Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 4. szám - Részvénytársaság közgyűlésének határozata ellen a kereskedelmi törvény 174. §-a alapján indított kereset felfüggeszti-e a közgyűlési határozat foganatosítását? Ha igen, mily esetekben?

— 27 — A keresk. törvényjavaslat tárgyalására egybehívott értekezletben az előadó a minoritás jogainak megvédése czéljából ezen törvényszakasz 2. bekezdését következő szövegezésben indítványozta: »Oly közgyűlési határozat megsemmisítését, mely a törvény vagy alapszabályok által kívánt alakszerűségek mellőzésével hozatott, csak az ezen határozatot tartalmazó jegyzőkönyvnek bemutatásától számított 15 nap alatt lehet az illetékes törvényszéknél kérelmezni*. A kérelem a határozat megsemmisítésére irányuljon. Egy már foganatosított határozatot megsemmisíteni nem lehet, mert a foganatosítás után a határozat, az akarat tényleg már nem létezik, az annak végrehajtása által elemeibe felbontatott. A foganatosított határozat megsemmisítésével czélt nem érünk, mert megszüntetvén és semmisnek mondatván is ki a határozat, szülöttje: a cselekmény, a tett magmarad, és e tett épen az, a mi sérelmes. A megsemmisítés tehát nem foganatosított határozatot tételez fel ? Időhöz kivánta kötni az előadó ur a felszólalási jogot, mert >különben a társaság minden ügye folytonos bizonytalanságban maradna és roszakaratu részvényeseknek lehetőség adatnék, hogy valamely formahiányt észrevéve és elhallgatva, olyankor lépnének fel a hozott határozat ellen, midőn annak alapján a társaság talán már messzeterjedő kötelezettségeket vállalt és ezek megtámadása által a legnagyobb zavarba és bonyodalmakba jutna. E szerint azt lehetne tán következtetni, hogy épen a bonyodalmak és a zavar kikerülése czéljából szándékoltatott a megsemmisítési kereset oly rövid határidőhöz köttetni, a meddig a közgyűlési határozat foganatosítva nincsen, harmadik személyek jogokat nem szereztek és a társaság kötelezettségeket még nem vállalt. Ezen határidőn belül pedig a közgyűlési határozatot foganatosítani nem lehetne, mert különben a társaság ezen 15 nap alatt, azaz a határidőn belül is messzeterjedő kötelezettségeket vállalhatna, és így az indok, a miért a megsemmisítési keresetet ezen rövid határidőhöz kötni akarták, elesnék; hiszen 15 nap is elég idő messzeterjedő kötelezettségek elvállalására. Ha az előadő ur indítványából tán ily következtetéshez juthatnánk is, az értekezletnek az előadó ur indítványán tett módosításai kétséget sem engednek, hogy az értekezlet a közgyűlési határozatnak a kereset beadására szánt időn belül való foganatosithatásából indult ki, és ép azért a keresetet nem csupán a közgyűlési határozat megsemmisítésére kell indítani, hanem elvül elfogadta, hogy >a kereseti jog irányát a fenforgó körülmények körülvonalozzák«, és igy akkor fog a kereset megsemmisítésre irányulni, ha a határozat még végrehajtva nincs, kártalanításra és a vétkesek felelősségre vonására pedig akkor, ha az már foganatosíttatott.*) E szerint az értekezlet azon szempontból indult ki, hogy a közgyűlési határozatot *) Dr. Apáthy István : Keresk. jog 397 — 399. 1. ezen 15 napon belül is lehet foganatosítani, a végrehajtó közeg nem tartozik bevárni ezen határidő lefolyását és hogy a kereset be- vagy be nem adásától a határozat foganatosítását függővé tenni nem kell. Ha ez áll, ha megengedjük, hogy a közgyűlési határozatot a kereset beadása előtt a kereset beadására szabott határidőn belül foganatosítani szabad, akkor a kereset beadásának oly hatályt nem tulajdonithatunk, hogy az a foganatosítást megakadályozhatja. Ugyanis a közgyűlési határozatok kétfélék lehetnek, t. i. vagy oly ügyek felett hozattak, melyek a közgyűlésnek fentartva vannak, vagy oly ügyek felett, melyekről az igazgatóság saját hatáskörében is intézkedhetik. Vegyük az első esetet. Oly közgyűlési határozat támadtatik meg az alakszerűségek mellőzése miatt, mely a közgyűlésnek fentartott ügyben hozatott. Itt ugy mint fent két eset gondolható : vagy alapos a kereset vagy nem. Ha alapos, azaz a törvényben vagy az alapszabályokban előszabott alakszerűségek mellőztettek, akkor tényleg érvényes közgyűlési határozat nem is létezik, mert a részvényesek nem minden gyűlése közgyűlés, a közgyűlés nem minden határoj zata érvényes közgyűlési határozat, így p. o. a kellően egybe nem hivott gyűlés nem lesz közgyűlés, ha megint a közgyűlés oly tárgy felett határozott, mely a meghívásban kitéve nem volt, a határozat nem