Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 38. szám - Párhuzamok a magyar és az osztrák büntető-törvénykönyv jajavaslata közt. [1. r.]

Hetedik évfolyam. 3é. szarm. Budapest, 1877- september 20. Wc«je*cn Minden eaBtertokín i * •."»»«>*' !••••>• tyUlét" tartama elett naponkint. A tétiratok a aierkautíaégkei, a magrondotésok te rtclamatiok a kiadéki*atarkoi lotéiemiík. MAGYAR ^LŐFIZETE £J ARAK THEMIS Szerkesztőség : V. Nagy korona-irtcza 14. sz. (kelykan li.ilot kordánál, vtgy vidékre bérrceutei ezétküldérea!} a „Magyar Thamis'-ro. ai ,lga:sioDgv rendeletek tára" *o a „Döntvények gyűjteménye" tzimü mellékJrwkkel egyfliie«*D: egész érre 10 forint, félérre > forint, negyedévre 2 forint 60 kr. A i eUflzetési pénzek bérmenteien, vidékrí'l leg ezélezerdbbeD p ó B t aut alvány útján kJldendók. Kiadó-hivatal: IV. barátok tere 7. SÍ. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGASZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. liülőn mellekletek: a „^Döntvények gyűjteménye," és az „Ügazsátjügyi rendeletek tára." Felelős szerkesztő: XDr. UTe^rer Xj&BZló. Kiadó: az „^,tla.erlSl,e•UJacl•"• részvénytársaság. TARTALOM: Párhuzamok a magyar és az osztrák büntető-törvény könyv javaslatai közt. Dr. F a y e r Lászlótól. — Közigazgatási bíráskodás. (A közigazgatási bíráskodás Poroszországban.) Gruber Lajostól. — Még egy szó a végrehajtás korlátozásáról. Dr. 8. M. — Jogeset azon kérdés megvilágítására, vajon benevolum vagy akár kényszerű seqnestrtimot is telekkönyvi clausulákkal helyettesíthetni-* s utólag módosithatni-e ? Dr. V i d a Lajos budapesti ügyvédtől. — Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. (Folytatás). — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidő. — Kivonat a >Budapesti Közlöny<-bűl. — (Csődök. — Csödraegazüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A váltó-törvény anyaggyüjteménynyel. Párhuzamok a magyar és az osztrák büntető-törvénykönyv javaslata közt. I. Három évvel ezelőtt CBaknem ugyanazon időben tétetett közzé a magyar és az osztrák büntető-törvénykönyv javaslata; most ismét karöltve lép a nyilvánosság elé a képviselőház bizottsága által revideált szöveg Lajtán innen és Lajtán tul. A magyar javaslat uj szövege teljesen előttünk fekszik; az osztrák javaslatnak csak I. (általános) és III. (kihágások) része van véglegesen megállapitva és közzétéve, — a II. rész (különös rész: büntettek és vétségek) eddig egyedül a kormányjavaslat szövegezése szerint ismeretes. Az osztrák javaslatban mutatkozó ezen hézag okozza, hogy párhuzamunk ezúttal az általános részre szorítkozik. S őszintén megvallva, szivesebben is foglalkozunk az általános részszel, raivel itt a magyar javaslat nem tartalmaz oly sok boszantó hibát, mint a különösben. A két javaslat összehasonlításánál első kérdésként merül fel a büntetendő cselekmények felosztása. Felesleges mondanunk, hogy mindkét javaslat a hármas felosztást fogadja el. De egészen más a magyar javaslat hármas felosztása és más az osztráké. A magyar javaslatban egyesegyedül a büntetés neme képezi az elválasztó momentumot. A bűntett büntettetik kizárólag halállal, fegyházzal vagy börtönnel, a vétség fogházzal;') mihelyt a biró a börtön helyett fogságot szab ki, a cselekmény, mely különben bűntett volna, eo ipso vétséggé válik. Az osztrák javaslat szerint ellenben akkor, ha a biró a büntetendő cselekményre a törvényben meghatározott súlyosabb és enyhébb büntetési nemek közül az enyhébbet alkalmazza, ez által nem teszi a büntettet vétséggé, hanem megtartja a » bűntett* qualifikátiót. Hátránya ez utóbbinak az, hogy a fogház (Gefangniss) nem kizárólag mint a vétségek büntetése alkalmaztatik, hanem a bűntettekre is; tehát a hármas felosztás a bünte') Az államfogház e tekintetben közönyös büntetésnem, s azért mint különállót e helyen nem veszszük figyeeaibe. tésnemek alkalmazásában nem lel oly praegnans kifejezést, mint a magyar javaslatnál. Másrészt azonban nem szabad szemelől téveszteni, hogy a magyar javaslat által követett rendszer sok anomáliát fog teremteni, így pl. ugyanazon bűntett több tettesének egyike bűntettben, másika vétségben íog bűnösnek mondatni a szerint a mint személyes tulajdonságaik vagy körülményeik a büntethetőséget enyhítik vagy nem; ezen kivül elő fognak fordulni igen sajátszerű qualifikátiók, mint pl. a ^gyilkosság vétsége* ha a 84. §-ban megnevezett ifjú személyek a 90. (most 92.) §. alapján fognak elitéltetni. Maga a büntetési rendszer is egészen eltérő a két javaslatban. A halálbüntetést az osztrák legújabb szöveg nem ismeri, s ezzel az egész javaslat a mienkkel szemben előrehaladott reformjelleget nyer. A szabadságbüntetések nemei az osztrák javaslatban a német törvény nyomán a fegyház (Zucbthaus), a fogház (Gefangniss) és az elzárás (Haft, a kihágások számára); holott a mi javaslatunk e tekintetben a franczia-belga-olasz rendszert követi és a fegyházat, a börtönt és a fogházat különbözteti meg, a kihágások számára pedig fentartja az »elzárást«. A szabadságbüntetések maximuma tekintetében épen megfordítva, a franczia rendszerű törvények által elfogadott 20 évet az osztrákban találjuk fel, a humánusabb német törvény 15 évi maximumát pedig a magyar javaslatban. A fegyház minimuma az osztrák javaslatban egy év, a fogházé egy nap; a magyarban a fegyházé két év, a börtöné hat hónap (a kormányjavaslatban egy év volt), a fogházé egy nap. A minimum leszállítását e sorok irója sürgette; de semmi rátiója nincs annak, hogy a börtönét leszállították, a fegyházét pedig nem. Egy évi minimum bármily intensiv szabadságbüntetésre elég; ha egyes bűntetteknél szükséges a magasabb minimum, azt a különös részben kell kiszabni, nem pedig mint kivétel nélküli szabályt az általános részben. A mi a szabadságbüntetésnemeknek kölcsönös viszonyát illeti, a magyar javaslat szabadságbüntetései egymástól teljesen függetlenek, — a bűnös cselekményekre a törvényben csak egy büntetésnem szabatik kJ: egyedül a 92. §. esetében, ha t. i. »az enyhítő körülmények annyira nyomatékosak vagy olyan nagy számmal forognak fen, hogy a cselekményre meghatározott büntetésnek legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne* : van joga a bírónak az enyhébb büntetésnemet alkalmazni. Az osztrák javaslat az alternatív rendszert adoptálja és már a rendes büntetést két büntetési nemben szabja ki oly módon, hogy a fegyház mellett helyt foglal az államfogház vagy a fogház; a biró tehát két büutetésnem közt választhat és azt alkalmazza, a melyik a concret esetnek jobban megfelel. A szabadságbüntetések constructiója tekintetében a magyar javaslat fölötte áll az osztráknak. Míg az utóbbi annak kimondására szorítkozik, hogy a magánelzárás legfölebb három évig tarthat és hogy a feltételes szabad lábra helyezés a büntetés háromnegyed részének kiállása után helyt foglalhat: addig a magyar javaslat a magánfogság maximumát egy évben állapítja meg, a közvetítő intézeteket létesiti, s általában az ir rendszert csaknem minden részleteiben adoptálja. Ellenben a magyar javaslat jogkövetkezményi rendszere messze hátramarad az osztráké mögött. Az utóbbi szerint a fegyházra való elltéltetéssel eo ipso össze van kötve az állampolgári jogok megszorítása tiz évig terjedhető időre ; a fogházbüntetés mellett kimondathatik ezen jogkövetkezmény bizonyos esetekben öt évig terjedhető időre. Senki sem fogja tagadni, hogy ezek relatíve elég humánus határozmányok; mert ha figyelembe veszszük, hogy a fogháznál csak facultativ kiszabásnak van helye és hogy még az időleges fegyház jogkövetkezményeinél is hiányzik a minimum, (tehát a biró még a fegyháznál is oly csekély időre szoríthatja a jogkövetkezményeket, a mint jónak látja^: világos, hogy ezen törvényjavaslat szerint minden esetben