Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 43. szám - Közigazgatási biráskodás. [19. r.]

— 353 — Az osztrák közigazgatási törvényszék létesítésénél különösen a franczia-német institutiókat kisérték figyelemmel, mint a melyek igazságügyi viszonyaiknak legmegfelelőbbek. l) Francziaországban, Baden és Poroszországban egy fokonkint szervezett organismus létezik a közigazgatási jogszolgáltatásranézve, Ausztriában csak egy közigazgatási törvényszék. Ez országokban a közigazgatási törvényszékhez csak bizonyos taxative megbatározott ügyek utalvák, mig az osztrák közigazgatási törvényszék competentiája majdnem a közigazgatási hatóságok valamennyi intézkedéseire vonatkozik, feladata pedig különösen a törvényszerűség vizsgálatára és esetleg törvényellenes intézkedések megsemmisitésére van szoritva. A közigazgatási törvényszék feladata — Unger2) szerint — az összes igazgatást a törvény korlátai között tartani; Ítélete csupán d e c 1 a r a t i v,5) hogy valamely döntés törvényellenes és mint ilyen érvénytelenittetik) és nem condemnáló, mely a követendő intézkedést mindjárt ki is jelölné. A közigazgatási törvényszék esetleg az autonóm4) szerveket utasítja, hogy uj intézkedéseket tegyenek, de maga soha sem intézkedik. Ausztriában a közigazgatási törvényszéknek mint semmitőszéknek működése az alsóbb instantiák hiányánál fogva nem lehet sikeres, mert jelenlegi szervezete és azon körülmény, hogy előbb az egész administratió folyammenetén át kellett valakinek esnie, mig a közigazgatási törvényszéknél való megjelenés reá nézve lehetségessé válik, épen nem igen csábit a jogi útra. A jelenlegi alakulat végnélküli procedúrájával, mely a jogorvoslattal való élhetést felette költségessé teszi, nem igen alkalmas arra nézve, hogy ezen intézményt népszerűvé tegye. A hozzáférhetetlenség illusoriussá s problematikussá teszi ezen institutió becsét, mely által a törvényhozó jogtalanság s törvénytelenség elleni panaceát akart létesíteni. A közigazgatási törvényszéknek, mint semmitő bíróság tevékenységére vonatkozó nézetünket illetőleg utalunk a II. részben5) a cassatióról általunk elmondottakra. X. A közigazgatási bíráskodás kérdése Magyarországban.6) Ha ezek után vizsgáljuk, minő törvényes rendelkezések léteznek nálunk Ma') L. >Bericht des Ausschusses des Abgeordnetenhauses*. 2) L. »Sitzung (lei Abgeordnetenhaua es am 18. Márz 1875*. 3) L. K o 11 e r : Bedenken, stb. 10. a k. L *) Az autonóm orgánumok jogaiknak megsértése végett a közigazgatási törvényszéknél emelhetnek panaszt. 5) L. IV. fej. 122. s k. 1. — P a n n : i. m. i. h. «) L. L e c h n e r : Közigazgatásjogi előadásai. — Grünwald Béla: id. m. XI. fejezet 115. s k. 1.— B o c s o r : Magy. története 954. s k. 1. — Kaiserfeld: Verwaltungs-Gericht 6. és 24. 1. — Pésüs: Közigazgatási jog 94. L, 67. s k. L, 889. s k. 1. — Bécsi: Közigazgatási törvénytudomány kézikönyve. I. k. 5. s k. 1., 229. s k. 1. — Faun: Verwaltungs-Justiz 15. s k. 1. — Pauler: Büntetőjogtan 3. kiad. II. kötet 53. s k. 1. — Kautz Gusztáv: A magyar büntetőjog 261. s k. 1. — Schnier e r : Büntetőjog II. k. 281. s k. 1. — Eötvös: A XIX. század uralkodó eszméi I. k. 145. 1. (Bécs, 1851). — •Országos kormánylap' 1853. 24. sz. — A magyar népalkotmány 12. 1. — Hivatalos utasítás 1850. september 8-ról. — >P e s t e r L 1 o y d< 1871., 1876., és 1877. óvf. — Mariska: Pénzügyi törvényisme 273. s k. ,1, — K e d v e s s y : Eendőrügyi szabályrendeletek 336. 