Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 42. szám - Közigazgatási bíráskodás. [18. r.]

- 345 — elrettentő befolyást idézhetett volna elő reájuk. Erre vonatkozólag mondta Schmidt badeni tanár: »Diese Ungeheuerlichkeit kann unmöglick von der Gesetzgebung Oesterreichs angenommen werdenc A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, mely a közigazgatási törvényszék jelenlevő tagjainak, az érdekelteknek és képviselőiknek, azután a közigazgatási hatóságok képviselőinek neveit tartalmazza és az ülésben való leglényegesebb eseményekről bizonyít. A nem nyilvános tanácskozás- és szavazásról külön jegyzőkönyv vezettetik. Minden j egyzőköny v az elnök és jegyző által aláírandó.]) A közigazgatási törvényszék Ítéletei ellen az előbbi állapotba való visszahelyezés jogorvoslata nem használható.2) Ha az eljárás valamelyik stádiumában a közigazgatási törvényszék előtt a bepanaszolt közigazgatási hatóságok részéről bebizonyittatik, hogy a panaszos időközben kártalanittatott, akkor az eljárás a panaszos meghallgatása után t. i. végzés által megszüntetendő. Az egyszer megszüntetett eljárás többé meg nem újítható.5) A közigazgatási törvényszék illetékessége rendőri büntető ügyekben összefüggésben a rendőri törvényhozással fog szabályoztatni.4) Az illetéke sségi összeütközésekről következő törvény intézkedik:5) »Gesetz vom 22. Október 1875, R. G. B. Nr. 37, Jahrgang 1876 c A közigazgatási törvényszék s a rendes törvényszékek közötti illetékességi összeütközéseknél a birodalmi törvényszék dönt.6) A közigazgatási törvényszék s a "birodalmi törvényszék közötti illetékességi összeütközéseknél egy mindkét törvényszék négy tagjából összeállított tanács dönt, melynél a legfelsőbb törvényszék elnöke vagy helyettese elnököl. E tanács tagjai mindkét elnökség által esetről-esetre jelöltetnek ki. Ily összeütközések eldöntésére vonatkozó indítvány a legfelsőbb törvényszék elnökénél teendő. Ezen tanács előtti eljárás nyilvános és szóbeli.7) Ily összeütközések eldöntésére vonatkozó indítvány, a szerint, a mint az illetékesség mindkét részről igénybe vétetik, vagy mindkét részről megtagadtatik, a legfőbb igazgatási hatóságtól vagy az érdekelt féltől teendő. A fél folyamodványának i) §. 42. ') §. 43. Rechtskraft der Erkenntnisse. 3) §. 44. Einstellung des Verfahrens. ') §. 48. TJebergangs- und Vollzugsbestimmungen. -— >Verordnung de9 Gesammtministeriums vom 5. August 1876, R.-G.-Bl. Nr. 95, womit Bestimmungen über die innere Einrichtung des k. k. Verwaltungsgerichtshofes, dann über das bei demselben anzustellende Personale getroffen werden«. 5) L. 9. §. des Gesetzes vom 22. Október 1875, B. G. B. Nr. 36. — E törvény czime : »Gesetz vom 22. Október 1875, R. G. B. Nr. 37, Jahrgang 1876, wodurch in theilweiser Abánderung des Staatsgrundgesetzes vom 21. Dezember 1867, R. G. B. Nr. 143, Bestimmungen über die Entscheidung von Competenzconflieten zwischen dem Verwaltungsgerichtshofe und den ordentlichen Gerichten, so-r wie zwischen dem VerwaltungsgerichUhofe und dem Beichsgerichte getroffen werdenc. «) 1. §• 7) 2. §. ügyvéd ellenjegyzésével kell ellátva lennie.1) Érdekes az 1867. július 25-én kelt ausztriai miniszteri felelősségről szóló törvény azon rendelkezése, melynél fogva mindegyik miniszter a törvényellenesnek elismert ügyvezetéséből származó károk miatt a rendes biróság előtt megtámadható, de ennek addig nem lehet helye, míg a bepanaszolt ellen a vádper folyamatban van. Ez törvényes sanctiója azon elvnek, hogy a miniszter egyszersmind »hivatalnok* is, tehát mint ilyen nemcsak felelősségnek van kitéve, hanem keresetjog is érvényesíthető ellene. Alkotmánysértések esetében az úgynevezett »Staatsgerichtshof<r bíráskodik,mely az ujabb elmélet kívánalmainak megfelelőbb, a mennyiben nem a törvényhozás biráskodik, mint érdekelt fél és mint biró egy időben saját ügyében, hanem a birodalmi tanács mindegyik háza a birodalmi tanácsban képviselt országok oly állampolgárai közül, kik nem tagjai a birodalmi tanácsnak, külön-külön 12 független állású, törvénytudó férfiút 6 évre választ, kik maguk kebeléből elnököt választanak s ezek képezik a bíróságot. A legtágasabb értelemben vett közjogi peres ügyekre, valamint az illetékességi összeütközésekből származó villongásokra nézve az 1867 dec. 21-én kelt egyik alap törvény nyel létesített »Reicksgericht«2) (birodalmi törvényszék) az alkotmányosság egyik biztositékát képezi, a mennyiben közhatóságnak ugy, mint egyes magánosok politikai jogaikban alkotmányellenes intézkedések által szenvedett meg' rövidítések vagy formális sértések eseteiben szintúgy az egyes országok és tartományok egymás irányában ke letkező közjogi követelések esetei ben, a mondott törvényszékben független és azért