Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 47. szám - A kelet büntető-joga. [3. r.]

— 382 — kor az állam területén tartózkodott légyen,*) e feltét alatt pedig megfenyítendő a bűntett akár az állam saját, akár az idegen nemzet jogrendje ellen legyen az elkövetve. Nem fenyíthetek e rendszer szerint: a) a belföldi honpolgárok által a külföldön és b) a külföldi honpolgárok által a külföldön elkövetett büntettek ; ezek még akkor sem kerülhetnek fenyíték alá, ha azok maga az innenső állam létele, biztonsága vagy jogrendie ellen voltak intézve.2) Az ilykép formulázott tant a souveranitás kizárólagosságára szokták alapitani. Az államfenség lényegéből — ugy mondják — szükségkép folyik, hogy a státus területén kizárólag a honi törvény bírjon hatálylyal, minélfogva a területi határon tul e törvény meg nem sérthető. Ezen indokolás el nem fogadható petitio príncipii-t foglal magában, feltételezi ugyanis, hogy az állami fenség és főhatalom az ország területéhez van kötve, ez pedig ilyformán állítva, nem felel meg a valónak. Az álladalmi kötelék s ezzel együtt a főhatalom kiterjed mindenkire, a ki a nemzeti egyesület részese, bárhol tartózkodjék is az. Azon cselekvények, melyeket a főhatalom bűntetteknek nyilvánít, semmi vonatkozásban sem állanak a státus területéhez ; vajon jogos-e valamely cselekvény vagy jogellenes, az nem függ az elkövetés helyétől, hanem kizárólag azon viszonytól, mely a cselekvő személy s a jogi törvény között létezik; ha pedig tagadhatlan, hogy az állami összakaratot elismerni és teljesíteni kötelessége mindenkinek, a ki a nemzeti egyesület tagja, akkor az álladalmi fenség ellen kétségtelenül az is vét, ki a honi törvényt az ország területén kivül szegi meg.3) De mindettől elvonatkozva, a territoriális rendszert már csak azért sem lehet elfogadni, mert consequens alkalmazása a ') E rendszer pártolói közé tartozik K ö s 11 i n : Syst. 28. L, Halschner: Syst. I. 54. 1., B r e m e r : Gerichtssaal 1856. évf. 418. L, Marezoll: Lehrbuch 23. §. és 0 1 i n : Droit repressiv. 22. 1. 2) L. E o h 1 a n d : id. m. 22. 1. 3) L. Bekk e r : Theorie. 158. és 175. 1. TÁRCZA. A kelet büntető-joga. Dr. Schick Sándortól. \ (Folytatás.) A fenti törvények in praxi már azért sem igen találhattak alkalmazásra, mert súlyos büntettek az indeknél alig fordultak elő. így beszéli el Megasthenes róluk, hogy erényes,jószivü emberek, kiknél lopás majdnem hallatlan dolog, s S t r a b o, hogy erkölcseik s üzlet-életük egyszerűsége kitűnik már abból, mert nem perlekedők, mert köztük czivódás nincs, tanukra vagy pecsétre szükségük nincs s házaikat többnyire őrizetlenül hagyják nyitva.1) Hasonlókép dicsőíti az indek erényét s különösen igazságszeretetét Arrian2), rajta még túltesz Diodor3), Aelian4), stb. S habár azon túlzott magasztalásokban, melyekben különösen a görög irók Indiát minden tekintetben mint az erény eldorádóját dicsőitik, félreismerhetlen ugyanazon apologeticus szándék, mely p. o. Horatiusnál mutatkozik, midőn honfiai őrült pazarlásának ostorozása czéljábóla Scythusokat megénekli, vagy Tacitusnál, midőn a germánok leirá') Strabo: ibid. 53. f: 251—252. lap. •) Arrian: 'b$txí\ Xn. f. 5. (jed. Bud. Herscher). «) Diodor: II.. 42. s XVII: 88. (Hist. Bibi.) ') Aelian: Var. Hist. 4: 11. gyakorlati életben a legferdébb következményekre vezetne. 