Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 39. szám - Az inductiv-bölcsészeti módszer a jogtudományban s különösen a büntető-jogban. [3. r.]

Hetedik évfolyam. 39. szám.. Budapest, 1877. september 27. Htgjelen minden csütörtökön ; a .magyar jogászgyűlés" tartama alatt naponkint. MAGYAR \ kéziratok a sierkesitdséghei, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendSk. THEMIS Szerkesztőség : V. Nagy korona-utcza 14. sz. ^LŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoi. hordással, vagy vidékre bérmenteí szétküldéssel) a .Magyar Themis"-re, az .Igazságügyi rendeletek tára* én a „Düntvények gyűjteménye" czimű mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévrfc 3 forint, negyedévre 2 forini 60 kt. Az elífizetési pénzek bérmentesen, vidékről leg czélszerübben postautalvány útján küldendőit. Kiadó-hivatal: IV. barátok tere 7. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. 'Hjilön mellékletek: a „^'öntvények gyűjteménye," és az „3gazscL(jűgyi rendeletek tára." Felelős szerkesztő: Er. HF'a^er Xjáiszló. Kiadó: az „.A.tlien.ae-a.m" részvénytársaság. TARTALOM: Az inductiv-bölesészeti módszer a jogtudományban a különösen a büntető-jogban. Dr. 8 c h i c k Sándortól. — Örökösödési jogunk reformjához. Enyiczkey Gábor budapesti ügyvédtől. — Közigazgatási bíráskodás. (A közigazgatási biráskodás Bajorországban.) G r u b e r Lajostól. — Mikép értendő a közkereseti társaság tagjainak egyetemleges felelőssége ? Dr. Wittmann Mór budapesti ügyvédtől. — Jogirodalom. (A magyar telekkönyvi rendtartás mai érvényben. Irta Zlinszky Imre, kir. táblai biró, m. tud. akadémiai tag, a jogtudományi államvizsgálati stb. bizottságok tagja). Dr. R. E. — Jogeset. (Az első »Haza«-»Tisza«-per bírósági eldöntése). — Törvényjavaslata végrehajtási eljárásiól. (Folytatás). — Az ügyvédi kamarákból. — Legközelebbi csődbejelentési határidő. — Kivonat a >Budapesti Közlöny«-ből. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A >Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Előfizetési felliivás MAGYAR* THEMIS 1877-iki negyedik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis" az „Igazságügyi rendeletek tára**, az „igazságügyi törvények, anyaggyüjteménynyel" és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az >Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 7. sz. Vidéki előfizetőinket, kiknek előfizetése f. h. végével lejár, kérjük, szíveskedjenek az előfizetést megújítani, mivel máskülönben a lapot nem küldhetjük tovább. A kiadó-hivatal. ÁAz inductiv-bölcsészeti módszer a ( jogtudományban s különösen a büntető-jogban. Dr. Schick Sándortól. (Befejező czikk.) A történelmi iskola, melynek felfogása a buddhisticus reformrendszerben s még nagyszerűbben a római jog fejlődésében gyakorlati érvényesülésre jutott, visszatért ugyan a való létköreihez, de bajója csak a part mellett labodázott; a Gans, Du Boys s mások által követett ujabb egyetemesb irányú inductiv módszer pedig, mely az előbbi iskola kicsinyes felfogását szélesebb körbe átviszi, azon nagy hibába esett, hogy bölcsészeti iránytű nélkül bolyong az inductio tengerén: mig a jogbölcselők ex professoazon másik egyoldalúságban szenvednek, hogy épen elfordulnak a reális világtól, hogy házat vélnek építhetni építkezési anyag nélkül. Az első, ki ezen két módszer egyoldalúságán túlemelkedve, egyetemes, genetikus vizsgálatokra alapította jogtörténelmi buvárlatait, Maine,T) ki az exact tudományokban már általában, az összehasonlító nyelvtudomány s a művelődéstörténelem terén pedig mindinkább meghonosuló szerves történetbölcsészeti módszert a ') Henry Sumner Maine: Ancient Law. Lonion 1870. jogra kezdte alkalmazni.l) De az ő módszere is inkább bölcsészetileg finomított jogtörténelmi, mint történelmi fegyverekkel küzdő jogbölcseimi módszer. Az inductivbölcsészeti módszernek a jogban egyedüli czéljacsak az lehet, hogy a jog alapjának, az emberi természetnek s az annak megfelelő általános elveknek megismeréséhez vezessen ; tehát czéljára nézve tisztán bölcsészeti, és csak eszközének nyers anyagára nézve történelmi, — ezt nem szabad szem előtt téveszteni. A jogintézmények fejlődésének szerves felfogása, azoknak az illető hely s idő szelleméletével való okszerű kapcsolatbahozása magában véve nem a c z é 1, az még mindig csak tudási, bár talán érdekes tudási anyagot nyújt, mint minden más régiséggyüjtemény; tudományos becset csak akkor nyer, ha elemzés s öszszehasonlitás alapján a magasabb czélra feldolgoztatik. Ezen módszer tudományos heroismust igényel, mert ez csakis akkor vezethet czélhoz, ha tervszerű egyetemes irányú, szerves nyomozásokra alapittatik; ez herkulesi munkát igényel, melynek köre Aegyptom sírboltozataitól a Himalaya hókoronázott gránitoszlopai, a forró égöv színjátékában fénylő déltől a skandináviai éjszak varázs-erdőiig húzódik; — mely előtt tenger nyilik: de hisz, ha nem mertük volna a tengert beutazni, még mai napon sem ismernők a földet. De nem is lehet egy ember feladata, hanem a tudományos nyomozásnak módszere, mely nemzedékeknek munkát ád. >So eine Arbeit wird eigentlich nie fertig« (Göthe),2) sokkal inkább áll e módszerre vonatkozólag, mit Du Boys a tisztán jogtörténelmi módszerre nézve mond: »L'histoire complete du droit, dans ces rapports avec l'histoire de la civilisation des peuples, depuis le commencement du ')Pulszky Ágost: » Ancient Law« cz. m. a m. t. akadémia megbizásábóli fordítása. Budapest, 1875. Bevezetés XIX—XXII. 1. ») »Ein nestorisches Lében zum Einsammeln, dann zur 2-ten Hálfte, zur Verarbeitung des aufgesammelten Stoffes ein ebensolanges, ruhiges Lében, Zuströmen der áusseren Güter zur Anschaffung des Geráthes, unermessliche Sammluugen von Büchern und Urkundeu und anderén Denkmaleru, vor Allém aber Jugendliohkeit des Lebens, Frische der Kraft. So das Ideál der Riesenkraft eines noch nicht geborenen, glücklichen zur Vollendung des Biesenwerkes mit irdischer über irdischer Miichte Guust und Mit•wirkungi.— Wachsmuth Vilmos: Europ. Sittengeschichte. Leipzig 1831. Vorr. monde jusqu'a nos jours, serait une oeuvre immense, dont la vie d'un homme ne suffirait pas á rassembler les matériaux« l) s igen helyesen mondja Dell' Adami: »Az osztott munka egyesitése a tudományban, a szellemi gazdaságban oly szükséges és hatásos, mint az anyagi gazdaságban<.2) Ezen módszer szerint a tudományos munkának két stádiuma van: a gyűjtés, mely az anyagot terjedelmének egész szélességében felöleli, s a construalás, mely az anyagot mélyében áthatva, bölcseleti gondolkodás segítségével átszellemiti, a czél érdekében feldolgozza. Felette fáradságos, mert az eredmény csak azon arányban válik biztosabbá, mely arányban kitágul a nyomozás egyetemessége, miután itt a gondolkodó nem hoz kívülről magával már kész iránytűt, útmutató a priori-elveket, mint a philosophiában, hanem magában az adatok tömkelegében kénytelenül felkeresni az Ariadné fonalat, a következményekből a forráshoz, az okozatokból az okhoz, az ész objectivált világából az észalany felismeréséhez kell jutnia. S ezen kutatásnál kétségtelen sok adat is lesz öszszehordva, mely hasznavehetetlen marad, de hiszen minden mű alkotmánynál nagy része a kalleotechnicus anyagnak esik el hasznavehetlenül. Hogy az ily kimeritő tárgyi kutatásokra fektetett bölcselkedés az egyedüli ut, mely tapasztalati elvek fonalán az igazság felismeréséhez vezet, annak fényes bizonyságát kezdi nyújtani a statistika, mely kimutatja, hogy csakugyan létezik egység a tünetek sokféleségében. »In der geistigen und moralischen Welt herrschen so gut wie in der physischen Welt feste Gesetze«.5) »Les principesconstitutifs du droit criminel sont éternels comme la morale elle-méme, comme la distinction du bien et du mal«.4) »Der sociale Fortschritt steht eben so gut. unter der Iierrschaft natürlicher Gesetze, als körperliches Wachsthumt.5) Ily s hasonló elveket számtalan') D u Boys: Hístoire d. di óit. ci im. d; peuples aae. Pref. 1. 1. s) Dr. Dell' Adami Rezső: Az anyagi magyar magánjog codifikátiója. Budapest 1877. 313. lap. 3)Twesten E.: id. m. L kot. 139. 1. •)Code d. Loix d. Gentoux: Préf. 7. 1. s) Jolin William Draper: Geschichte dec