érvényes (k. t. 177. §.). Az igazgatóság, mely ilyen, az alakszerűségek mellőzése folytán létrejött határozat alapján, a közgyűlésnek fentartott ügyben intézkedik, azaz ezen határozatot foganatosítja, azon okból, mert az ilyen határozat közgyűlési határozatnak nem nevezhető, és ekként közgyűlési határozat nem létezik, a közgyűlésnek fentartott ügyekben önhatalmúlag jár el és ennek folytán nem csak kártérítéssel tartozik, hanem 3 havi fogságra is ítélhető (k. t. 218. és 222. §§-ai). Az igazgatóságnak tehát ily határozatot, akár megtámadtatott az keresettel, akár nem, foganatosítania nem szabad. A kereset beadásának a foganatosításra nézve befolyást nem engedhetünk ; annál kevésbbé, mert többet tenni nem lehet, mint felelősségre vonni és megbüntetni az igazgatóságot, ezt pedig amúgy is lehet. Szükségtelen reflectálni azon esetre, ha a kereset alaptalannak bizonyul, mert akkor megint az igazgatóság a határozatot foganatosítván, helyesen cselekedett; ha tehát kimondanók, hogy a megtámadott közgyűlési határozatot az igazgatóságnak foganatosítania nem szabad, ezen intézkedésnek semmi sanctiója sem volna. Azon második esetet, midőn a közgyűlés oly ügy felett, mely a közgyűlésnek fen nem tartatott, határozott, sem szükséges külön bírálat alá venni, mert az ilyen határozatot csupán az alakszerűségek mellőzése miatt megtámadni alig lehet, vagy legalább a megtámadás teljesen czél nélküli, mert tegyük fel, hogy igaz, a szükségelt alakszerűségek mellőztettek — és a határozat megsemmisíttetik, az igazgatóság a határozatot mégis fogonatosithatja, vagyis a határozatban meghagyott teendőket elvégezheti, mert ha neki ugy tetszik, azt közgyűlési határozat nélkül is teheti, — hacsak a határozat anyagilag is nem ellenkezik a törvénynyel vagy az alapszabályokkal, de ez esetben megint a fent erre nézve kifejtettek állanak. Eredményül tehát azt mondhatjuk; az igazgatóság végrehaj t á s i jogára nézve a 174. §. alapján beadott kereset mi h a tálylyal sincsen. III. Á bíróság foganatositási joga. A törvényszék a közgyűlési határozat foganatosításánál közreműködik annyiban, hogy a határozatnak a kereskedelmi czégjegyzékbe való bevezetését elrendeli (k. 1.181,184. és 202. §§-ai) vagy a határozat foganatosításához engedélyét, adja (k. t. 209.§.). A kereskedelmi czégjegyzékbe való bevezetést és az engedélyt az igazgatóság kérelmezi, az eljárás ez esetekben bizonyos fél kérelmére indíttatik meg. E szerint a bíróság eljárására nézve az 1875. évi dec. 1-én kibocsátott az eljárást szabályozó miniszt. rendelet 32. §-a szolgál zsinórmértékül. Ezen törvényszakasz szerint >bármelyik fél kérelmére indított perenkivüli eljárás esetében, csupán azon tényekre, körülményekre és bizonyítékokra lehet tekintettel a biróság, melyek vagy a felek által hozattak fel, vagy melyekről az ugyanazon ügyben előtte folyt korábbi tárgyalásokból vagy egyébkint hivatalos uton nyert felvilágosításokból bír tudomással«. E szerint, a midőn a törvényszéknek oly közgyűlési határozatok, melyek az alapszabályok módosítását, a társaság feloszlását vagy egyesítését más társasággal tárgyazzák, az igazgatóság által a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés végett bejelentetnek vagy engedélye az alaptőke leszállításához kéretik, mindenek előtt a fél vagyis az igazgatóság által előadottakra lesz tekintettel. Azon határozatok, melyek foganatosításához a törvényszék közreműködése megkívántatik, mind olyan tárgyakra vonatkoznak, melyek felett törvény szerint (k. t. 179. §-a) minden esetben a közgyűlés határoz, tehát mind a közgyűlésnek fentartott ügyek. A törvényszék az igazgatóság tagjait, az alapszabályok módosítását, a társaság feloszlását vagy egyesítését más társasággal csak közgyűlési határozat alapján vezetteti be a czégjegyzékbe, az alaptőke leszállítását (a mennyiben engedélye szükségeltetik) csak közgyűlési határozat alapján engedheti meg. Midőn tehát az igazgatóság ezek iránt a törvényszékhez fordul, szükséges lesz bizonyítania, hogy kérelme érvényes közgyűlési határozaton alapul. Miután mint fent említettük az alapszabályokban és a törvényben előszabott alakszerűségek mellőzése mellett létrejött gyűlés nem közgyűlés és a határozat nem érvényes közgyűlési határozat, a törvényszék pedig a fent jelzett ügyekben csak közgyűlési határozat alapján intézkedhetik: tartozik az igazgatóság bebizonyítani azt, hogy a kérelme alapjául fektetett közgyűlési határozat hozatala körül az alapszabályokban és a tör-