Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 4. szám - A részvényes kereseti jogáról, különös tekintettel a magyar kereskedelmi törvény 174. §-ára

33 méhez van kötve; azonban tágabb hatáskörrel bir a perenkivttli eljárásban. Az idézett rendelet 31. §-a szerint köteles a biróság, ha az eljárás hivatalból indíttatik meg, a bir ói intézkedésekre befolyással lévő minden körülményt ésviszonyt hivatalból megvizsgálni, azok iránt magokat a feleket vagy a dologról tudómással biró más személyeket, s zükség esetében szakértőket is meghallgatni, vagy más megfelelő módon magának kellő tájékozottságot és tudomást szerezni. — .... Valamelyik fél kérelmére indított per enkivüli eljárás esetében csupán azon tényekre, körülményekre és bizonyítékokra lehet tekintettel a biróság, melyek vagy a felek által hozattak fel, vagy melyekről az ugy anazon ügyben előtte folyt korábbi tárgyalásokból vagy egyébként hivatalos úton nyert felvilágosításokból bir tudomással (32. §.). A biróság tehát köteles tekintettel lenni mind arra, mi hivatalos úton tudomására jutott oly ügyet illetőleg, melynek perenkivüli elintézése előtte még függőben van. Midőn tehát a részvényes akt. 174. §-a alapján kellő időben keresetet indítván, oly közgyűlési határozót felfüggesztését is kéri, melynek foganatosítása legelső sorban a keresk. törvényszéket illeti *), akkor ugyanazon törvényszék előtt kétféle eljárás fog egymás mellett lefolyni, a peres eljárás a keresetet illetőleg és a perenkivüli eljárás a bevezetést vagy engedélyadást iletőleg. A fentidézett 31. és 32v§§-ok értelmében köteles a biró, mielőtt a bevezetés vagy engedélyadás iránti kérelmet elintézné, hivatalból tekintettel lenni a felfüggesztés iránti kérelemre, ha ez a keresetben kéretett. Nemcsak szabadságában, hanem kötelességében is áll ily esetben a bevezetést vagy engedély adást felfüggeszteni. Ezt ő azonban, mint láttuk, nem azért teszi, mintha a felfüggesztéssel a megindított keresetet akarná elintézni, tehát nem mint a peres eljárásban intézkedő biró, és nem is mintha a kereset sikerét előleges óvintézkedéssel biztositani akarná, hanem azért, mert a keresetben oly körülmények jutottak tudomására, melyekre a perenkivüli eljárás alá eső ügy elintézésénél hivatalból tekintettel lenni tartozik. Ezen értelemben, de csakis ezen értelemben vezethet a kt. 174. §-a alapján érvényesített kereseti jog a közgyűlési határozat felfüggesztéséhez. Összefoglalva a mondottakat: a keresk. torvény 114. §-a alapján egyes részvényes által érvényesített kereset csak akkor eredményezheti a törvény- vagy alapszabályellenes közgyűlési határozat foganatosításának felfüggesztését, ha ezen határozat foganatosítása legeslegeliö sorban a kereskedelmi türvény*) Felperesnek dolga keresetét, ha a megtámadott határozat felüggesztésére súlyt fektet, kellő' időben azaz még az illető közgyűlési jegyzőkönyv birói elintézése előtt benyújtani, különben keresete minden perczben tárgynélkülivé válhatnék. Ha felperes felfüggesztés iránti keresetét csak akkor adja be, mikor kérelme teljesítése egyáltalán már lehetetlennévált, késedelmének következményeit viselni ő tartozik. széket illeti, ha felperes kereseti jogával idejekoránélt és keresetében a felfüggesztést egyúttal kérte is. Ez a mi praktikus feleletünk az élénkbe tett praktikus kérdésre. Iparkodtunk ezen kérdést positiv kereskedelmi jog»nk alapján megoldani; mellőztük tehát mindazt mit de lege ferenda felhozhattunk volna. Egyet azonban el nem hallgathatunk és ez az, hogy a k. 1.174. §-a a minoritásokra nézve mostani alakjában irott malaszt, mely csak a legritkább esetekben érendi el azon nemes czélt, melyet a törvényhozó általa nyilván elérni óhajtott. Szemle. Budapest, jan. 23. Janicsek József a budapesti keresk. és váltótörvényszék bírája kineveztetett e törvényszék alelnökévé. Ritka munkaerő, bajthatlan szigor, alapos képzettség, a praxis minden részleteinek ismerete : ezek jellemzik az uj alelnököt. A kereskedelmi és az uj váltótörvény szerkesztéséban élénk részt vett, az uj váltóeljárás pedig eminenter az ő müve ; kiválóan hivatva van tehát ezen törvények végrej hajtására az ország minta-törvényszékénél irányadó befolyást gyakorolni. A fővárosi jogászkörökben ezen kinevezés a legjobb benyomást tette; bárha mondhatnók ezt a minisztérium minden kinevezéséről. A képviselőházban az uzsora-törvény feletti tárgyalás folyik. A x>nagyszabásu« általános vita — mely ezen sorok írásakor még nincs befejezve — nem igen hozott napfényre uj szempontokat. Minden pártolója a javaslatnak elismerte, hogy a törvény igen könnyen kijátszható lesz, sőt némely irányadó szónok elég naivul bevallotta, hogy nem is épen az az intentió, miszerint jövőre az uzsora megszorittassék, hanem első sorban az, hogy a már felszaporodott telekkönyvi terhek mellett a birój ságok ne legyenek kénytelenek a már bekeblezett magas kamatokat megitélni. A törvény tehát