatok is, melyek foganatosítása első sorban a kereskedelmi törvényszéket magát illeti. Ide tartoznak különösen azon határozatok, melyek csakis aczégjegyzékekbe való bevezetéssel, illetőleg a bevezetés közzétételével lesznek joghatályosakká, vagy melynél a törvény az illetékes törvényszék engedélyét követeli (1. 209. §.). Kereskedelmi törvényünk az ilyen közgyűlési határozatok egész seregét ismeri. Elég legyen itt csak is a 181., 184., 202, 203., 208., 209., 216. §§-okra utalnunk. Ezen határozatok létezőknek és joghatálylyal biróknak addig nem tekintetnek, mig a kereskedelmi czégjegyzékbe be nem vezettetnek, illetőleg közzé nem tétettek vagy az illetékes törvényszék engedélyével fel nem ruháztattak. A bevezetés, illetőleg közzétételre nézve a keresk. törvényszék magát azon általános szabályokhoz fogja tartani, melyek e tekintetben mérvadók: nemcsak joga, hanem kötelessége is a keresk. bíróságnak hivatalból arra figyelni, vajon a bevezetés illetőleg közzététel vagy engedélyadás végett bemutatott határozatok a törvénynyel nem ellenkeznek-e? Ha a határozatnak a törvénynyel való ellenkezése nyilvánvaló és magából a jegyzőkönyvből kétségtelenül kitűnik, akkor a biró az ilyen határozatnak foganatosítását hivatalból felfüggesztendi, azaz a bevezetést, illetőleg közzétételt elrendelni i nem fogja, vagy a kért engedélyt meg fogja I tagadni; ezen esetben az egyes részvényesj nek a 174. §-on alapuló keresete egészen felesleges és pedig felesleges már azért is, mert itt legtöbb esetben nem annyira a közgyűlési határozat felfüggesztése mint inkább annak hivatalból! megsemmisitése fog kimondatni. Ha azonban a kérdéses határozat törvényellenessége magából a közgyűlési jegyzőkönyvből világosan és kétségtelenül ki nem tűnik, ha továbbá a határozattal néma törvény hanem az alapszabályok sértetnek meg, akkora kereskedelmi biró az első esetben a törvényellenességet hivatalból észrevenni nem képes, a második esetben pedig az alapszabályok sértését észrevenni nem tartozik. Mert az alapszabályok az egyes részvényesek magánszerződése, mely szerződés az összes szerződő felek beleegyezésével — a szerződő felek összeségét pedig a közgyűlés képezi — módosítható anélkül, hogy a szerződés ily megsértésének hivatalbóli észrevevése a bíróság kötelességében állna addig, mig panaszló fel nem lép. Kivételt képeznek e tekintetben az alapszabályok csak azon intézkedései, melyek a tervezetből átvétettek és melyeket még közgyűlési határozattal sem lehet módosítani, amennyiben ezt a kereskedelmi törvény meg nem engedi. Ha már most az egyes részvényes a keresk. törvény 174. §-ban biztositott jogával élvén, keresetet indit a közgyűlés által hozott törvény-vagy alapszabályellenes, a kereskedelmi törvényszék által foganatosítandó és az előbbi pontban részletesebben jelzett határozat alapján, akkor a kereskedelmi törvényszék bizonyos körülmények közt a határozat felfüggesztését kimondhatja azaz függővé teheti a határozat foganatos í tásátakeresettelme gindított per kimenetelétől. Milyenek azonban ezen körülmények ? Hogy azokkal közelebbről megismerkedhessünk, szükséges, hogy akereskedelmi jog anyagi terét elhagyván annak alaki régióit felkeressük, mert csakis az alaki jog terén találhatjuk fel a szükségelt felvilágosító támpontot. Az anyagi kereskedelmi jog, miként fenébb érintettük, csupán kereseti jogot ad az egyes részvényesnek, a kereset minőségére, irányára, czéljára, határaira és nemére való közelebbi meghatározás nélkül. Az eljárásban azon elv uralkodik, hogy a biró a felek kérelmén túl nem mehet. A ki tehát azt akarja, hogy valamely határozat felfüggesztessék, kénytelen egyszersmind azt kérni. A k. t. 174. §-a alapján érvényesített kereset folytán a megtámadott hátározat felfüggesztése csak akkor lesz elrendelhető, ha a kereset világosan a felfüggesztésre is irányúi. A hol csak megsemmisítés vagy kártérités kéretik, ott a biró nem rendelheti el egyszersmind a felfüggesztést is. Ha pedig a k. t. 174. §-alapján a felfüggesztés is kéretik, akkor a biró nézetünk szerint a kereskedelmi ügyekben követendő eljárás szelleméhez képest a felfüggesztést elrendelh e t i, azaz hatalmában áll a bevezetést vagy engedélyadást addig elhalasztani, mig a keresettel megindított eljárás befejeztetik. Első tekintetre a 174. alapján megindított kereset és a birói hatalom közti összefüggés nagyon lazának fog feltűnni. Ellenvetésül fel fog hozatni azon kérdés, hogy mi ád jogot a bírónak egy megindított keresetet a felfüggesztés kimondásával elinJ tézni, még mielőtt maga a folyamatba tett peres eljárás befejeztetett'? A kérdés jogosultsággal bír, azonban fejtegetésünkből ki fog tűnni, hogy a biró a felfüggesztést csak azért rendeli el, mert a kereset beadásával oly körülmény jutott tudomására, mely a bevezetés, illetőleg engedélyadásra vonatkozó eljárásra lényéges befolyással van. Egyszóval a biró nem a peres hanem a perenkivüli eljárásban fogja a felfüggesztést kimondani. A keresk. ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárást szabályzó igazságügyin, rend. kétféle eljárást ismer: a perest és a perenkivülit; a k. t. 174. §. alapján inditott kereset felett meginditandó eljárás az első, a közgyűlési határozatok beveze| tésére vagy a 209. §. szerinti engedélyadásra vonatkozó eljárás pedig a második osztályba I tartozik. 1 A peres eljárásban a biró a felek kéreL