Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 44. szám - A kelet büntető-joga. [1. r.] - Közigazgatási bíráskodás. [20. r.]

— 359 — Egy közigazgatási törvényszék hiányát épen a közel mult') érezteté elég élénken ; t. i. midőn a budapesti egyetemi ifjúság által a török nemzet iránti rokonszenvből rendezendő fáklyásmenet közigazgatásilag betiltatott, ezen rendőri decernatum által a magát jogaiban sértve érzett rendező-bizottság a közigazgatási folyammenet kimentésével érezte, hogy ez ügy felett természetszerűleg részrehajtás nélkül csakis egy a közigazgatás organismusán kivül vagy e felett álló szerv Ítélhet egy coordinált factor hiánya folytán. Közigazgatási törvényszék nálunk nem létezvén, nem maradt egyéb hátra mint a legislativához2) fordulni petitió alakjában. Tehát a hatóság egy intézkedését igy országos ügygyé puffasztották fel. Ha meggondoljuk, hogy e kérvény feletti tárgyalás törvényhozásunk megbecsülhetetlen drága idejéből mennyit vett az ország közállapotainak rovására igénybe, hogy minden hatósági intézkedésnél ez ut követhető: akkor nem sürgethetjük eléggé a közigazgatási törvényszéknek nálunk mielőbbi létesitését. Eltekintve attól, hogy ha a felhozott példában egy a függetlenség biztositékaival biró közigazgatási pedig ezen korláton túlmegy, ha minden egyes esetben a ház fog határozni ; akkor nem a miniszter fog kormányozni, hanem a ház, és itt lesz egy kormány, mely nominális miniszterekkel 400 és egynehány tagból fog állani, mely 400 s egynehány tag közül 250 tag : ur élet és halál fölött, zsarnok a kisebbség, zsarnok az ország minden polgára fölött e hazában*. (Élénk helyeslés bal felől). >Uy állapotot én nem kívánok*. ') Ez emlékeztet S a v i g n y (>System des heutigen Kömischen Bechtes*, Vorrede) azon mondatára, melyet a tapasztalás bizonyára már több izben igaznak bizonyított: ^Gewiss habén Viele. die mit Ernst und Liebe der Rechto •wissenschaft zugethan sind, die Jürfahrung gemacht, dass irgend ein einzelner Rechtsfall innen ein Bechtsinstitut zu so lebendiger Anschauung gebracht hat, wie es ihnen durch Bücherstudium und eigenes Nachdenken nie gelungen wáre*. •) >Jelenlegc — mondja egy publicista — >az alaptörvények parlamenti resolutiókká válnak*. annak engedte az államügyekben való részvételt, ki legalább is már tiz év óta kereskedést nem űzött: addig Indiában a Brahmanus, ha szegénységre jutott, kereskedett; a kshatrya, a katonai nemesség iparral foglalkozott. A Code des Loix de Gentoux szerint azon pazarló, ki nem képes kimutatni jövedelmi forrását, tolvajként fenyitendő1), mihez hasonló intézkedés csak Aegyptomban található, hol az, ki nem birta kimutatni, miből él, halálbüntetéssel sújtatott.2) A súlyos testi sértések között módfelett szigorúan fenyíttetik azon eset, mikor a sértett művész vagy iparos saza sértés folytán képtelenné lesz művészetének vagy mesterségének rendes folytatására3). Legrégibb ind törvényhozók az ország legelőkelőbb osztályainak egyenesen meghagyják, miszerint szorult anyagi helyzetben kereskedéshez s polgári foglalkozásokhoz forduljanak. Manu a kamatvételt a 7 tisztességes jövedelemforrás közé számítja4) s az üzletvilág jóhitelüségének biztosítására a legszigoruabb törvények hozattak. A bizalommal való visszaélés s a vagyon elleni büntettek ugy mint az angoloknál a breach of trust a legsúlyosabb gonosztettek közé BOrakozak: holott ugyanezek a görögök- s romáiknál csak ritka esetben képezték a criminalis beszámítás tárgyait. Viszont pedig nem találjuk a szigort alkalmazva ott, hol p. o. a chinaiaknál azon minősített halálbüntetés volt alkalmazva, hogy a bűnös faszamárra szegeztetett, bőrét lehúzták s azután egy darabot a másik utánmetszettek ki husá') Code d. Loix d. Gentoux ou Eegl. d. Brames yVII. fejez. IV. sz. 257. lap. "JHerodot: 2: 177. ») S t r a b o : XV. könyv 54c : 252. lap. «•) M a n u (ed. Jones kiad): 115 : 76. 