Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 42. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [6. r.]

— 346 — mely a tettesnek akaratán kivül fekvő okokból nem sikerült. Mert hiszen a »routine philosophusa* maga bevallja azt, hogy az elmélet a gyakorlat irányában, a gyakorlat pedig az emélet irányában korlátolt, mely féligazságnak második fele ellen nincs kifogásom. A bölcsekedö routine természetellenes dolog, mint az illoyalis tory és udvaroncz whig, kiket Macaulay oly találóan hasonlított össze a lappiandi hóban járó tevével és az arábiai homokban futó iramszarvassal. Az 3>ő s i bölcseségnek módszeréről és eredményéről* tett megjegyzésemeta >routine philosophusa* az által ferditi el, hogy kihagyja az »ősi« szót s ekkép általánosítva nevetségessé teszi. E fogás periratban meg van engedve s a routine azt — nem Schopenhauer eristikája után, hanem ösztönszerűen — használja. Ezáltal nemcsak a tréfás mulattatás czélja éretik el, hanem a roszhiszemüség is kellően igazoltatik, mely ugy látszik a a >haladó életkor* mögött el nem marad. E »haladó életkortól* egyáltalán jó hatást vár Dr. Vida ur; azt is megmondja, mit ért e jó alatt, midőn kifejti, hogy minden értelmi haladás végre is körfutás. Részemről nem osztom nézetét egészben; azon fejlődési vonalt, mely p. o. Ungeren át Zeillerhez visszavezet, nem tartom normálisnak, hanem csak >a belső hiányon való indulás* által okozottnak. Schopenhauert illetőleg Dr. Vida ur meggyőződésemet most sem tántoríthatta meg. Schopenhauer különben nem tétethetnék felelőssé azért, ha valaki valóban csak a pessimismus és askesis költészetét olvasná ki belőle. A szellem felszabadulásának feltételeiről, a természet aristocratikus voltáról, az életkorok értelmi erejéről stb. értekezvén, ő mintegy előre magyarázza ezen lehetőséget. Dr. Vida ur azt irja, hogy »mások* is ismerik az »ujabb társadalmi tudomány* czime alatt árult ideákat, sőt philosophiával is foglalkoztak. A »sőt« szó jelezte klimax ellen ugyanazon kifogást tehetnők, melyet Leopardi egy szellemdus dialógusban egy classikus iró ellen tétet, ki a polgárok lelkesítő megszólításában a nagyon, becsület, haza* stb. sorban fokozza a hatást. Ezután Dr. Vida ur egy szerinte hegelianus speculatiót közöl az örökjog fejlődéséről, hogy bebizonyítsa minden philosophiának és »ujabb társadalmi tudomány czimén árult ideáknak* haszontalanságát a codifikátióra nézve. Szerintem ő bebizonyította ugyan a közölt speculatió haszontalanságát, de ennél többet csak annyit, hogy a társadalmi tudomány ismerői reá nézve is >mások«. Különben nem mondhatta volna, hogy a gazdaságot beviszik a jogba, holott az örökké benne volt, bár a routine nem bírt annak tudatával. Az elmélet Dr. Vida ur és mások, különösen egy quidam szerint, »ki azt nem rég hirlapilag fejtegette*, elvi tételeknek septillióig való meddő combinátiója, mint ezt őésmások észlelhették. De az örök változás e lehetősegét figyelemmel kisérni nem ér rá a napi szükségletnek élő praxis*. Hogy egy nap nem ér rá örökkévalóságot kisérni, azt elhiszem. ^Lehetőséget észlelni* csak ugy lehet, ha Spencer, Lewes és Bain nyomán az észlelés alatt következtetést is értünk. De hogy figyelemmel kisérés nélkül hogy észlelhetni, azt senki nyomán sem értem. E lélektani enigma előttem oly megoldthatlan, mint az, mely Dr. Vida urnák azon állításában foglaltatik, hogy mostani íróink törekvése, minél laposabban irni«. Dr. Vida ur szerint a társadalmi tudomány, philosophia és elmélet tanulsága az lenne, hogy fölöslegesek, és hogy mindent az élet immanens €szére, a tények hatalmára, illetve a routine philosophiájára kell bizni, melyre csak a haladó életkor tanit. Sőt a »szellemi munkaerőt megtakarító lejtőt* ő nem az elméletben, hanem az elmélettel nem törődő praxisban, a napnak élő routineban, látja. Ezen tanulság ellen fölösleges volna a gúnyolt aprofessorokc nevében kifogást tenni; megczáfolja azt a mindennapi józan ész is. Maradjon Dr. Vida ur »ellentetes alapon* és higyje, hogy »nagy emberekért« azért rajongnak, mert haszontalan combinátióval foglalkoztak a helyett, hogy ők is kézzel fogták volna a hasznost. Az elmélet és gyakorlat tényleges viszonyáról tekintettel törvényhozásunkra — fájdalom nem fölösleges — értekezést, más alkalomra halasztóm. Tisztelettel Dr. Dell' Adami Rezső. Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás.) IV. Fejezet. Biztosítási intézkedések. I. Biztosítási végrehajtás. 221. §. A kereset beadásával egyidejűleg, vagy a kereset beadása után felperes külön kérelmére biztosítási végrehajtás rendelendő, ha a kereset tárgyát készpénzbeli követelés képezi, s ugy a követelés összege mint lejárata közokirattal, vagy teljes bizonyerejü magánokirattal van igazolva: a mennyiben felperes hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy követelése veszélyeztetve van. 222. §. Készpénzbeli követelés iránt indított perben hozott feltétlenül marasztaló elsőbirósági ítélet alapján biztosítási végrehajtásnak van helye, ha alperes a végrehajtásra halasztó hatálylyal biró felebbezést vagy igazolási kérelmet adott be. 223. §. Lejárt, de két évnél hosszabb időről hátrálékban nem levő bórpénz vagy haszonbéri összeg erejéig, ugyszinte a legközelebb lejárandó félévi bérpénz és egy évi haszonbéri összeg erejéig a bérbeadó kérelmére a bérelt helyiségben levő ingóságokra, s a haszonbérelt jószágon levő vagy ahhoz tartozó marhákra, gazdasági felszerelésekre és terményekre a biztosítási végrehajtás a veszély valószínűségének és a követelés összegének igazolása nélkül elrendelendő, ha a bérleti viszony írásbeli szerződéssel vagy az illető helyhatóság hivatalos bizonyítványával avagy másként hitelt érdemlőleg ki mutat tátik. 224. §. A 221., 222. és 223. §§. eseteiben, ha a per tárgyát nem készpénz, hanem határozott fajú ingóságnak bizonyos mennyisége képezi, az ott megszabott feltételek mellett a per tárgyának valószínű készpénzbeli egyenértéke erejéig szintén van helye biztosítási végrehajtásnak. Ezen esetben felperes a kérvény mellett azon adatokat is bemutatni köteles, melyekből a per tárgyának valószínű készpénzbeli egyenértéke megállapítható. 225. §. A kincstárnak, a köz alapítványoknak, törvényhatóságoknak és községeknek pénz- és vagyonkezeléssel megbízott hivatalnokai, tisztviselői s előljárósági tagjai ellen a kezelésből eredő követelések biztosítására a per megindítása és veszély kimutatása nélkül is elrendelendő a biztosítási végrehajtás, ha az illetékes állami, törvényhatósági vagy községi hatóság megkeresésében a biztosítandó készpénzbeli követelés, vagy bármely másnemű biztosítandó követelésnek készpénzbeli egyenértéke számszerűleg meghatározva van. 226. §. A biztosítás elrendelése iránti kérvény, a mennyiben a biztosítandó követelés iránt per van folyamatban, vagy a biztosítási kérvény beadásával egyidejűleg folyamatba tétetik, a per bíróságához adandó be. A 223. és 225. §§. eseteiben, ha a biztosítandó követelés iránt per nincs folyamatban, a kérvény vagy megkeresvény ingóságokra eszközlendő biztosítási végrehajtásoknál azon járásbírósághoz, ingatlanokra eszközlendő biztosításoknál pedig azon birtokbirósághoz adandó be, melynek területén a biztosítás foganatosítandó. Ha ingók és ingatlanok veendők biztosítási végrehajtás alá, ennek elrendelésére a birtokbiróság illetékes. Több birtokbíróság vagy járásbíróság területén foganatosítandó biztosítási végrehajtás esetében a választási jog a biztosítást kérőt illeti. 