Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 47. szám - A kelet büntető-joga. [3. r.]

— 383 e szerint tehát oly idegen, ki a külföldön államunk valamely polgárát meggyilkolta vagy megrabolta, nem volna hazánkban megfenyíthető. Ezen viszás eredmény, mellhez apersonalitás rendszerének következetes alkalmazása vezet, némelyeket arra indított, hogy az állam büntető'-jogosultságát azon esetben is elismerjék, midőn a külhon lakosa bűnös merényletét egyenesen az innenső állam létele, biztonsága vagy méltósága ellen intézte. E jogosítvány pedig, melylyel a státus a merő szükség tekintetéből s úgyszólván csak ideiglen bír,1) megfog szűnni, mihelyt valamennyi civilisált állam a nemzetközi érdek-egység által indítva oly törvényeket fog alkotni, melyeknél fogva az egyes státus nemcsak saját, hanem a többiek lételét és biztonságát is a büntető-hatalom oltalma alá helyezi — ; de ameddig valamennyi civilisált nemzet büntető-törvénykönyvei ily intézkedést nem tartalmaznak, addig nem lehet a státusnak megtagadni a jogot: büntetéssel sújtani oly egyéneket is, kik hozzá alattvalói viszonyban nem állanak, feltéve, hogy ez saját lételének s biztonságának fentartására mulhatlanul szükséges. ~) TV. A reál-rendszer. Mig a territoriaál és personál-rendszer követői az állam büntető-jogát a bűntett alanyi momentumából, t. i.: a büntevő helyi tartózkodásából, illetőleg álladalmi honosságából (raumliche oder staatliche Angehörigkeit des Verbrechers) származtatják, addig a reál-rendszer hirdetői a nyomatékot épen az ellenkezőre, 3) L. Bernen Wirkungskreis 150. 1. ') Az államot ideiglen megillető ezen jogot a personális elv hivei majd az önvédelem vagy önsegély jogára alapítják. így Bar: Gerichtssaal 1876. évf. 453. és H e n k e : flandb. I. 605. 1., majd pedig ugy tekintik e jogot mint az államot megillető természetes büntetőjogosultságát, mert azon státus, mely más nemzet jogrendje ellen intézett megtámadásokat büntetlenül hagy, e nemzetet úgyszólván a természeti állapotba helyezi. így Bemer: id. h. 143. 1. De bármikép is kisértsék meg az államnak külhonosokra kiterjedő büntető-jogosítványát igazolni, a végeredmény nem lehet más mint elismerése annak, hogy a personalitás elve egymagában nem alkalmas : kielégitöleg meghatározni az állam büntető-hatalmának terjedelmét, tetéstőli félelem az, mely kényszeríti az embereket arra, hogy kötelességeiktől távol ne maradjanak s mely lehetővé teszi, hogy kiki élvezhesse, a mi őt illeti. A büntetés maga az igazság, mondják a bölcsészek. A büntetés kormányozza a világot; a büntetés, hatalom, uralkodó, a törvénybölcs érvényrejutása: ha mind alszik, ébren van a büntetés. Ha a király nem büntetné meg szüntelen a gonosztevőket, az erősebb felfalná a gyöngébbet, tulajdon már nem léteznék, . . csak ott, hol a veresszemü, fekete büntetés megsemmisíti a gonosztevőt, csak ott nem éreznek az emberek nyugtalanságot; . . . meghatározott büntetés nélkül lehetetlen elnyomni a gazemberek gonoszságait, kik alattomban másznak e földön.*1) Manu ezen fejtegetéséből, valamint számos külön intézkedésből s az egész büntető-törvényhozás szelleméből kitűnik, hogy a büntetés czélja: a büntettek megelőzése visszarettentés által. Ezt czélozzák paronomasia túlvilági borzalmai s a transmigratiók végtelenre nyúló foksora; ezen elv érvényesül azon törvényes intézkedésben, mely szerint a börtönök látogatott nyilvános helyen állitandók, fel Manu szerint: aLet the king place all prisons near a public road, •where offenders may be scen wretched or disfigured.