1. Nem csekély baj volna, ha azon honpolgár, ki külföldön bűntényt elkövetve hazájába visszatért, itt egyáltalán nem volna megfenyíthető. Tegyük például, hogy valamely franczia honpolgár, ki a szomszéd német községben rablógyilkosságot elkövetett, a tett után falujába visszatért, ily esetben a gyilkos menten maradna minden büntetéstől; Francziahonban őt a külföldön elkövetett bűntett miatt megfenyíteni nem szabad, a sértett államnak való kiadatásáról pedig nem lehet szó, mert ily intézkedés ellenkeznék az államkötelék lényegével.') 2. Védetlen maradna az állam mindazok ellen, kik létezése, biztonsága vagy alkotmányos intézményei ellen a külföldről intézik bűnös merényleteiket. Ezen ártalmas következményeket nem titkolhatták el a territoriális rendszer legbuzgóbb védői sem, 2) s azért némi intézkedéseket s módosításokat hoztak javaslatba, melyek által ama hiányokat kipótolhatóknak vélték. a) Egyes irók a külföldön vétkezett honpolgárt megfenyités végett a külállamnak kivánják kiadatni. 5) Nem tekintve, hogy az állampolgár kiadatása mindig oly intézkedésnek tekintendő, mely az államkötelék lényegével ellenkezik, s azért államjogi szempontból határozottan roszalandó: nem is állithatni, hogy ez által a baj mindenkor helyreüttetnék ; meglehet ugyan, hogy a külállam, mert a büntetés alkalmazása nem fekszik érdekében, a bűnös elfogadását megtagadja, meglehet másrészt, hogy a tettes ott, hol a tett elkövettetett, meg sem fenyíthető, mert a bűnös merénylet más állam ellen volt intézve, ily cselekvény pedig azon ') L. B o h 1 a n d : id. h. 26. 1. A territoriális rendszer félszeg következményeit érdekes esettel illustrálta Laplagn e-B a r r i s (volt főügyész) a franczia pairkamaraülésben tartott beszédjében. >) Csak az egy 01 in vonakodik még a fent emiitett esetekre nézve is a rendszer hiányos voltát beismerni. 3) így L e w i s : On foreign jurisdiction 50. 1. ; elvben Klüber: Völkerrecbt, és H á 1 s c h n e r : id. h. 62.1. sával saját nemzetének tükröt tart elébe: — mindamellett tagadhatlan, hogy sehol e világon nem található az erkölcs phánomenologiájának oly fényes, oly nagyszerű nyilvánulata, mint az ind társadalomban, s hogy az ind teljes joggal tehette hazájának neve elé azon büszke jelzőt: Punyab h ú m i (az erény országa). A mit a görög s római irók az indekről irnak, hogy t. i. a föld legszelídebb, legerényesebb, legigazságosabb népét képezik, ugyanezt találjuk ismételve Jbu Batuta arab irónak a Maledivokróli útirajzában,1) ugyanazt megerősítették mindazon újkori utazók s irók, kik az indeket személyes tapasztalatból tanulták megismerni. »Erkölcstisztaság, szánalom, türelem, bőkezűség, igazságszeretet, becsületesség, szelídség, nem lopni, szivélyesség s mérséklet az önzabolázás folytonos kötelességeinek neveztetnek.*2) Hasonló szellem lengi át a büntető-igazságszolgáltatást, mert bár gyakori a dichotomia, de ez az ó-kori fenyitő-praxisban általános s különben is az ind irott jog kegyetlenségei nagyobbára túlvilági barbarismus s lélekvándorlási büntetésekben állanak, s másrészt szerfelett enyhültek a gyakorlatban. S azért még a Code des Gentoux fordítója is kénytelenül beismerni: »Excepté les mutilations ordonnées poesque par') L a s s e n : Indiso.be Alterthumskunde. Függelék. ') Yayriavalkya: II. köt. 313 : 125. lap. ország törvénye szerint, hol az elkövettetett, nem képez bűntényt. b) Mások ismét azon jogot vindicálják az innenső államnak, miként a külföldön vétkező honpolgárait saját fóruma elé