Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 45. szám - Közigazgatási biráskodás. [21. r.] - A kelet büntető-joga. [2. r.]

- 370 — vagy büntetó'-jogok — ha jogoknál egyáltalán értéküknek mérlegeléséről lehet szólani — és hogy ezek oltalmára, az alkotmány és az egyéni szabadság fontos biztositékainak létesítésénél anyagi1) tekinteteknek nem szabad irányadóknak lenni. Fiat jUStitia ! (vége következik.) Jogirodalom. Über den Begriff des Besitzes. Von S. Mendthal, Kreisgerichtsrath in Memel. Leipzig, Dunker et Humblodt. 1878. 4t. lap. I. Alig van a jognak égboltozatán tünemény, mely ujabb időben több vizsgálatra méltattatott volna, mint a birtokelmélet. Az európai legfőbb anyajognak mivelői folyvást tökéletesitik a jogi látszereket, hogy a birtokelmélet a ködképek homályosságából kibontakozva , mint első rangú csillag álljon szemeink előtt. A birtoktan vitás tételeit a magyarul olvasóknak 1871-ben bemutatta Dr. Kováts Gyula »A birtokelméletek* irója. Birálatilag érinté Savigny, Rudoiff, Thibaut, Rőder, Gans, Ihering viszonyos elméletét, aztán az általános elméletek képviselőit, minők Puchta, Bruns, Stahl, vette tolla alá. Befejezésül a hazai hókra tekint, vázolva milyen* a birtoktan állása magyar jogirodalmunkban. « Ezt hiába keressük Ihering dolgozatában: Über den Grund des Besitzschutzes. Jena. 1869. A még befejezetlen kutatás folytatói közül legyen szabad Savignyval szemben Bornemann-ra és Iheringgel szemben Forster-ra utalnom, kiket mint germanistákat Kováts joggal mellőzött. Savigny korszakot alkotó müve: »DasRecht des Besitzes* több mint 50 monographiát évitett el s eredményül azt hozta ki, hogy a birtoklás ténybeli viszony, jogi hatálylyal (usucapio és interdictum). Ebben a nagy mester csodálói a kérdésnek végleges megfejtését látták, gáncsolói a kiindulási alapot látják. Savignyval ellentétben ennek a porosz igazságügyminiszteri széken 1848-ban utóda Bornemann Frigyes azt vitatja, hogy a természeti állapotban élő népeknél a tárgy felett csak egyetlen hatalmi viszony létezik, ez a birtoklás és e z a községileg vagy államilag szervezkedő emberekkel együtt vitetett be a civitasba. hol minden kezdetlegessége daczára is létezett és létezik a tulajdon mellett párhuzamosan.2) Mendthal szintén ősképződménynek tartja a birtoklást, wie in dem physikalischen Vorgange der Krystall, so ist in dem juridischen der Besitz die ursprüngliche Lebensform der Materié (35. L). Ihering a birtoklást a tulajdonvédelem szükségképi kiegészítése érdekében szentesíti. Éles támadást intézett a göttingai hires tanár ellen Förster.3) Vélekedése szerint Ihering figyelembe nem Teszi, hogy sok jogviszony épen nem képezi a tulajdonjognak tényleges kinyomatát, s mégis birtoklási viszonynak nézetik és birtoklási jogorvoslatokkal védelmeztetik. A bonyolult vitakérdésbe avatkozók közt a legújabb Mendthal, fent czimzett rövid művével, melynek első része merész kísérlet, második része azonban visszatérés a járt ösvényre, mintegy annak hallgatag beösmerése, hogy jogi elemezés római jog nélkül: csillag légkör nélkül, mely fénylik, de élettelen. II. Mendthal a birtoklás fogalmáról ugy kezd értekezni, hogy azt kapcsolatba hozza mástansza1) Ausztriában a közigazgatási törvényszék évenkintirendes szükséglete 126,840frt tesz; rendkívüli szükséglet (berendezés és könyvtár) volt a törvényszék életbeléptetésének első évében 25,000 frt. — A törvényszék elnöke 20,000 frt, tanácselnöke 50,000 frt s tiz tanácsosainak mindegyike 5500 frt évifizetést huz. — L. »Gesetz vom 15. .Márz 1876, betreffend die Eröffnung von Nachtragsk r ed i t en zum Staatsvoranschlage für das Jahr 1876*. (1. April 1876, R.-G.-Bl. Nr. 32). 