Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 4. szám - Részvénytársaság közgyűlésének határozata ellen a kereskedelmi törvény 174. §-a alapján indított kereset felfüggeszti-e a közgyűlési határozat foganatosítását? Ha igen, mily esetekben?

- 28 — vényben előszabott alakszerűségek megtartattak, és a törvényszék megint hivatalból vizsgálat alá fogja venni: vajon igaz-e, hogy a hozzá beterjesztett és a czégbejegyzés vagy engedélye alapjául szolgálandó határozat közgyűlési határozat, érvényes közgyűlési határozat-e. A biróság tehát hivatalból megvizsgálandja: vajon a közgyűlési határozat hozatala körül az * alapszabályokban és a törvényben előszabott alakszerűségek megtartattak-e, mert a törvényszék csak a közgyűlési határozat folytán intézkedhetik és az alakszerűségek mellőzése mellett létrejött határozat nem közgyűlési, nem érvényes közgyűlési határozat. Ha azonban a törvényszék az igazgatóság kérvényébó'l és a felhozott bizonyítékokból azon meggyőződést nyeri, hogy a foganatosítandó határozat érvényes közgyűlési határozat, azt azonnal foganatosítani fogja és nem tartozik bevárni, vajon adatik-e be a határozat ellen kereset vagy nem, mert a fent indézett miniszt. rendelet 32. §. szerint eljárásánál csak a fél által felhozó tt tényekre vagy hivatalos uton tudomására jutott felvilágosításokra lehet tekintettel; felvilágositásokat bevárni vagy azokat hivatalból keresni és intézkedéseit addig felfüggeszteni a biróság nemcsak hogy kötelezve, de jogosítva sincsen. Mitévő legyen azonban a törvényszék, ha a közgyűlési határozatot még nem foganatosította és időközben egyes részvényesek az ellen keresetet indítanak? Szabad-e a bíróságnak a kereset daczára a határozatot foganatosítani, vagy tartozik-e az ítélet jogerőre emelkedéséig a foganatosítást felfüggeszteni? Elv, hogy a biróság a kereset felett alperes ellen csak annak megidézése illetve a tárgyalás megtartása után határozhat. Midőn a törvényszék a keresettel megtámadott közgyűlési határozat foganatosítása iránt intézkedik, akkor csak az igazgatóság kérelme felett határozhat, nem pedig az azt megtámadó kereseti kérelem felett, eljárása a miniszt. rendelet 32. §-ában nyer szabályozást. Mire lehet e törvényszakasz szerint a biróság a kérelem elintézésénél tekintettel ? A fél által előhozottakra és a hivatalos uton nyert felvilágosításokra. Ha tehát a keresetből a biróság azon meggyőződést szerzi, hogy az általa foganatosítandó határozat hozatalánál az alapszabályokban vagy a törvényben előszabott alakszerűségek mellőztettek, azaz hogy a határozat nem érvényes közgyűlési határozat, a biróság a beterjesztett határozatot foganatosítani nem fogja azért, mert a biróság a határozat hiányairól hivatalos uton — a kereset által nyert tudomást és hivatalos uton nyert felvilágositást arról, hogy a foganatosíttatni kért határozat nem közgyűlési határozat. Mily keresetnek legyen ezen hatálya, azaz miként legyen ezen kereset felszerelve, hogy a bíróságban ezen meggyőződést keltse, — ez ténykérdés, és a biróság meggyőződésétől függ, vajon elegendőnek tartja-e a felhozott tényeket és bizonyítékokat ezen hatályra vagy nem. Ezen hatálylyal azonban a kereset nem mint ilyen, nem azért bír, mert a határozatot megtámadja, hanem bir azért, mert és ha a biróság ebből oly felvilágosításokat nyer, melyek folytán a közgyűlési határozat semmisnek és érvénytelennek bizonyul, és mert a biróság ezen felvilágosításokat hivatalos uton — a kereset által nyeri. Ezen eredményt a részvényes ép ugy kérvény vagy más beadvány által is elérheti, mely ugy van felszerelve, hogy a bíróban ezen meggyőződést előidézni képes. A biróság foganatositási jogára nézve tehát a kereset mint ilyen felfüggesztő hatálylyal nincs, hanem képes a fent ecseteltem körülmények közt a határozat foganatosítását megakadályozni. Az indokot, miért tartozik a törvényszék az előszabott alakszerűségek betartását hivatalból megvizsgálni, abban találtuk, hogy az alakszerűségek mellőzése mellett létrejött határozat nem érvényes közgyűlési határozat, a törvényszék pedig csak ennek alapján rendelheti el a reá bizott teendők foganatosítását. A közgyűlési határozat anyagi tartalmának hivatalból történendő megvizsgálása mellett ezen indokot felhozni nem lehet. Kérdés tehát, tartozik-e a törvényszék az általa foganatosítandó közgyűlési határozat anyagi tartalmát is hivatalból megvizsgálni, vajon nem ellenkezik-e ez a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ? Hogy a törvényszék törvényellenes határozatot nem