Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 4. szám - A részvényes kereseti jogáról, különös tekintettel a magyar kereskedelmi törvény 174. §-ára

— SOban a nemesség fegyverhez foghatott, ha a király az alkotmány (alapszerződés) ellen cselekedett, ugy napjainkban is a törvény és alapszabályok által biztositott jogaiban sértett részvényesnek nynjtani kell fegyvert, hogy a jogtalan, habár a többségtől eredő akarat vagy tett megtámadása által helyreálljon a törvény és alapszabályok souverain uralma. A veszélyeztetett jogok védelmére nem elegendők a törvényben vagy az alapszabályokban foglalt tilalmak vagy parancsoló határozatok, mert mint Bekker igen helyesen jegyzi meg: »csak a naiv optimismus várhatja azt, hogy a törvény vagy alapszabályok parancsszava elolt meg fognak hajolni az azok ellen cselekedni akarók « — itt csakis oly intézkedés segithet, mely a sikert teljesen biztosítani képes vagyis más szavakkal: minden egyes részvényest fel kell ruházni azzal a joggal, hogy mindazon esetekben, melyekben a közgyűlési határozatot az alapszabályokkal vagy a törvénynyel ellentétben lenni látja, a birósághoz fordulhasson a jogellenesség kiderítése és biróiképen leendő megállapittatása végett. A többség határozata a kisebbséget csak a törvény és alapszabályok keretén belől kötelezheti. Legyen szabad e helyütt a német bir. kftvszék 1874. október 26-án kelt határozatában foglalt indokolását szószerint idéznünk: »azon jogok alatt, melyek a részvényeseket a társaság ügyei tekintetében illetik, csakis azon jogosítványok érthetők, melyeknek gyakorlása valamennyi részvényesnek közös érdekében fekszik. A jogok ezen kategóriájának ellenkezőjét képezik az egyes részvényes törvény- és alapszabálybeli jogosítványai, melyek az alapszabályok áhal létrehozott szerződési viszonyból erednek, és melyek tekintetében maga a társaság szerződésileg kötelezett személyként jelenkezik az egyes részvényessel szemben. Ide tartoznak különösen a vagyoni jogok, melyek tekintetében csakis a törvényben vagy alapszabályokban foglalt korlátozások lehetnek mérvadók. S valamint a többség ezen jogokat az egyes részvényestől meg nem vonhatná, ép oly kevéssé lehetnek azok valamely korlátozásnak alávetve. Az ez irányban hozott, többségi határozatot a jogaiban sértett részvényes magára nézve kötelezőnek elismerni nem tartozik, sőt ellenkezőleg jogosítottnak tekintendő az ily jogsértés következményeinek magáról mint részvényesről való elhárítására. Ez történik a biróságnak a hozott határozat, valamint az ez alapon már netán foganatba vett lépések törvénytelenségének itéletileg leendő megállapítása végetti igénybevétele által.« Az egyes részvényes kereseti joga a nyilvánosság és felelősség követelménye is. E két elvet ugyanis csak ott hiszszük teljes következetességgel keresztülvihetőnek, a hol az állam gyámkodó engedélyezési rendszere teljesen ki van küszöbölve s ennek következtében az állami administrativ közegek a társasági ügyekre befolyással nincsenek, szóval ott, hol az egyes részvényes önmaga vigyáz fel érdekeire s nem bizza azt a (gyakran szundikáló) kormánybiztosra. Az administrativ | közegek vétójogát legczélszerübben helyetj tesiti a részvényes kereseti joga. A kereseti jog ellen felhozott azon aggály, hogy lehet eset, melyben a kereseti jog talán épen versenytársulat által durva visszaélésre fog felhasználtatni, figyelembe nem vehető, mert a bíróság a konok perlekedőnek a perköltségekben, konoksági birságban és az okozott kár megtérítésében való ehnarasztaltatása, valamint egyéb cau- i telák által kellő elégtételt nyújthat alap- | talán megpereltetésért. Az egyes részvényes kereseti joga a közgyűlési határozat ellen ugy jogi mint czé 1 szerüségi okoknál fogva indokolt; felmerül már most azon további kérdés, mikor és ki ellen van helye a keresetnek s mire irányuljon i kérelme? Az első kérdés megfelelésénél kétségtelenül senki sem fogja taxativ felsorolását kivánni azon egyes eseteknek, melyekben a kereseti jognak hely adható; ez ép oly lehetetlen, mint lehetetlen volna a jogsértések kimerítő sorozatát adni. A kérdés tehát csak általánosságban oldható meg. Már az eddigiekből is következik, hogy a kereset csak az alapon támasztathatik, hogy a közgyűlési határozat a törvénynyel vagy alapszabályokkal ellenkezik. A közgyűlési határozat azonban ellenkezhetik ismét a törvénynyel vagy alapszabályokkal azért, mert az a) a törvény és alapszabályok által előszabott alakszerűségek mell őzével hozatott, vagy mert az b) a törvénybe vagy alapszabályokba