Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 4. szám - A részvényes kereseti jogáról, különös tekintettel a magyar kereskedelmi törvény 174. §-ára

— SO­ban a nemesség fegyverhez foghatott, ha a király az alkotmány (alapszerződés) el­len cselekedett, ugy napjainkban is a tör­vény és alapszabályok által biztositott jo­gaiban sértett részvényesnek nynjtani kell fegyvert, hogy a jogtalan, habár a több­ségtől eredő akarat vagy tett megtámadása által helyreálljon a törvény és alapszabá­lyok souverain uralma. A veszélyeztetett jogok védelmére nem elegendők a törvényben vagy az alapsza­bályokban foglalt tilalmak vagy parancsoló határozatok, mert mint Bekker igen helye­sen jegyzi meg: »csak a naiv optimismus várhatja azt, hogy a törvény vagy alap­szabályok parancsszava elolt meg fognak hajolni az azok ellen cselekedni akarók « — itt csakis oly intézkedés segithet, mely a sikert teljesen biztosítani képes vagyis más szavakkal: minden egyes részvényest fel kell ruházni azzal a joggal, hogy mind­azon esetekben, melyekben a közgyűlési határozatot az alapszabályokkal vagy a törvénynyel ellentétben lenni látja, a biró­sághoz fordulhasson a jogellenesség kide­rítése és biróiképen leendő megállapitta­tása végett. A többség határozata a kisebb­séget csak a törvény és alapszabályok ke­retén belől kötelezheti. Legyen szabad e helyütt a német bir. kftvszék 1874. október 26-án kelt határo­zatában foglalt indokolását szószerint idéz­nünk: »azon jogok alatt, melyek a részvé­nyeseket a társaság ügyei tekintetében ille­tik, csakis azon jogosítványok érthetők, melyeknek gyakorlása valamennyi részvé­nyesnek közös érdekében fekszik. A jogok ezen kategóriájának ellenkezőjét képezik az egyes részvényes törvény- és alapsza­bálybeli jogosítványai, melyek az alapsza­bályok áhal létrehozott szerződési viszony­ból erednek, és melyek tekintetében maga a társaság szerződésileg kötelezett személy­ként jelenkezik az egyes részvényessel szemben. Ide tartoznak különösen a vagyoni jogok, melyek tekintetében csakis a törvény­ben vagy alapszabályokban foglalt korlá­tozások lehetnek mérvadók. S valamint a többség ezen jogokat az egyes részvényes­től meg nem vonhatná, ép oly kevéssé le­hetnek azok valamely korlátozásnak alá­vetve. Az ez irányban hozott, többségi ha­tározatot a jogaiban sértett részvényes magára nézve kötelezőnek elismerni nem tartozik, sőt ellenkezőleg jogosítottnak te­kintendő az ily jogsértés következményei­nek magáról mint részvényesről való elhá­rítására. Ez történik a biróságnak a hozott határozat, valamint az ez alapon már netán foganatba vett lépések törvénytelenségé­nek itéletileg leendő megállapítása végetti igénybevétele által.« Az egyes részvényes kereseti joga a nyilvánosság és felelősség köve­telménye is. E két elvet ugyanis csak ott hiszszük teljes következetességgel keresz­tülvihetőnek, a hol az állam gyámkodó en­gedélyezési rendszere teljesen ki van kü­szöbölve s ennek következtében az állami administrativ közegek a társasági ügyekre befolyással nincsenek, szóval ott, hol az egyes részvényes önmaga vigyáz fel ér­dekeire s nem bizza azt a (gyakran szun­dikáló) kormánybiztosra. Az administrativ | közegek vétójogát legczélszerübben helyet­j tesiti a részvényes kereseti joga. A kereseti jog ellen felhozott azon ag­gály, hogy lehet eset, melyben a kereseti jog talán épen versenytársulat által durva visszaélésre fog felhasználtatni, figyelembe nem vehető, mert a bíróság a konok perle­kedőnek a perköltségekben, konoksági bir­ságban és az okozott kár megtérítésében való ehnarasztaltatása, valamint egyéb cau- i telák által kellő elégtételt nyújthat alap- | talán megpereltetésért. Az egyes részvényes kereseti joga a közgyűlési határozat ellen ugy jogi mint czé 1 szerüségi okoknál fogva in­dokolt; felmerül már most azon további kérdés, mikor és ki ellen van helye a keresetnek s mire irányuljon i kérelme? Az első kérdés megfelelésénél kétség­telenül senki sem fogja taxativ felsorolását kivánni azon egyes eseteknek, melyekben a kereseti jognak hely adható; ez ép oly lehetetlen, mint lehetetlen volna a jogsér­tések kimerítő sorozatát adni. A kérdés tehát csak általánosságban oldható meg. Már az eddigiekből is következik, hogy a kereset csak az alapon támasztathatik, hogy a közgyűlési határozat a törvénynyel vagy alapszabályokkal ellenkezik. A közgyűlési határozat azonban ellen­kezhetik ismét a törvénynyel vagy alap­szabályokkal azért, mert az a) a törvény és alapszabályok által előszabott alakszerűségek mell őzé­vel hozatott, vagy mert az b) a törvénybe vagy alapszabályokba érdemileg