2) Systemat. Darstellung des preuss. Civilrechts. ') Theorie und Praxis des h. preussiscben Privatjechts auf Grundlage des gemeinen deutschen Rechts. kok kutatásaival. Szakit azon hagyománynyal, mely szerint két szeme van a jognak, t. i. a bölcsészet és a történelem. Szerzőnk a jogot a bölcsészet és a természeti tudományok által akarja megvilágittatni. Mendthal Memelben, a königsbergi kormánykerületben működik. Nem csoda, hogy Kanttól sokat kölcsönöz, bölcsészeti subtilitásokat is, például : der reale Idealismus — der ideale Realismus (3. 1.). Ist das Bild die Wirklichkeit meiner Erscheinung ? Oder ist es nur die Erscheinung meiner AVirklichkeit? (4. 1.) Alles ist wie es ist, aber es ist auch nicht wie es ist, weil es anders werden muss (6. 1.). Hundert w i r k 1 i c h e Thaler nicht mehr seien als Hundert m ö g 1 i c h e1). A természeti tudományok haladása a gazdasági világot átalakítja. A gazdasági életet szabályozó jogtudomány is felhasználja a természet alaposabb ismeretét. Szerzőnk azonban hypothesiseket is recipiál és e téren sem zárkózott el némely subtilitások elől p. o. Ohne Fosfor kein Gedanke, lehrt uns Moleschott. (7.1.). Der Besitz ist wie die ihm zum Grundé liegende (?) Wárme eine Art von B e w e g u n g. (8. 1.). A birtoklás mozgás. Mozgató elem bennünk az akarat. A természeti tudományok mükifejezéseivel beszél, midőn állítja, hogy a birtoklás az anyag és erő gyakorlati resultatuma. A legfőbb vegytani törvény: az anyag fentartása; és a legfőbb mechanikai törvény: az erő fentartása. Ehez járul mint legfőbb jogi és társadalmi törvény a birtoklás fentartásának törvénye (9.1.). Valamint az atóm meg nem semmisül, ugy a vagyon sem semmisül meg, bár a birtokló változik. Der Besitz ist das durch Raum und Zeit begrenzte Verniögen, nicht nur als Substanz, sondern auch als dymanische Kraft (10. 1.) Bár lenne a munka és birtok közt oly állandó viszony, mint a munka és a meleg közt, noha a birtok aequivalensét tevő munka más természetű mint az a munka, amely a meleg aequivalensét teszi. (11. 1.) Találó hasonlat, de nem is egyéb mint hasonlat, hogy a birtok épen az a jogrendszerben, ami a nap a bolygó csillagzat rendszerében, középpont. A polgári jog minden intézményének természetes központját a birtok képezi. Ha a birtok a naphoz, a ulajdon a földhöz hasonlítható, tehát a tulajdon kering a birtok körül. Nem osztozik Mendthal ama romanisták nézetében, akik a birtokot a tulajdonból vezették le, hanem vitatja, hogy megfordítva, a tulajdon vezethető le a birtokból, mint a nap tömegéből bolygónk. A birtok a tulajdonban éri el legfőbb hatékonyságát. A nap az által válik ránk nézve jelentékenynyé, hogy megvilágítja és melegíti földünket (15. 1.) Birtoklás képzelhető tulajdon nélkül, de megfordítva, tulajdont birtok eszméje nélkül nem gondolhatunk. Fény nem létezik meleg nélkül. Mendthal, ki ajogtudomány népszerűsítéséért lelkesül, nem koczkáztathatott vonzóbb állítást, mint azt, hogy a jogviszonyok alakulatában lényeges tényező a szeretet. Die Sachenrechte beruhen nur aufLiebe zum Besitz, die Zustandsrechte auch auf Besitz von Liebe. (39.1.) Feledi szerző a természeti szükséget, mely a javakra, és az ethikai szükséget, mely a társias életre utalja az embereket. Mendthal okoskodása oda megy ki. hogy a birtok a tulajdonnak megtestesülése. És pedig nemcsak a rerum dominiumnak, hanem minden jogi enyém- tiednek incarnátiója. Tehát Mendthal is a tulajdon ideaját leli a birtoklásban és hódol Iherig állításának: Die Thatsáchlichkeit oder Sichtbarkeit des Eigenthums schliesst die ganze Besitztheorie in sich.2) III. •'7 '. A római jog akkor virágzott, midőn a tudományok egyetemét figyelemmel kisérő Labeo, az ismeretek mélyére ható lángeszű Julianus, az általános képzettségű jellemszilárd Papinianus, továbbá Paulus és Ulpianus a tudományok minden csatornáit megnyitották a jogmivelés termékenyebbé tételére. t? Korunk tudományos készletének óriás gyarapodása jótékonyan hat a jogélet fejlesztésére. g HÉ !) Kan t. Kritik der reinen Vemunft III. 4. Bj i Ihering. Grund des Besitzschutzes. 