érdemileg ütközik. A kereset tehát a határozatnak ugy alaki mint meritorialis sérelmek miatti meg- j támadására irányulhat. Ez álláspontot fog- I lalja el a magyar keresk. törv is. A 174. §. első alienája csak általános- | ságban szól ugyan s nem teszi meg határo- i zottan eme distinctiót, de ha az elsőt összehasonlítjuk a szakasz második alienájával, s ha megpillantjuk a jegyzőkönyveket, minden netáni kétség eloszlik. Az első kategóriába fogna példaképen tartozni azon eset, midőn a közgyűlési határozat a közgyűlés tárgyainak a meghivásbani kitétele nélkül keletkezett (177. §.), vagy ha az alakuló közgyűlésen egy részvényes tiz szavazatnál többel vett részt a közgyűlési határozat meghozatalában (155. §.), vagy ha közgyűlési határozat az osztalék tekintetében például létrejött, a nélkül, hogy az igazgatóság a közgyűlés elé terjesztendő jelentést vagy évi mérleget a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg közzétette volna stb. stb., szóval mindazon közgyűlési határozatok, melyek tekintetében a törvény vagy az alapszabályok bizonyos szigorúan követendő alakiságot követelnek parancsolólag s ez mellőztetik. A második kategóriába tartoznék azon közgyűlési határozat, mely például az osztaléknak az alaptőkéből való kifizetését, a társasági vagyonnak jótékony czélra való elajándékozását, az egyszer elhatározott osztalék kifizetésének felfüggesztését vagy a társaságnak az alapszabályokban meghatározott időn túli folytatását vagy a társaság czéljának megváltoztatását vagy az úgynevezett aport alapszabályilag kitüntetett értékének felemelését határozná el stb. stb., szóval mindazon közgyűlési határozatok, — melyek vagy a közgyűlés hatásköréhez nem tartoznak vagy a részvénytársasági jog főbb alapelveivel vagy a törvény és alapszabályok változhatlan és a részvényesi jogviszonyban gyökerező vagyoni jogokra vonatkozó rendelkezéseinek meg nem felelnek, habár formális tekintetben kifogástalanok is. Mielőtt a kereset kérelmének körét tárgyalnék, futólagosan a peres felekről is kell említést tennünk. Habár a fennebbiek s a keresk. törv. világos szavai szerint kétség nem lehet az iránt, hogy csakis részvényes*) lehet felperes a megtámadási perben, mégis csak mellesleg megjegyezzük, hogy némely német jogtudós különösen Behrend és Bekker (fentidézett müveikben) a közgyűlési határozat megsemmisitését czélzó kereset megindítására, tekintve az igazgatóság felelősségét a törvény és alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozaton alapuló intézkedésből eredő károkért az igazgatóságot is jogosítottnak tartják. Hogy a keresk. törv. 174. §-án alapuló kereset k i ellen indítandó, vagyis hogy a perben ki legyen alperes? — az iránt törvényünk nem intézkedik ugyan de felvilágosítást lelünk a jegyzőkönyvekben, melyek szerint: >alperes minden esetben a társaság magát (jkvk 174. s. k. 1.). Az alperesség tekintetében az értekezlet most emiitett nézetétől eltérő véleményben lévén, ebbeli okainkat alantabb előadjuk. A törvény, mellőzve minden közelebbi meghatározást, csak általában kereseti joggal ruházza fel az egyes részvényest a sérelmes közgyűlési határozat ellen. A keresk. törv. megvitatására egybehívott értekezlet tárgyalási jegyzőkönyvei szerint a kereseti jognak iránya közelebbről azért nem határoztatott meg s az előadói (megsemmisítésre irányuló) szerkezet azért nem fogadtatott el, mert >a kereseti jog irányát a fönforgó körülmények körvonalozzák, s mert ha a közgyűlési határozat folytán harmadik személyek jóhiszemben már jogokat szereztek, a bíróság nem fogja kimondhatni a atározat hmegsenimisitését, s mert a jogaiban sértett részvényes keresete ily esetben kártérítésre fog terjedni« (jkv. 175.1.) A kereseti jog irányának oly módoni kijelölése tehát, hogy alája minden egyes eset subsumálható legyen, már az értekezleten hangoztatott okoknál fogva sem lehetséges s ily eljárás ugyanazon legyőzhetlen akadályokra találna, melyek fenébb jeleztettek, a midőn arról volt szó, hogy mily esetekben adandó hely a keresetnek. Miként fenébb, úgy itt is csak általános elvekre szorítkozhatunk. Első sorban a kereset oda fog irá*) A részvényesi minőség csakis az eredeti részvénynyel igazolható, s a közgyűlési jkv által nem helyettesíthető, mert lehetséges, hogy a közgyűlési jkvben mint részvényes szereplő egyén azóta már túladott részvényein s i<ry nemrészvényes venne igénybe csakis részvényest illető jogokat; de szelvény sem elégséges a részvényesi minőség legitimálásara, mert ez csak az osztalék felvételére jogosít.