«2) (^Valamennyi böri) Manu: ibid 263. 45. 1. stb. ») Manu: ibid 288. 49.1. t. i. a bűntény tárgyi oldalára helyezik, szerintük az állam büntető-illetősége csak akkor van megalapítva, ha valamely hozzátartozó jogtárgy volt a bűntény által megsértve (Zugehörigkeit des verletzten Rechtsobjectes.) Az állam tehát a büntetés alkalmazására van jogosítva valahányszor az őt illető jogtárgy akár a belföldön akár a külföldön tartózkodó honpolgár vagy idegen által sértetett meg. Oly merényletet ellenben, melyet a külföldön tartózkodó honpolgár az idegen jogrend ellen intéz, az innenső állam nem vonhat fenyíték alá.J) Az által, hogy ilyféle esetek az állam büntetőhatalmának köréből kirekesztetnek, e rendszer részben ugyanazon viszás eredményhez vezet, mely mint fentebb láttuk, a territoriális elv consequentiájában rejlik, minélfogva az ez ellen felhozott gáncs a reál-rendszert is méltán éri. V. Végül említendő a personál-reál rendszer, mely az utoljára említett két elmélet tanait egybefoglalva az állam büntetőhatóságát a bűntett alanyi és tárgyi momentumából származtatja. Ezen elmélet szerint két körülmény alapit ja meg az állam büntetőjogát, egyfelől a bűnös azon tulajdonsága, melynél fogva ő a státus állandó vagy ideiglenes alattvalója (subditus perpetuus vei temporarius), és másfelől a sértett jogtárgy azon minősége, melynél fogva az a státus jogrendjének egy alkatrészét képezi (Zugehörigkeit des verletzten Rechtsgutes). A büntető-jogszolgáltatás körébe tartoznak ezen elmélet szerint egyrészt mindazon esetek, melyekben az innenső jogrendhez tartozó valamely jogtárgy volt megsértve, nem téve különbséget akár a belföldön akár a külföldön létezett a sértés tárgya;2) de másrészt kiterjed az állam büntető-hatalma mindazon esetekre is, midőn a honpolgár külföldön oly idegen jogtárgyat ') Szigorú következetességgel vallja ezen elvet tudtommal csak Z u p p e t a : Diritto penale comparata. !) Binding: Normen, a büntető-törvény oltalmát csak a belföld területén létező jogtárgyakra szorítja. tönt közel a nyilvános országúihoz építtesse a király, hol a büntevők nyomorban vagy eltorzitva láttassanak*.) — Ugyanez talál kifejezésre egyes határozott nyilatkozatokban, igy Manu szerint : ha valaki a legalsóbb várnából előre megfontolt gonosz szándékkal fájdalmat okoz egy Brahmanusnak, a király által különféle módon fenyíttessék testileg: »t h a t mayraise terroun1) (»hogy borzalom keletkezzék*), s a lopásnál: a mely taggal egy tolvaj bűntettét elköveti, ugyanazon testtagtól fosztassék meg a király által: »for the prevention of a similar crime«2) (»hasonló bűntett megelőzése végett«). A büntetés kiszabásánál pedig a talio elve szolgáljon zsinórmértékül, a büntetés ugy alakilag mint lehetőleg anyagilag is összeessék a büntettél. így azon Cudra, ki Brahmanus helyére ül, avval lakol, hogy forró vas szuratik anusába, ki rávizel, penise levágatik, stb. szóval: »with whatever member a lowborn raan shall assault or hurt a superior, even that member of his must be flit«3) (sbármily taggal öljön vagy sértsen meg egy alsóbb-szülött egy felsőbbet, ugyanezen tag legyen levágva*). Ezen elvnek felel meg, hogy zsebmet1) Manu: ibid 248: 43. 