1. törvényszék') itél, ezen birói ítéletnek egészen más morális hatása van, és ez sohasem provocálhatta volna az illetőket nyilt oppositióra. A felhozott példában a politikai párt — és itt nem vélek tévedni, midőn ilyennek cooperatiójáról szólok — nem tűrhette, hogy a miniszter magyarázza a törvényt, 2) mely különben is hatalma korlátolására szolgál. Ha tehát nem akarjuk, hogy a törvényhozás administráljon,5)— minek természetellenességét mindenki átlátja — akkor vegyük elejét azon lehetőségnek, hogy hozzá kelljen fordulni administrativ decernatumok jogossága és törvényessége feletti itélethozás végett.1) A mi már most az önkormányzati tisztviselők felelősségét illeti, erre nézve az 1870: 42. törvényczikk ') » Der Bichterspruch wiegt schou an sich so schwer, dass er durchschlágt*. — B á h r : Bechtsstaat 68. s k. 1. ') sTarthatatlan állapot, hogy a miniszterek maguk állapítják meg a törvények vitás értelmét, azaz azon j ogi korlátot, melyet a törvény épen eléjük szabni hivatva van*. — L. Gneist: Jogi állam 217. 1. — »Die constitutionelle Ministerverantwortlichkeit hat nicht mehr den Beruf streitige Rechts- und Gesetzesfragen in Person zu unterscheiden: aber sie ist berufen und verantwortlich, die entscheidenden Stellen über Privatrecht, Strafrecht und öffentliches Becht so zu gestalten und standig zu besetzen, dass eine gleichmássige rechtliche Entscheidung erfolgen kann. — L. Gneist: KreisOrdnung 200. s k. 1. 3)Kaiserfeld: Verwaltungs-Ger. 6. 1.: >Unsere Minister sind gezwungen, um im Parlamenté und in den Ausschüssen über Alles und Jedes Bede stehen zu können, auf die Gefahr hin darüber im Grossen die politische Führung einzubüssen, sich ganz in das Detail ihrer Bessorts zu vertiefen*. *) Idem ibidem p. 24 : »Jene parlamentarische Verantwortlichlieit, welche von der Voraussetzung ausgeht, dass der Minister von Allém, was von den Behörden seines Bessorts verfügt oder entschieden wird, Kenntniss habén müsse und über Alles Aufklárung zu gebén habe, wird theilweise schon durch das Bestehen eines Verwaltungogsrichtes em(;eBchrankt«. — L. Tisza Kálmán 1871. márczius 22. s 23. képviselőházi beszédeit, ki drastice megmutatta mily fonák eredményre vezetne szükségszerüleg ily állapot. — • L. még Ghyczy Kálmán beszédét ugyanott ugyanakkor. — Tisza Kálmán képviselőházi besz. 1870. június 30. — Boncz Ferencz: A magyar közigazgatási törvénytudomány kézikönyve. I. k. 19. s k. 1. (Budapest, 1876). hói,1) hol a görögök s rómaiak a legsúlyosabb beszámításnak adtak helyet, t. i. a politikai bűntetteknél, igy p. o. Yaynavalkya szerint a felségsértés csak pénzbüntetéssel megfenyítendő,2) enyhítő körülmények fenforgása esetében pedig épen kötelességévé tettetik a királynak, hogy a sértést büntetlenül megbocsássa. Mert azon politismus, mely a görög társadalom minden rétegét monopolisálta, alig érintette az indek socialis eszmekörét; a görög írók egyhangúlag kifejezik csodálkozásukat, hogy az ind oly keveset törődnek a közügyekkel. Az ind engedelmes mindenki iránt, ki a trónon ül s igazságot szolgáltat. Bengaliában volt egy törvény, mely szerint a nép azon usurpator iránt is tartozik hűséggel, ki elődjének meggyilkolása által nyerte a fejedelmi széket; a ki tényleg uralkodik, annak első s legszentebb kötelessége a nép jólétét előmozdítani s különösen személyesen s lelkiismerettel igazságot szolgáltatni3) s az iránt a nép hűséggel tartozik, politikai büntettek úgyszólván a» »ignota« közé tartozván Indiában. S holott p. o. Nyugat-Afrikában a bűvészkedés állítólag több emberáldozatba kerül, mint valaha került a rabszolgakereskedés s Kelet-Afrikában több helyütt senki [nem biztos, hogy egy szép reggel ^boszorkányság* miatt máglyára ítéltessék4) •) S t a n i s 1. Julién: L'orphelin de la Chine stb. Chin.