224. lap végén. Helyes, hogy a jogi fogalmak nem csupán a római jogtan álláspontjából, hanem más ismekörök felhasználásával is elemeztetnek. Erre törekedett Mendthal. Ha e törekvés czélja kiszabadítani a jogtudományt isolált helyzetéből s megtisztítani a scholastikus definitióktól: sikert kívánunk neki. Hadd gyakoroljon hatást a jogi irókra minden nagy szellemi mozgalom; az igazság, mely minden valódi tudomány végczélja, bárhol derittetik is ki, hadd vessen sugárokat a jogtudományra is. Csak ne akarják e mellett elhagyni a történelmi alapot, mert korunk intézményei a multakon alapulnak. Az az irány, mely a jog őskorát1) tisztázza, jövőjét is előkészíti. Mendthal átolvasása azon véleményünkben erősít meg, hogy más tanokból kölcsönzött hasonlatok és műszavak még magokban véve nem viszik előbbre a jogtudományt. Azonban ha uj birtokelméletet nem teremtett is Mendthal, egy már ismertnek levezetése Helmholtz cultusa mellett nagy elégtétel — Iheringnek. Dr. Vécsey Tamás. Egy gyógyszertár mint önálló telekkönyvi test. A sátorallya-újhelyi 1799. számú telekjegyzőkönyv A. lapja következőleg szól: »A magyar koronához czimzett gyógyszertári dologbani jog«. Ezen »ingatlanság« telekkönyvbe vétele oly módon történt, hogy midőn az 50-es években a gyógy tárak reáljogi minőségét a helytartótanácsnál bizonyítékok alapján folyamodás utján kellett kieszközölni, a sátorallya-ujhelyi »a magyar koronához* czimzett gyógyszertár tulajdonosa a mellett, hogy gyógytárának reáljogi minőségét a helytartótanácstól kinyerte, egyszersmind a törvényszékhez is folyamodott, hogy ezen reáljog, mint házához tartozó jog a 395. számú telekjegyzőkönyvben kitüntettessék, mely kérelemnek a törvényszék akképen adott helyt, hogy a B. lapra feljegyeztette: »das Realrecht wird angemerkt«. Csakhamar jónak látta azonban a tulajdonos a gyógyszertárat háza nélkül eladni, minek folytán a telekkönyvi feljegyzés, bár annak addig sem volt semmi értelme és jelentősége, azontúl még kevésbbé állhatott fen. A gyógytár uj tulajdonosa sietett is kérvényt nyújtani be a törvényszékhez, hogy a feljegyzett gyógyszertári reáljog lejegyeztessék, mely kérelem következtében 1799. sz. a. uj telekjegyzókönyv nyitása rendeltetvén el, annak birtokállási lapjára a »gyógyszertári dologbani jog« átvezettetett, az uj tulajdonos tulajdonjoga a B. lapon bekebeleztetett, 8 az eladó javára a vételári hátralék erejéig a zálogjog a C. lapon teherként kitüntettetett. Azóta ezen uj j>ingatlan« telekkönyvileg többizben terheltetett, eladatott, egy szóval ép oly bánásmódban részesült, mintha valóban telek volna. Hogy ezen egész eljárás milyen juridikai nonsens, azt jogászközönség előtt hosszasan fejtegetni felesleges, mert mindenki tudja, hogy jogok csak azon esetben képezhetik telekkönyvi bejegyzések tárgyát, ha az ingatlannal válhatatlan kapcsolatban állanak, s hogy e szerint a gyógyszertári jog is csak ugy juthatna a telekkönyvbe, ha az gyökösitett (radicirt) volna, a mint ezt az erdélyi telekkönyvi rendtartás 51. §-a rendeli; — de kell tudnia mindenkinek különösen azt, hogy a jogok csakis mint ingatlanok tartozékai képezhetik a telekkönyv tárgyát, önállólag sohasem. Eltekintve azonban a kérdés ezen jogi oldalától, eltekintve különösen azon mosolyra inditó eljárástól, melylyel a fenvázolt átalakitás eszközöltetett, e telekkönyvi állapot teljességgel meg nem állhat, mert a joghoz nem értő közönségnek csak félrevezetésére szolgáltat alkalmat. Ha a magyar koronához czimzett gyógyszertár jelenlegi és leendő tulajdonosai mindig olyan jólelkű emberek lesznek, kik gyógytáruk telekkönyvi állapotát respectálni fogják, akkor nincs kétség benne, hogy még azon kiskorúak jogai is meg lesznek óva, kik épen jelenleg mint eladók vételárhátralékkal telekkönyvi hitelezőkként szerepelnek. Eljöhet azonban oly idő, midőn egy roszlelkü tulajdonos eltit') M a i n e : A jog őskora. Ford. Pulszky Ágost 1875-