1. 2) Manu : ibid 334: 384. 1. 3) Manu: 279 : 376. 1. sértett meg, melyet az innenső állam a büntető-törvény oltalma alá helyez.!) Ezen összetett elmélet, mely egyedül alkalmas az állam büntető-hatalmának kiterjedését és határait ugy a jogeszme követelményeinek mint a nemzetközi viszonyok jelen alakulatának megfelelő módon meghatározni, abból indul ki, hogy az állam a nemzet jogközösségét alkotja, minélfogva mindenki, a ki e jogközösség tagja, a ki az állam kötelékéből végkép még ki nem lépett, köteles holtartózkodására való tekintet nélkül magát a nemzeti jogrendnek alávetni, annak szabványait magára nézve kötelezőknek elismerni. Azonfelül minden kétségen kivül áll, hogy a nemzeti egyesület számos oly jogoknak és jogtárgyaknak van birtokában, melyeket tiszteletben tartani és sértetlenül hagyni nemcsak a honfiaknak, hanem általán az emberiség minden tagjának feltétlen kötelessége. Mivel pedig a nemzeti egyesület körében az állam van hivatva a jogrendet fentartani, a jogeszmét létesíteni, azért tagadhatlanul jogosítva sőt kötelezve is kell lennie: a nemzeti egyesülethez tartozó jogtárgyakat nem csak a kívülről jövő megtámadások ellen biztosítani és megvédeni, hanem az ily jogtárgyakon idegenek által ejtett sérelmet fenyíték alá is vonni, feltéve, hogy ez a jogsértés megszüntetésére, a sértett jog helyreállítására elkerülhetlenül szükséges. Ezekhez képest világos, hogy a jogszabályok, melyek a védelmezendő jogtárgyak megsértését tilalmazzák, nem szorítkoznak pusztán a honpolgárokra, hanem hatályuk kiterjed mindazon külhonosokra is, kik oly helyzetben vannak vagy oly helyzetbe jöhetnek, melynél fogva ama jogtárgyakra sértő behatást gyakorolhatnának. De beható megfontolást igényel azon kérdés, vajon az idegenek, kik ama tiltó szabványokat megszegték, kerülhetnek-e jogosan megfenyités alá? Vannak, kik ezt ta') E vegyes elmélet követői kö2ül említendő Pess i n a : Elementi di diritto pen., V i 11 e f o r t: id. m. és K, o h 1 a n d. szőnek ujjai levágassanak,1) biróság rágalmazójának nyelve kiszakittassék,2) hamisan játszó egy ujját veszítse,3) házasságtörő izzó vaságyon megsüttessék s még az alvilágban is forró vasszüz karjaiban szenvedjen stb., röviden mityankhaés L i k h i t a tanítottak : »With whatever member any particular offence is committed, let that very member be cutt off, wbo ever the offender be, unlest a Brahman« (»bármely taggal követtessék el bármily bűntett, ugyanazon testtag vágassék le, bárki legyen a sértő, kivéve ha Brahmanus*). A beszámítás (imputatio) főszabálya: »La peine est toujours proportionnée au rang des coupables et aux circonstances ou ils se trouvent*,4) a tett körülményei s a tettes személyes viszonyai szerint; a büntetés legyen mindig »adequate punishment according the time and the act«B) és mindig »higher and lower according to circumstances«. Az alanyi mozzanatok között legfontosabb a tettes várnája, a dolus, culpa s a dolus különféle fokai, a tett indoka s a tettes jelleme, állása, előélete s értelmi tehetségei s különösen érdekes, hogy az ind fenyítő- gyakorlat megegye') Manu: 8: 372. s Uode des Loix des Gentoux XIX fy. III. sz. 271 — 276. 1. ') C o d e d. L. des G e n t. XV. fej. II. sz. 215. 1. ») C o d e d. L. des Gént. XXI. fej. I. sz. 290. 1. *) Code d. L. des Gent.: Pref. xloy. 1. 5) Manu: 324 : 383. 1. s 60—68 : 91 — 93. 1.