1. gyarországban') arra vonatkozólag, hogy az állampolgárok a végrehajtó hatalom orgánumainak jog- vagy érdeksértő intézkedései, végzései vagy határozatai ellen biztosítottak és védve legyenek, legelső sorban azt veszszük észre, hogy nálunk ™ég jog- vagy érdeksértés között nem distinguáltak ugy, mint ezt a legújabb német doctrina megkívánja. Ennek következtében az administrativ panaszjog és administrativ keresetjog közötti különbséget nem ismerik nálunk gyakorlatilag. Mi csak igazgatási panaszjoggal2) birunk a hierarchikus cadre-n belül, és ezen administrativ panaszjog oly ruganyos, hogy valamennyi formális keresetet is beleszorítják, melyek felett rendszerint a miniszter itél, mi általa rendőri államok között mi is helyet foglalunk. Az igazgatási cselekvények felett legutolsó fokban a miniszter dönt, ki nálunk — a régibb doctrina alkalmazása értelmében — a vádló és biróként egy időben eljáró törvényhozásnak felelős, minden hivatalos minőségében elkövetett tetteiért, mulasztásai és intézkedéseiért;5) azon miniszter, ki a többséggel biró párt köréből vétetett, ki pártjától függ és ki rendszerint minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy pártja érdekét előmozdítsa, ha ez csak érdeksértések segélyével történhetik is.4) Ide tartozik még a közös miniszterek felelőssége is, kik az 1867: XII. t.-cz. 50. §-a értelmében a delegatiónak felelősek. — A mi a hatóságok felelősségét5) — »B i rodalmi törvénylap* 1853. 9. s 10. sz. — Eendelettár 1870. 290.1. — Szilágyi Dezső: A közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával tartott beszéde 1876. január 15-ón (L. . >a képviselőház naplója* 1875—78. IV. k. 36—51. lapok). — Tisza Kálmán: * Indokolás a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslathoz!; képv. irományok 1875—78. I. k. 320. s k. 1. — A képviselőház >köz igazgatási bizottságának^ jelentése a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat felett, ibidem III. k. 239. s k. 1. — Bluntschli: Staatsrecht II. k. 345. p. — Gesetz-Sammlung 297. 1. ausgegeben zu Berlin den 10. August 1876, 30—39. §§. — L. V e r h a n d 1 u ngendesl2. deutschen Juristentages.— Gneist: »Überdie rechtliche Natúr stb. der Verwaltungs-Jurisdiction*. — •Kreis-Ordnung*. — Luthardt: Verwaltungsgerichtshof stb. 96.1. — Corpus Juris Hungarici. — •Budapesti Szemle* Uj folyam 1869. XIV. k. 180. s k. 1. — H y e : Sammlung der reichsgerichtlichen Erkenntnisse, bevezetés XXXI. 1. lit. d). — K o 11 e r : Bedenken stb. 18. 1. — »Budapest főváros törvényhatósága szervező bizottságánaki 1876. deczember hóban tartott üléseinek jegyzőkönyvei. — » A k é pviselőház naplója* 1869—72. II. k. 492. s k. 1. (1869. július 9.) ; IX. k. 36. s k. 1. (1870. június 30.); XV. k. 118. s k. 1. (1871. márczius 21., 22., 23. és 24-én tartott országos ülések). — Kuntzlgnácz: Észrevételek a közigazgatási bíráskodás fölött*, >Közig. Lap.* I. évf. 39. s k. sz. — Szokolay: •Közigazgatási vitás ügyek illetősége*. ^Törvényszéki Csarnok* II. évf. (1860.) 77. s k. szám. ') »Magyarországban közigazgatási jogszolgáltatás még nem létezik s a közigazgatási bizottságokat ezen jogintézmény surrogátumául nem is fogja tekinteni az, ki a fejlettebb külföld államainak igazgatási intézményeivel ismeretes*. L. Mészáros Károly czikksorozatát a •Közig. Lapok« I. évf. 2. sz. 22. s k. 1. a) »K ö z i g a z g a t á s i hatóságok intézkedései ellen az o r vo s 1 ás n e m biróság előtti perrel, hanem a felsőbb közigazgatási hatóság előtt felfolyamodás vagy panasz utján keresend ő«. — A m. kir. Curia mint semmitőszék 1869. augusztus 21-én 950. sz. a. kelt határozata. — L. D á r d a y : Döntvénytár I. foly. (1870.) 66. s k. 1. ») L. 1848 : III. t.-cz. 32. s k. §§. *) ». . . Mi a belügyminiszter a parlamenti kormányforma mellett ? A pártküzdelem kifolyása, a pártküzdelem egyik vezetője, ki addig miniszter és addig kormányoz : mig pártja többségben marad. Hogy a kinek ez természetszerű helyzte: az ítélhessen és pláne oly dolgokban, melyekben maga vagy talán megbízottja követte el a sérelmet, ez előttem a megf o ghatl a n dolgok közé tartozik.