egyenesen és csakis a szerzett jogok ellen van intézve. S e mellett folytonosan a jogállamot és a törvény iránti tisztelet emelését emlegetik. Az angol lapok, élükön a Times, egy figyelemre méltó tényt jeleznek a felső-biróságok köréből. Ha ezen észleletek helyesek — pedig a legelső szakemberek constatálták •—, ugy a két évvel ezelőtt életbe lépett törvénykezési reform egyelőre a perek óriási szaporodását eredményezte volna. Így például a főtörvényszék kanczelláriai osztályánál a tárgyalásra kitűzött ügyek száma, mely 1875. január hóban 317 volt, az idén 630-ra emelkedett. Ily körülmények között a biróság nem győzi a munkát, s a nevezett fótörvényszéknél »block«, torlasz, állott be, mely ellen hiába küzd a bíráknak a sajtó által ezen alkalommal is elismerésben részesített »bámulatos pontossága, erélye és serénysége«. A »Saturday Review« szerint az élénkebb perlekedést első sorban az ügyek igazságosabb eldöntése okozza, mert meddig nem az igazságtól, hanem az igazságtalanságtól való félelem akadályozta a perlekedést*. Az alakszerűségek mellőzése nagyban elősegítette az ügyeknek érdem szerinti méltatását, s »a becsületes panaszos könnyebben szánja el magát a törvény igénybe vitelére, ha meg van győződve, hogy az ügy érdeme szerint biráltatik meg, hogy holmi csekély alaki tévedésekért nem fog ezerekre menő bírságokkal bűnhődni, és hogy ügye, akár ellene, akár mellette dőljön el, méltányos idő alatt fog elintéztetni«. Az angol sajtó egy cseppet sem ijed meg a perek szaporodásától; sőt inkább a reformtörvény egyik legáldásosabb hatásának tekinti, hogy hatványozta a közönség bizalmát, ugy hogy az »igen sok esetben fél az esküdtek megbizhatlanságától és sokkal szivesebben veszi ítéletét egy türelmes, tapasztalt részrehajlatlan bírótól*. Miután továbbá a bíróságoknak sok az administrativ teendőjük is, a lapok korántsem a perlekedést akadályozó rendszabályok, hanem — a személyszaporitás mellett emelnek szót. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék ügyforgalma az 1876. évben. (b. h.) Evek óta először találkozunk a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék oly j ügyforgalmi kimutatásával, mint az 1876. évi, mely a súlypontot nem a számok ügyes, de semmit mondó csoportosítására, hanem oly összeállítására fekteti, mely az ügyforgalmat minden részleteiben feltüntetve, következtetést, enged vonni arra, hogy az ország ezen törvényszéke nemcsak sok számot intézett el, hanem igen jelentékeny számú peres és perenkivüli ügyet meritorialiter lebonyolított. A kimutatásnak két részéhez — a kereskedelmi és a csődügyekhez — kívánunk néhány rövid megjegyzést fűzni. A kimutatás szerint 1065 kereskedelmi kereset adatott be. A bel- és külföldi kereskedelem és forgalom központját képező főváros kereskedelmi törvényszékére nézve nem épen jelentékeny szám, mely kétségtelenül nagyobb mérvben szaporodni fog, ha a kereskedelmi törvény ismeretének terjedésével meg fog szűnni azon sajátságos tünemény, hogy eddig kereskedelmi biróság elé tartozó ügyekben nem ritkán polgári ( nem-kereskedelmi) törvényszék előtt tétetnek folyamatba a kereketek. Az összes kereskedelmi perek közül 227 ügy maradt folyamatban, tudtunkkal csaknem kizárólag olyak. melyeknél horvát-slavonkülföldi alperesség következtében az év utolsó hónapjaiban beadott keresetekre hosszabb tárgyalási határidők tűzetvén ki, vagy melyeknél a felek közötti tárgyalások még folyamatban lévén, azok természetesen végbefejezést nem nyerhettek. Jelentékeny a kereskedelmi perekben beadott illetékességi kifogások száma: 136, s érdekes azon észlelet, hogy azok közül csakis 10 esetben adatott hely a kifogásnak. Az 1875. évről hátralékban maradt 180 csődügy mult évben 61-gyel szaporodott ; ezekből elintézést nyert részint vagyonfelosztással, részint ' egyezség által, részint vagyonhiány miatt 62. Ezen számok összevetéséből azon következtetést lehet levezetni, hogy a csődügyek átlagosan 3 évet igényelnek a véglebonyolitáshoz; mindenesetre elég hosszú idő, hogy a gyorsabb befejezést lehetsége6Ítő uj csődtörvény behozatalának sürgőssége élénken éreztessék. A befejezést nyert csődügyek közül felénél több egyezség által intéztetett el; ezen körülmény, ha nem csalódunk, arra mutat, hogy a csődök nagyobb részénél a hitelezők számára kedvező percentuátió jutott ki, minthogy rendszerint azon csődök nyernek nálunk egyezség 1 által elintézést, melyeknél nem névleges, hanem í reális tömeggel szoktunk találkozni. Végre kiemelendőnek tartjuk még, hogy a felebbvitel folytán felterjesztett 1425 ügy között csak 309 jelenkezik mint megváltoztatott vagy feloldott; kétségtelen bizonyítéka a törvényszék alapos munkálódásának, különösen ha figyelembe veszszük, hogy ez évben a törvényszéknek azon nehézségekkel is meg kellett küzdenie, melyek egy uj törvény hatályba léptével mindig egybekapcsolvák. A Magyar Themis 1877. 4. számának rendkívüli melléklete.