-ból ford. Paris 1834 ; 127—128. lap. ") »The punishment of him, who performs acts, hostile to the Bing, shall be — 800 panas*. ') M a n u : 128 : 351—352. 1. s 8 : 306. Yaynavalkya 1: 359. 1. N á r a d a : 1 : 62, 66, 69. Diód or: II: 42. «) Edw. B. Tylor : die Anfánge der Cultuk Németre ford. Spengel s Poske. Leipcz. 1873. I. k. 138 — 139 lap. 70. §-a stb. s az 1871: 18. törvényczikk 87—101. §§-ok intézkednek. Az önkormányzati tisztviselő t. i. mindazon kárért, melyet hivatalos eljárásában akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból az államnak, a törvényhatóság vagy egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül okozott, ha a kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt, teljes kártérítéssel tartozik. A kárkeresetek a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság hatásköréhez tartoznak. Ha a tisztviselő illetékes meghagyásból, sa meghagyás szerint járt el, a kártalanítási keresetek mindig azok ellen intézendők, a kik a törvénytelen cselekvény t elrendelték. Az utasítás szerint eljáró hivatalnok egészen mentesül, mert még csak szavatossággal sem bír. A bizottság azon tagjai, kik a törvénytelen határozathoz járultak, a károsult irányában egyetemlegesen felelősek, egymás közt azonban a kártérítésre egyenlően kötelezvék.') Ha a károsult az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt kielégítést nem nyerhetne, vagy nem lehetne kideríteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak, a kárt a viszkereseti jog fenmaradása mellett a törvényhatóság pénztára tériti meg. Ezzel szabályozva van a tisztviselők vagyoni felelőssége.2) Mikor válik bűnössé a tisztviselő és hivatalnok hivatalos kötelességének elmulasztása, vagy az avval való visszaélés által, a büntető-törvényjavaslat határozza meg.3) Ily bűntények folytán a ') L. 1870 : 42. t.-cz. 74. §. s 1872 : 36. t.-cz. 116. §.; 1871 : 18. t.-cz. és 187R : V. t.-cz. 18. §. 8 k. J) L. Dr. Dárday Sándor czikksorozatát: »A hivatalnokok vagyonjogi felelőssége a hivatalos eljárásuk által okozott károkért*. — >K ö zigazgatási Lapok* I. évf. 33. s k. számaiban. 3) L. 1870 : XLII. t.-cz. 84. §. ; 1871 : VIII. t.-cz. ; 1868 : XXI. t.-cz. ; 1872 : XXXVI. t.-cz. 126. §. s holott p. o. Európában Gráff számítása szerint1) tizenegy század folyamában körülbelül 91/* millió ember lett boszorkányság miatt kegyetlen módon kivégezve : addig a bűvészkedés Indiában a legrégiebb idők óta mint otromba szédelgés csak pénzbüntetéssel lett fenyitve, stb. stb. — Azért igaza van Schopenhauernak, ki az ind világbölcseség feltárulását századunk legnagyobb vívmányai közé számítja2) s helyesen mondja Colebrooke az ind szellemélet nyomozására vonatkozólag: AVere it a question of mere curiosity, it might yet be worth the inquiry*.3) — (»Ha puszta kíváncsiság kérdése volna, mégis megérdemelné a kutatást*). Az Indek törvényei számos nagyterjedelmü, többnyire Sanscrit nyelven irt munkákban vannak lerakva, melyeknek eddig csak csekély része nyilt meg fordításokban az európai tudománynak s ezen aránylag igen csekély rész is többnyire nehezen hozzáférhető tudományos folyóiratokban található csak, mi a forrástanulmányt szerfelett megnehezíti. Ehhez járul, hogy a fordítások s kutatások nagyrészt nyelvészeti irányúak s csak csekély töredék esik a jogtudomány javára, minélfogva az illető anyagot egy irodalmi latifundiumból kell gyűjteni. A legrégiebb indusi adatforrásokat tartalmazzák a görög írók munkái; első köztük Megas') J. Ch. Grüff: Versuch einer Geschichte der Criminalgesetzgebung der Landund Banngerichte in Steiermark. Grátz 1817 ; 162. lap. Még a Carolina (C : IX.) igy szól: »So jemand durch zauberei jemanden Schaden oder Nachtheil zugefüget: Feuertod. 2) S c h o p e n h a u e r: Die Welt als Wille und Vorstellung. Leipzig 1859. I. k. bevez. XII. 1. 8) Colebrooke: Transactions of the Boyal Asiatic Society : A discourse I. k. XVIII. 1. *