* (Helyeslés balfelől). Tisza Kálmán: 1871. martius 22-én tartott képvh. besz. 5) L. »Gegenwart* I. k. (Leipzig, Brockhaus, 1848). 257. 1. »Staatsdienst und Staatsdiener czimü czikket. illeti, ez még nincs szervezve, a felelősség utja és módja nincs megjelölve,') mert ezek mindeddig m ég 1 e g na gy o b b részt felelősségnélküliek. — A jogszolgáltató orgánumok azok, melyek felelőssége kielégítő módon szabályoztatott; ez történik nevezetesen az 1871: VIII. t.-cz. által. — Azonban ez nem valami nagy haladás a jogi állam felé, a mennyiben népünk történelmében már a rég elmúlt századokban is akadunk a bírák felelősségére vonatkozó szigorú törvények egész légiójára, melyek közül csak Sz. L á s z 1 ó, Kálmán, Zsigmond, Mátyás stb. törvényeire emlékeetetünk. 2) Az 1871: VIII. t.-cz. értelmében a biró vagy bírósági hivatalnok, ha hivatalos eljárásában cselekvése vagy mulasztása által valakinek akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból kárt okozott, a menynyiben az a törvényben meghatározott perorvoslattal nem volt elhárítható, teljes kártérítéssel tartozik. A kártérítési kereset polgári perutra s a polgári törvénykezési rendtartás szerint illetékes bírósághoz tartozik; de a kereset megindithatására szükséges, hogy a kereshetőség a fegyelmi bíróság által s az ugyanott szabályozott fegyelmi eljárás utján előzetesen megállapittassék. Ha sikkasztás forog fen — de csakis ez esetben — a károsult kárkereseti jogát az állam ellen is érvényesítheti, azonban akkor köteles igazolni: hogy a kártalanítás tárgyát az illető hivatalnok hivatalos minőségben vette át, vagyis: hogy ez átvételre a törvény, vagy törvény erejű szabályrendelet, vagy elvégre birói határozat által volt feljogositva. A mi a közigazgatási hivatalnokok felelősségét illeti, minők az adóhivatalok, folyammérnökségek, a különböző minisztériumok hivatalnokaiét: ezek, ha hatalmukkal vissza nem élnek, ha oly károkat okoznak, melyek nem büntetőtörvényszegésből, sem szándékos, vagy vétkes gondatlanságból nem származnak, hanem vitás törvény interpretatiójából veszik eredetüket, ellenük administrativ keresettel nem élhetni, mert törvényszék előtt be nem perelhetők.5) Ilyen esetben az administrativ hierarchia keretén belül a felsőbb hatósághoz történik a panasz. — Ezek felelőssége nálunk épenséggel nincs rendszeresítve, azért mások véleménye szerint és magánjogunk alapelveinél fogva ilynemű hivatalnokok illetékességükön belül sem dolose, sem culpose elkövetett ká>) L. Várady Gábor indítványát az 1869. július 9-én tartott orsz. ülésben. — Képvh. napló 1869/72. II. k. 496. 1. ') L. Bo cs o r: 954. s k. 1. — L. még Mészáros id. czikk. »K ö z i g. Lapok* I. évf. 4. sz. 42. 1. — Közigazgatási visszaéléseket a legszigorúbb fenyíték alá rendelik s a contentiosus kérdések elintézésére külön bíróságokat delegálnak következő decretumok: Mátyás III. decr., 14. czik (1471) s ugyanott 31. czikk, 4. §.; az ország rendéi rendeletei 3. és 4. czikk (1474); Mátyás IV. decr. 5. art. (1478) s ugyanott 15. art. 3. s k. §§.; V. decr. 10. art., 4. s k. §-ok (1481); VI. decr. 9. art. (1486); VI. decr. 33. art.; ibidem 40. art. — II. Ulászló I. decr. 22. art. (1492) 34. s 104. art.; II. decr. 17. art. (1495) s 37. art. 6. §. stb., stb. 3) Megemlitendőnek tartjuk egyszersmind, hogy a z államkincstárral kötött szerződések nálunk franczia minta szerint szintén a közigazgatási hatóságok illetékességéhez tartoznak. Kiviláglik ez többi között a semmitőszéknek 1870. decz. 15-én 4370. sz. a. hozott határozatából is. — L. »K ö z i g_ Döntvénytár*, »Közig. Lapok* I. évf. 4. sz. 47. 1.