227. §. A biztosítási végrehajtás elrendelése iránti kérvény vagy megkeresvény az ellenfél meghallgatása nélkül intéztetik el, s erről az ellenfél a biztositási végrehajtás foganatosítása alkalmával, ha pedig a biztositási végrehajtás csupán ingatlanokra intéztetik: a zálogjog bekeblezését rendelő végzés kiadmányozása alkalmával értesíttetik. A 221. §. eseteiben a biztositási végrehajtás vagy feltétlenül, vagy azon feltétel alatt rendelhető el, hogy a biztosítást kérő a biróság belátása szerint megállapítandó biztosíték összegét készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban (35. §.) a biztositási végrehajtás foganatosítása előtt letenni legyen köteles. A 224. §. esetében azon összeget, melynek erejéig a biztositási végrehajtás elrendeltetik, bemutatott adatok figyelembe vétele mellett a bíróság belátása szerint állapítja meg. 228. §. A biztositási végrehajtás ingóságokra foglalás és becslés által jelen törvény II. fejezetének szabályai szerint, ingatlanokra pedig a zálogjog bekeblezése által foganatosittatik. A zálogjog bekeblezése végett a mennyiben a 19. §. esete nem forog fen, az illetékes telekkönyvi hatóság kerestetik meg. A biztositási végrehajtási zálogolás és becslés joghatálya a kielégítési végrehajtási zálogolás és becslés joghatályával azonos. — A zálogjog bekeblezésének joghatálya az e részben fenálló jogszabályok szerint Ítélendő meg. A biztosítási végrehajtás költségeit a biztositási végrehajtást kérő tartozik előlegezni. Ezen költségek, a mennyiben a biztositási végrehajtás a 231. vagy 234. §§. szerint fel nem oldatik, s az alapperben ellenkező meg nem állapittatik, a biztosítást szenvedett felet azon esetben és azon arányban terhelik, ha és a mennyiben ugyanő a perköltségekben elmarasztaltatott. 229. §. Jogában áll annak, a ki ellen a biztositási végrehajtás rendeltetett, a zálogjog bekeblezésének vagy a biztositási végrehajtás foganatosításának megtörténte előtt a biztosítandó összeget készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban (35. §.) bírói kézhez letenni, mit ha teljesít, a biztositási végzés foganatosítása beállítandó, illetőleg az ingókra foganatosított biztositási végrehajtás felodása vagy a zálogjog bekehlezésének kitörlése hivatalból rendelendő el. Ugyanez teendő akkor is, ha a felek kezes jótállása, kézi zálog adása által, vagy más módon való biztosításban egyeztek meg. 230. §. Azon fél, ki ellen biztositási végrehajtás rendeltetett, a biztositási végrehajtást rendelő végzés ellen felfolyamodást nem használhat, hanem a végzés kézbesítésétől számított 8 nap alatt kifogásokkal élhet a következő esetekben : a) ha a biztositási végrehajtás a 221—225§§. ellenére rendeltetett el; b) ha a követelés a biztositási végrehajtás elrendelése előtt teljesen fedezve volt A kifogásoknak a további eljárásra halasztóhatálya nincsen. 231. §. A kifogások azon bírósághoz adandók be, mely a biztositási végrehajtást elrendelte. A kifogások felett a járásbíróság sommás, a törvényszék jegyzőkönyvi tárgyalást tart és a biztositási végrehajtás fentartása vagy feloldása tárgyában végzés által határoz. A körülményekhez képest a biróság a feltétlenül elrendelt biztositási végrehajtás fentartását a 227. §. szerinti biztosíték letételétől teheti függővé. Azon végzés ellen, mely által az elrendelt biztositási végrehajtás feloldása, vagy biztosíték letételétől függővé tétele rendeltetik, a biztosítást kérő fél halasztó hatálylyal biró felfolyamodást használhat. Az ellenfél által használt felfolyamodásnak halasztó hatálya nincsen. 232. §. Biztosítási végrehajtás utján lefoglalt ingóságoknak árverés utján való eladatása az érdeklettek valamelyikének kérelmére elrendelendő, ha azok nagy értékcsökkenés vagy aránytalan költségek nélkül el nem tarthatók. Ezen esetben az eljárásra nézve a 104. §. intézkedései megfelelően alkalmazandók. 233. §. Ha a követelés iránt per van folyamatban, a megrendelt és foganatosított biztosítás a pernek jogerejü birói határozattal való eldöntéséig hatályban marad, s azon esetben sem oldandó fel, ha az alsóbiróságoknak még jogerőre nem emelkedett ítéletével a biztosítást kérő keresetével elutasittatott; vagy azon ítélet, melynek alapján a 222. §. szerint biztositási végrehajtás rendeltetett, feloldva, póteljárás rendelése mellett megsemmisítve, vagy még jogerőre nem emelkedett ítélet által megváltoztatva lett. Ha azon ítélet, melynek alapján a biztositási végrehajtás elrendeltetett, a felsőbb bíróságnak jogerőre emelkedett Ítélete által az egész eljárás?