vonhassa; e jognak igazolázára nézve pedig nagy közöttük az eltérés; némelyek abból indulnak ki, hogy a honpolgár, ki a külföldön tartózkodva saját hazája vagy annak jogrendje ellen vétkezik, a hazai állam iránti hűséget szegi meg.') Mások szerint a honpolgárt a külföldön elkövetett bűnei miatt csak azon esetben szabad megfenyíteni, ha épen azon szándékkal ment a külföldre, hogy a hazai törvényt megsértse, (in fraudem legis domesticae.)2) Majd ismét ugy tekintik az igazságszolgáltatás ezen nemét, mint a melyet az innenső állam a külállam helyettesítésében gyakorol.5) De bármire alapíttassák ezen joga, a territorialitás elvével összeegyezthető soha sem leend.*) III. A pcrsonalitás rendszere azon elvre támaszkodik, hogy a hazai törvények a honpolgárra nézve nemcsak addig kötelezők, míg hazájában van, hanem külföldön tartózkodva is köteles ő azok hatályát elismerni. Ez oknál fogva fel van jogositva az állam nemcsak mindazon törvényszegéseket büntetés alá vonni, melyek akár állandó akár időleges alattvalók által az ország területén elkövettettek, hanem büntető-hatósága kiterjed az állam-alattvalók által külföldön elkövetett bűntettekre is.5) Apersonalitás elve szigorúan alkalmazva nem enged büntető-hatóságot gyakorolni ott, hol az innenső állam jogrendje külhonosok által a külfödről volt megtámadásoknak kitéve; ') így H á 1 s c h n e r : id. h. 64. 1. és Marezoll: Lehrb. 23. §. -) L. Bremer: id. h. 445. 1. 3) így H á 1 s c b n e r : id. b. 67. 1. •) L. B o h 1 a n d : id. h. 35. 1. 5) A personalitás elvét hirdetik : B e r n e r : Wirkungskreis, Bekker: Theorie 175. 1., Arnold: G-erichtssaal XXVIII. k. 447. 1., H e f f t e r : Lehrb. d. Crim. B. 25. 26. §§., H é 1 i e : Traité de l'instruction crim. II. 133. 1., H a u s : Princips généraux du droit pén. I. 155. 1., Villefort: De crimes commis a. l'etranger. Ide szokták sorolni B a r-t is : Internationales Privát- und Strafrecht, ki azonban egy önálló elmélet alkotójául tekintendő. tout contre les Castes inférieures, ces Loix respirent quelquefois la douceur et l'humanité.tl) Valamint a büntető-sanctiók különféle fokozatai a fentiek szerint ugyanazon egy elvnek következetes érvényesülését mutatják: ugy képezik a büntető-szabályok egymássali összefüggésükben egy elves, rendszeres büntetőjogi elmélet keresztülvitelét. Manu anticipálta Macchiavelli azon mondatát, mely szerint: »az emberek soha sem teszik a jót, ha csak ahhoz nincsenek kényszerítve* ; Manu szerint az önszeretet főrugó minden emberi tevékenységben; a tettvágy forrása mindig valami haszonvágy, bármit is cselekszünk, a jutalom reménye ösztönöz arra. »Önszeretet nem dicséretre méltó indok, mindamellett nem található e földön kivétel az önszeretet alól.«2) Szerinte oly ember, ki csak természetének engedve, jót cselekedjék, ritkán találkozik, még az isteneket is csak a büntetéstől való félelem hajtja functióikhoz. »A bün') Code des Loix des Gentoux: avertiss. d. Prod. iy s ing 1. a) »Self-cove is nove landable motive, yet en exemption-from self-eove is not to be fonnd in this sworld.c . . . >Eager desire to art has its root in expectation o f somé advantage; therulesof religions austerity and abstinence írom sin are all knozonto arise fromhopeof renumeration. Notasingle actherebelow appearsever t o b e d o n e b y a m a n freefrom self-eove; whatever he performs, it Í9 wrought írom his desire of reward.* Manu: 4: 101. lap.