részrehajlatlan bíróságot lelhetnek Ezen törvényszék tagjait, az urak háza és a képviselőház által ajánlott férfiak közül, ő felsége éltük fogytáig ne vezi ki; az elnököt és a másodelnököt a birodalmi tanács részéről javaslattétel nélkül ő felsége szintén éltük fogytáig nevezi ki. E törvényszék competentiájához tar tozik a végeldöntés: XÍ a közhatóságok és törvényszékek közt a felett támadt villongás esetében, vajon valamely ügy bírói vagy közigazgatási uton elintézendő-e; 2. egy ország képviselete a legfőbb k o r mán y h a t ó s ág közt ') 3. §. ») L. »Zeitschrift f. Staatsw.t 1870 Heft. 193. s k. 1. : »Das österreichische Beich» g e r i o h t als umfassender Gerichtshof des öffentliehen Rechtes: » eine neuere Schöpfung des öffentl Rechtes in Oesterreich, welche für Európa ganz neu in ihrer Art und höchstens dem Bundesger ichta h o f der Vereinigten Staaten vergleichbar«. Másutt: »Für die Wissenschaft hat dieser Ver such eine hohe Bedeutung, auch wenn er in Oesterreich misslingen sollte. Man hat es hier gewagt, das öffentl. Recht in entscheidenden Punkten .mit justitiellen Garantieen auszustatten. Das neue östrr. Reichsger. ist we der ein französischer Staatsrath, noch ein Geheimrath bis herigen Stils, sondern ein öf fent 1 i chrech t li che Gericht sui generis, selbst als CompetenzgerichtS' hof selbststándiger und weiter angelegt, a 11 die bisherigen C o m p e t e n z c o n f 1 i c t s b e h ö r d e n«. a miatt támadt összekoccanásnál, hogy mindkét fél bizonyos administrativ ügyben az intézkedés vagy végelhatározás jogát igénybe veszi; 3. az egyes országok autonóm közegei közti villongásoknál a hatáskörükbe tartozó ügyek felett. Competens e törvényszék azonkívül mindazon esetekben, midőn a birodalmi tanácsban képviselt országok és tartományok vagy egymás, vagy a közösség irányában, vagy azoknak egyes községei, testületei, vagy egyes állampolgáraik amaz ország vagy az országok közössége irányában, oly igényeket támasztanak, melyek a rendes biróság utján nem valósithatók; e biróság az egyes állampolgárok alaptörvényileg biztosított politikai jogok sértése miatt emelt >panaszak (?) felett is ítél oly esetben, a midőn azon ügy az előszabott administrativ uton már el lett intézve. — Illetékessége felett kizárólag ezen biróság határoz, mely határozatok ellen nem lehet felebbezni, tehát semmi nemű jogorvoslattal élni. — Illetékességi öszeütközések esetében tehát azon rendes biróság vagy közhatóság, melyhez valamely ügy elintézése általa utasittatik, az ügy elintézésére végérvényesen köteles. A »Reichsgericht«-nek szervezetét az 1869. april 18-án kelt törvény szabályozza. *) A birodalmi törvényszék a nyilvánosság és szóbeliség elvén nyugszik s tagjai az alaptörvényekre tesznek esküt. — Mindkét 2) igazgatási bíróságnál a tagok elmozdithatatlanok, azonban összeállításaikra nézve csak abban térnek el, hogy a közigazgatási törvényszék biráit a 1 e g i slativa hozzájárulása nélkül nevezik ki, míg ellenben a birodalmi törvényszék tagjait illetőleg a törvényhozás előbb említett módon gyakorolja befolyását, mely törvényszék ezáltal politikai színezetet is nyer, mit a közigazgatási törvényszéknél jótékonyan mellőzünk. (Folytatása következik.) A következő sorokat vettük: Tisztelt szerkesztő ur! Dr. Vida Lajos urnák legutóbb (a M. Th. f. é. 40. számában) közzétett periratára — fájdalom — felelnem kell, mert abban nemcsak nézeteimet, hanem személyemet is keserű élezeknek sóstavába öli. Nem e haláltól, hanem attól félnék, hogy ártatlant a gyilkosság kísérletének vádja érné. A »praxisban« megtanultam, az ellenfélnek meddő érveléseit is szóra méltatni, — a biró iránti tekintetből. így jelen esetben sem szoritkozhatom a beavatkozó ur kereseti jogának kétségbevonására, ámbár tagadhatatlan, hogy Daempfur művéről irt bírálatom megtámadt kifejezései személy ellen nem irányoztattak, és igy közel fekvő lenne az elmélkedés a »roszhiszemüség és korlátoltság« megbízás nélküli ügyvitelének feltételei és a személyt nem bántó sértésnek actio popularis-t szülő hatása fölött. Tagadhatatlan az is, hogy a tisztességes táblabírák jogezime is választathatott volna, minek mellőzése jó indulatra nem mutat. Avval sem érem be, ha a bölcselkedésre való activ legitimationak kísérletét olyannak jelzem, ') L. Kautz: Politika 443. 1. 13. jegyzet d).— Kőnek: Statistika stb. 582. 1. — S t e i n : Verwaltungslehre (2. kiadás) I. k. 1. Vorrede zur zweiten Auflage XIV—XVIII. 1. — Staatsgrundgesetz vom 21. Dezember 1867, Nr. 143, R.-G.-B. über das Reiehsgericht. — Kissling: Reichsgericbt und Verwaltungsgerichtshof. — H y e : Sammlung der — — — Erkenntnisse des k. k. österreichischen Reichsgerichts. 2) T, i. : »ReichsgerichU és »Verwaltungsgeriehtshof*.