foganatosíthat: az, ugy hiszem, kétséget nem szenved; mert a törvényhez a törvényszék is kötve van, és midőn a törvényszék a törvénybe ütköző közgyűlési határozatot foganatosítana, egyenesen a törvény ellen cselekednék. Ámbár a törvényszék által foganatosítandó határozatok alig ellenkezhetnek a törvénynyel, mertezen határozatok anyagi tartalma az: »hogy az igazgatóság megválasztatik <, a részvénytársaság feloszlása, egyesitése más társasággal, az alapszabályok módosítása és az alaptőke leszállítása nem az alapszabályokban megállapított kisorsolás utján elrendeltetik, mindezeket elrendelni pedig a törvény megengedi; annak daczára ellenkezhetik mégis a törvénynyel is ezen határozatok közgyülésileg elrendelt kiviteli módja. így p. o. a keresk. törvény 209. §-a meghatározza, mily módon történjék az alaptőke leszállítása; ha most a közgyűlés elrendelné, hogy az alaptőke leszállítása más mint a törvényben meghatározott módon történjék, akkor e határozat ez által a törvénynyel ellenkeznék, és a törvényszék ehhez engedélyét adni nem fogja, mert különben engedélyét törvényellenes cselekedethez adná, azt tennie nem szabad, és így a törvényszék a foganatosítás előtt megvizsgálandja, vajon a foganatosítani kért határozat nem ellenkezik-e a törvénynyel? A mi itt a törvényről mondatott, azt az alapszabályokról mondani nem lehet. Az alapszabályok, mint a társasági szerződés, kötik ugyan a társaságot, kötik az igazgatóságot, de a törvényszék feladatához nem tartozik megvizsgálni, vajon a társaság, mely magának ezen szerződést felállította, tartotta-e magát ezen szerződéshez vagy nem, és vajon nem hozott-e ezen társaság szerződés- vagyis^lapszabályellenes határozatot. Annál kevéabbé, miután a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző közgyűlési határozat a részvényest nem kötelezheti *) és ellene minden egyes részvényesnek időhöz nem kötött kereseti, joga van. A törvényszék tehát azt találván, hogy a közgyűlési határozat hozatalánál az. előszabott alakszerűségek nem mellőztettek és hogy az továbbá a törvénynyel nem ellenkezik, azt azonnal foganatosítani fogja. Ha azonban a törvényszék a határozatot még nem foganatosította és az keresettel támadtatik meg, mert a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik, szabad legyen-e a törvényszéknek azt ennek j daczára is foganatosítani? Miután a törvényszék hivatalból tarI tozik megvizsgálni, vajon a foganatosítani I kért határozat a törvénynyel nem ellenkezik-e és »jura novit curia<, a törvényszék a keresetből oly felvilágosításokat nem nyerhet, melyek őt a határozat törvénybe ütköző voltáról meggyőzhetik, s igy perenkivüli eljárásról lévén szó, és uj felvilágosítások lehetetlenek: a kereset, ha azon alapon indíttatik meg, hogy a határozat állítólag a törvénynyel ellenkezik, a törvényszék foganatosítására mi hatálylyal sem lesz. A törvényben előszabott alakszerűségek mellőzése miatt indított keresetnél ezen eredményhez azért nem jutottunk, mert ott igenis lehetséges, hogy a törvényszék felvilágosításokat nyerhet oly tények iránt, melyekből kitetszik, hogy a közgyűlés egybehivásánál vagy a határo1 zat hozatalánál alakszerűségek mellőztettek, mely tények különben a közgyűlési jegyzőkönyvben elhallgattattak. Ezen eset azonban itt elő nem fordulhat. Ha a közgyűlési határozat az okból támadtatik meg, mert tartalma az alapszabályokkal ellenkezik: ezen keresetnek sem lesz felfüggesztő hatálya, mert a törvényszék a határozat anyagi tartalma tekintetében az alapszabályokat hivatalból megvizsgálni nem tartozik; ugy, midőn at. igazgatóság kérelme iránt határoz, nem tudja, hogy a közgyűlési határozat az alapszabályokba ütközik; a kereset felett pedig csak szabályszerű eljárás megtartása után határozhat; ha pedig a törvényszék az igazgatóságnak a közgyűlés határozatának foganatosítása iránt előterjesztett kérelmét a kereset beadása folytán megtagadná, akkor a kereset felett szabályszerű eljárás és az igazgatóság meghallgaj tása nélkül határozna, mit tennie nem I szabad. Resumálva a mondottakat, eredményül felállíthatjuk, hogy a kereset beadásának ténye a törvényszék intézkedéseire nézve felfüggesztő hatálylyal nem bir. Nem bírhat hatálylyal azért sem, mert mint emlitém, a törvényszék a kereset felett alperes ellen csak a szabályszerű eljárás megtartása után határozhat, ha pedig már a kereset beadása folytán az igazgatóság kérelmének foganatosítását megta*) L. jkvek 175. lap. Dr. Schnierer Gyula : A. k. t. magyarázata 150.1. Dr. Apáthy IstT.: Keresk. j. 397-398.1.