ütközik. A kereset tehát a határozatnak ugy alaki mint meritorialis sérelmek miatti meg- j támadására irányulhat. Ez álláspontot fog- I lalja el a magyar keresk. törv is. A 174. §. első alienája csak általános- | ságban szól ugyan s nem teszi meg határo- i zottan eme distinctiót, de ha az elsőt össze­hasonlítjuk a szakasz második alienájával, s ha megpillantjuk a jegyzőkönyveket, min­den netáni kétség eloszlik. Az első kategóriába fogna példaké­pen tartozni azon eset, midőn a közgyűlési határozat a közgyűlés tárgyainak a meg­hivásbani kitétele nélkül keletkezett (177. §.), vagy ha az alakuló közgyűlésen egy részvényes tiz szavazatnál többel vett részt a közgyűlési határozat meghozatalában (155. §.), vagy ha közgyűlési határozat az osztalék tekintetében például létrejött, a nélkül, hogy az igazgatóság a közgyűlés elé terjesztendő jelentést vagy évi mérleget a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg közzé­tette volna stb. stb., szóval mindazon köz­gyűlési határozatok, melyek tekintetében a törvény vagy az alapszabályok bizonyos szigorúan követendő alakiságot követelnek parancsolólag s ez mellőztetik. A második kategóriába tartoznék azon közgyűlési határozat, mely például az osztaléknak az alaptőkéből való kifize­tését, a társasági vagyonnak jótékony czélra való elajándékozását, az egyszer el­határozott osztalék kifizetésének felfüggesz­tését vagy a társaságnak az alapszabályok­ban meghatározott időn túli folytatását vagy a társaság czéljának megváltoztatá­sát vagy az úgynevezett aport alapszabá­lyilag kitüntetett értékének felemelését ha­tározná el stb. stb., szóval mindazon köz­gyűlési határozatok, — melyek vagy a közgyűlés hatásköréhez nem tartoznak vagy a részvénytársasági jog főbb alapelveivel vagy a törvény és alapszabályok változ­hatlan és a részvényesi jogviszonyban gyö­kerező vagyoni jogokra vonatkozó rendel­kezéseinek meg nem felelnek, habár for­mális tekintetben kifogástalanok is. Mielőtt a kereset kérelmének körét tárgyalnék, futólagosan a peres felek­ről is kell említést tennünk. Habár a fennebbiek s a keresk. törv. világos szavai szerint kétség nem lehet az iránt, hogy csakis részvényes*) lehet felperes a megtámadási perben, mégis csak mellesleg megjegyezzük, hogy némely német jogtudós különösen Behrend és Bek­ker (fentidézett müveikben) a közgyűlési határozat megsemmisitését czélzó kereset megindítására, tekintve az igazgatóság fe­lelősségét a törvény és alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozaton alapuló intézkedésből eredő károkért az igazgató­ságot is jogosítottnak tartják. Hogy a keresk. törv. 174. §-án ala­puló kereset k i ellen indítandó, vagyis hogy a perben ki legyen alperes? — az iránt törvényünk nem intézkedik ugyan de felvilágosítást lelünk a jegyzőkönyvekben, melyek szerint: >alperes minden esetben a társaság magát (jkvk 174. s. k. 1.). Az alperesség tekintetében az értekezlet most emiitett nézetétől eltérő vé­leményben lévén, ebbeli okainkat alantabb előadjuk. A törvény, mellőzve minden közelebbi meghatározást, csak általában kereseti jog­gal ruházza fel az egyes részvényest a sé­relmes közgyűlési határozat ellen. A keresk. törv. megvitatására egybehívott értekezlet tárgyalási jegyzőkönyvei szerint a kere­seti jognak iránya közelebbről azért nem határoztatott meg s az előadói (meg­semmisítésre irányuló) szerkezet azért nem fogadtatott el, mert >a kereseti jog irányát a fönforgó körülmények körvonalozzák, s mert ha a közgyűlési határozat folytán harmadik személyek jóhiszemben már jogo­kat szereztek, a bíróság nem fogja kimond­hatni a atározat hmegsenimisitését, s mert a jogaiban sértett részvényes keresete ily esetben kártérítésre fog terjedni« (jkv. 175.1.) A kereseti jog irányának oly mó­doni kijelölése tehát, hogy alája minden egyes eset subsumálható legyen, már az értekezleten hangoztatott okoknál fogva sem lehetséges s ily eljárás ugyanazon le­győzhetlen akadályokra találna, melyek fenébb jeleztettek, a midőn arról volt szó, hogy mily esetekben adandó hely a kere­setnek. Miként fenébb, úgy itt is csak ál­talános elvekre szorítkozhatunk. Első sorban a kereset oda fog irá­*) A részvényesi minőség csakis az eredeti részvény­nyel igazolható, s a közgyűlési jkv által nem helyettesíthető, mert lehetséges, hogy a közgyűlési jkvben mint részvényes szereplő egyén azóta már túladott részvényein s i<ry nem­részvényes venne igénybe csakis részvényest illető jogokat; de szelvény sem elégséges a részvényesi minőség legitimálá­sara, mert ez csak az osztalék felvételére jogosít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom