Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 44. szám - A váltóból eredő jogok átruházása. [3. r.]

Hetedik évfolyam. 44. szárn. Budapest, 1877. november 1. Végjei*!) minden csütörtökön; a ..magyar jogásigyttlés" tartama alatt naponkint. A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések ét raclanátidk a kiadóhivatalhoz intézendő*. MAGYAR Szerkesztőség : V. Nagy korona-utcza 14. sz. THEMIS ^LŐFIZETÉSI ÁRAK (belyben bmzhoi bordással, racy Tidékre bérzaentei •zétkü dé>«<l) a „Magyar Themis'-re, az „Igazságügyi rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjteménye" ciimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 60 kr. Á% előfizetési pénzek bérmenteien, vidékril tzélszerobben postautalvány útján küldend Kiadó-hivatal: IV. barátok tere 7. sz. EGYETEMES JOCI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Kjilön mellékletek: a „^Döntvények gyűjteménye," és az „Jgazságügyi rendeletek tára." Felelős szerkesztő: DDr. ZFasrer László. Kiadó: az „^..tlieiiaeiaaaa.*1 részvénytársaság. TLiRTllOM: A váltóból eredő jogok átruházása. Dr. A p á t h y István egyetemi tanártól. — Közigazgatási bíráskodás. (A közigazgatási bíráskodás kérdése Magyarországon) Gruker Lajostól. — Tárcza. (A kelet büntető-joga). Dr. S c h i c k Sándortól. — Az épületi faizás képezi-e az erdélyi s azzal kapcsolva volt országrészekben megváltás tárgyát ? vagyis annak végkielégítéséül a birtokossági erdőkből megfelelő erdőtér kihasitását a volt úrbéresek igényelhetik-e ? Dr. S o o 8 Kálmán törvényszéki jegyzőtől Ziláhn. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a » Budapesti Közlönyt-bői. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Bendeletek tárá«-nak egy ive. A Táltóból eredő jogok átruházás;.. Dr. Apáthy Istvántól. (Befejezés.) Meghatalmazásí hátirat. Fogalma és a 1 a k j a. A meghatalmazásí hátirat azon váltójogi ügylet, mely által a váltóbirtokos, jogai érvényesítésére és megóvására valakit felhatalmaz a nélkül, hogy a váltó tulajdonát átruházná. A meghatalmazási hátirat, a tulajdonképeni hátirattól ugy lényegére, mint formájára nézve különbözik. Az előbbinél a forgató azontúl is váltóbirtokos marad, jogait nem ruházza át, hanem a forgatmányost csak arra hatalmazza fel, hogy a váltóból eredett jogokat helyette és nevében megóvja és érvényesítse. A meghatalmazási hátirat tehát, mely a tulajdonképeni hátirathoz csak névleg és némi tekintetben alakilag hasonlít, meghatalmazási viszonyt állapit meg, melynek erejével a forgatmányos a forgatót, kivel egy személyt képez, a váltókötelezettek ellenében képviselheti. A váltótörvény a meghatalmazási hátirat alakjára nézve külön intézkedést nem tartalmaz; az alak tehát a hátirat e neménél, a dolog természetéből folyó módosításokkal ugyanaz, mint a tulajdonképeni hátiratnál. A meghatalmazási hátirat tehát érvényes lesz, ha az a közönséges hátirat alakjába foglalva oly megjegyzést vagy kifejezést2) tartalmaz, melyből kitűnik, hogy a forgató a váltót csak meghatalmazási szándékkal ruházta át.3) Külsőleg a meghatalmazási hátirat a váltó átadása és átvétele által nyer kifejezést; a váltó birtoka nélkül ugyanis nem állana a forgatmányosnak módjában, a váltóból eredő jogokat érvényesíteni.4) ') B e n a u d : id. m. 61. §. ; T h ö 1 : id. m. 247. §. ; Klettke: D. Wechselordn. II. k. 72. 1.; B r a u e r : id. m. 56. 1. ; Hoffmann: id. m. 267. 1. ; Vtv. 15. §. Ha a forgatmányhoz ezen megjegyzés »behajtás végett*, »meghatalmazássalt vagy más, a meghatalmazást kifejező megjegyzés csatoltatik, a forgatmány a váltó tulajdonát át nem ruházza. Német vrsz. 17. cz. ; svéd vrsz. 17. §. s) A szokásos megjegyzések rendesen következők: »hehajtás végett,* »meghatalmazásul,« »számomra« — zum Incasso in Vollmacht, in Procura, für meine Bechnung. — 3) Nem fejeznék ki e szándékot elég világosan ezen pzavak : >értéke számadásban,« — "Werth in Rechnung. — ') Ben aud : id. m. 62. §. A meghatalmazási hátirat joghatálya. A meghatalmazási hátirat által a forgatmányos és forgató közt meghatalmazási viszony keletkezik, mely különféle alakban jelenkezhetik, de a váltójog körén kivül esik;') miért is a forgatmányost az általa elkövetett mulasztás — pl. az óvás elmulasztása — alapján, habár a kereset jogczimét a váltóból eredett jogok elvesztése képezné, váltójogi keresettel megtámadni nem lehet. A meghatalmazási hátirat egyébiránt két irányban bir joghatálylyal, és pedig: 1. A forgatmányosnak, mint a váltó birtokosának jogában áll a váltót e 1fogadás végett bemutatni s az elfogadás megtagadása esetében óvással élni; minta váltótulajdonos helyettesének jogában áll a váltót fizet és végett bemutatni, a váltóösszeget felvenni, aztnyugtatványozni, a mennyiben pedig a fizetés megtagadtatnék, a váltót ovatoltatni, az előzőket értesiteni, az elfogadó és az előzők ellen, saját nevében,2) váltó- illetőleg viszkeresetet indítani s a letéteményezett váltóösszeget felvenni.3) Miután azonban a forgatmányos a forgatónak meghatalmazottja, önkényt következik egyrészről, hogy ő ellenében a váltóadós mindazon kifogásokkal élhet, melyek őt a forgató személyéből illetik;4) másrészről, hogy a forgatmányos maga helyett hasonló minőségben mást helyettesíthet, vagyis hogy a váltót, a mennyiben annak forgatása meg nem tiltatott, meghatalmazási hátirattal tovább adhatja. Ellenben nem áll jogában a váltót tulajdoni joggal még azon esetben sem átruházni, ha a hátirat e kifejezést »rendeletre* tartalmazza.5) ') Benaud: id. m. 63. §. 2) B e n a u d : id. m. 63. §.; B r a u e r : id. m. 56.1.; Bluntschli: id. m. 50. 1. Ellenkező véleményben van Hoffmann: id. m. 271. 1. A bécsi ftszéknek 1877. jul. 17-én kelt határozata szerint az ügyvéd, kire a váltó meghatalmazásból forgattatik, ennek alapján külön megbízás nélkül indíthat keresetet. 3) Vtv. 15. §. Azonban a forgatmányos a váltóösszeget felveheti, óvással élhet, forgatója előzőjét a fizetés meg nem történtéről értesítheti, a ki nem űzetett váltót beperelheti és a letett váltóösszeget felveheti. Német vrsz. 17. cz.; svéd vrsz. 17. §. «) B r a u e r : id. m. 56. 1.; Hoffmann: id. m. 271. 1.; H ar t m an n : id. m. 267. 1. ') Vtv. 15. §. Az ily forgatmányos jogait hasonló forgatmánynyal másra is átruházhatja; ellenben nem áll jogában a váltót tulajdonilag még az esetben sem átru2. A forgatmányos a közte és a for gató közt létrejött meghatalmazási viszonynál fogva köteles a váltóból eredő jogokat meghatalmazója érdekében megóvni és érvényesíteni. Ha maga helyett mást helyettesit, ez által viszonya a meghatalmazóhoz nem változik; miért is a helyettesítés daczára, helyettese minden mulasztásaért ő felelős. A meghatalmazási viszonyból folyólag a forgatmányos minden mulasztás következményeért felelős lévén, az esetben, ha az óvást elmulasztja s a forgató e miatt az előzők elleni viszkeresetet elveszti, a meghatalmazott a váltóösszeget megtéríteni tartozik.J) Engedmény. Feltételei és joghatálya. Az anyagi magánjog szerint minden jog, mely a birtokos személyéhez kötve nincsen, másra átruházható; az átruházás tárgyait képezik kétségtelenül azon jogok is, melyek a váltóból erednek, mert a váltószerződésből származó jogok egyik sajátságát ép azok átruházhatása képezi. Az engedmény utján átruházás a váltó természetével egyáltalán nem ellenkezik, s nincs semmi elfogadható ok arra, hogy a váltóbirtokos átruházási joga ez irányban korlátoztassék ; neki általában jogában áll az átruházást kötelezettséggel vagy a nélkül eszközölni, jogában kell tehát állani a váltót oly uton is tovább adni, mely a nélkül, hogy ellenében váltói kötelezettséget állapitana meg, őtet a köztörvény szerinti felelősség alá helyezi. A váltótörvény az engedményt, mint a váltóból eredő jogok átruházásának módját, határozottan megengedi, egyúttal kijelentvén, hogy az engedményes jogait az elfogadó és az engedményező előzői ellen váltói uton érvényesítheti.2) E mellett azonban megkívánja, hogy az engedmény alakjában történt átruházás épugy mint a forházni, ha a meghatalmazási forgatmányban ezen kifejezés : »vagy rendeletére* foglaltatik. Német vrsz. 17. cz. ; svéd vrsz. 17. §. ') A berlini Ober-Tribunalnak 1862. sept. 23-án kelt határozata. *) Vtv. 16. §. A váltóból eredő jogok engedmény utján is átruházhatók oly hatálylyal, hogy az engedményes jogait az engedményező előzői ellen váltói uton érvényesítheti.