Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 38. szám - Közigazgatási biváskodás. [15. r.]

— 310 — a biró belátásától függ, hogy a jogkövet­kezmények kiszabas3anak-e vagy nem.1) A magyar javaslat határozmányai sok­kal terhesebbek és e mellett észszerütlenek. A javaslat különbséget tesz a befejezett büntetendő cselekmény és a kísérlet közt, továbbá a rendes büntetés és a 92. §. alap­ján kiszabott büntetés közt. Ha az elköve­tés befejeztetett és a rendes büntetés szabatik ki, akkor a ^mellékbüntetése ki­mondása a bíróra nézve kötelező'; ellen­ben a kisérlet és a 92. §. esetében a f a c u 1­t, a t i v kiszabásnak van helye. Hogy mily okoskodáson alapszik ezen megkülönböztetés ; hogy miért kell a legsúlyosabb bűntett 15 évi fegyházzal sújtott kísérleténél a jogkövetkezmények kiszabásának facultativnak lenni, a pár havi fogsággal illetett vétség elkövetésénél pedig kötelezőnek: ezt nű véges eszünkkel felfogni nem tudjuk. Bármeny­nyire örvendetes, hogy a jogügyi bizottság rést ütött a miniszteri javaslat merev jogkö­vetkezményi rendszerén, kimondjuk, hogy ha a kötelezőség elve a befejezett bűnös cselekményeknél is nem rontátik le, a codex, a mellett hogy nem sokat vészit szigorá­ból, előreláthatólag oly praxist teremt, mely hemzsegni fog az emiitetthez hasonló carricaturáktól. Nem különben nagyon szigoritó mo­mentum az, hogy mig az osztrák javaslatban a minimum teljesen hiányzik, a mienkben a bűntetteknél a jogkövetkezmények kisza­bása 3 és 10. a vétségeknél 1 és 3 év közt van változhatlanul megállapitva. Végül nem mulaszthatjuk el ezúttal is — még kapuzárás előtt — niegemliteni. a mire már többször utaltunk, hogy a jog­következmények nomenclaturája teljesen el­hibázott. Nem szólunk a >mellékbüntetés* elnevezésről. Ha ez a szó oly nagyon tet­szik, ám használják. De a hivatalviselésí képesség felfüggesztését a >hivatal­Aresztés< szóval kifejezni akarni, oly vállalat, mely absolute nem bir értelemmel. Hivatalvesztésre lehet ítélni azt, akinek hi­vatala van ; de ha valamennyi gyilkost, rab­lót, tolvajt, csalót és gyujtogatót >hivatal­vesztésre« fogják itélni, ez csak arra lesz alkalmas eszköz, hogy az Ítélethirdetés két­ségkívül kissé kedélynyomasztó actusa — derültséggel füszereztessék. Áttérünk a kisérlet fejezetére. A magyar javaslatban itt egyrészt több örvendetes jelenségre akadunk, másrészt azonban egy oly §. is tűnik elénk, mely elékteleníti az egész fejezetet. E sorok írója, két módosítvány mel­lett küzdött a kisérlet tekintetében. Az egyik a kisérlet definitiójára vonatkozott és azt czélozta, hogy ne az eredeti javas­lat franczia rendszerű szövege, hanem az osztrák javaslat definitiója fogadtassék el, mely a kisérlet constitutiv elemeinek fel­sorolására szoritkozik;:) a másik az eredeti szövegben foglalt > külső kényszer nél­•) Úgyszólván csak a tényleg birt hivatal elvesztése van kötelezőleg kimondva, s e tekintetben is nyújt a javas­lat uéuii könnyitéseket. Valósággal szigorú határozmány­naic csak a 40. §. 2. bekezdése mondható, mely szerint azon esetben, ha az életfogytig tartó fegyház időlegesre változtatik át, a jogkövetkezmények 10 évig tartanak : te­hát absolut módon meghatározott időtartam. Ezen eset azonban igen ritkán fordnl elö\ »Magyar Themisi 1S7C. 17. az. küli elállást* az >önkénytes« elállással kí­vánta felcseréltetni.') Mindkét módositvány megtétetett a szövegen, s ezzel a kisérlet fejezete az osztrák javaslatéhoz nagyon közel hozatott. De a jogügyi bizottság itt nem állott meg, hanem nekiesett a 66. §. utolsó pont­jának, mely ellen senkinek sem volt kifo­gása, és tett helyébe egy non-sens-t. A 66. (most 67.) §. azon eseteket so­rolja fel, melyekben a kisérlet nem büntet­tetik, és pedig 1. ha a tettes a megkezdett bűntett vagy vétség véghezvitelétől ön­kényt elállott, 2. ha a bűntett vagy vétség tényálladékához tartozó eredményt, mielőtt cselekménye fülfedeztetett volna, önkényt elhárította. Hozzátette aztán az eredeti szöveg-, I hogy »ha mindazonáltal a kísérleti cselek­| mény már magában is büntetendő cselek­j mény tényálladékát képezi, ennek bünte­tése a jelen §. által nem záratik ki<. Ez helyes, mert a büntetlenség ugy jogi mint jogpolitikai okokból csak a meg­kisérlett, de nem a már véghezvitt bünte­tendő cselekményre terjedhet. A jogügyi bizottság azonban e pontot kihagyta és helyébe tette a következő uj §-t: »68. §. Olyan kísérleti cselekmény, mely már magában véve valamely bünte­tendő cselekmény tényálladékát képezi, a jelen fejezetnek (t. i. a kisérlet fejezetének) intézkedései alá uem tartozik, hanem arra a törvény különös részében megállapított büntetés szabandó ki«. Ezzel ki van mondva, hogy a kisérlet mint ilyen csak azon esetben büntettetik, ha a kísérleti cselekmény magában véve valamely büntetendő cselekmény tény­álladékát n e m képezi. Mihelyt a tettes a véghezvitelben annyira haladt előre, hogy a kísérleti cselekmény már magában vala­mely büntetendő cselekmény tényálladékát képezi: a tett megszűnik kisérlet lenni, a kísérletben rejlő súlyosító momentum el­enyészik, és lesz a cselekményből delictum sui generis; vagyis más szóval: ha valaki le akar lőni egy embert és a golyó nem talál, akkor a gyilkosság kísérletében fog bűnösnek mondatni és 5 évtől 15 évig ter­jedhető fegyházzal sujtatik, ha pedig a golyó talált és meghorzsolta a kiválasztott ál­dozat karját, akkor csak könnyű testi sértés vétsége mondathatik ki és egy évig terjed­hető fogház fog büntetésül kiszabatni. Ha áll az, hogy a büntető-törvény az illető nemzet intellectuális erejének hévmé­rője, ez a §. furcsa bizonyítványt fog e te­kintetben számunkra kiállítani. Közigazgat ási biváskodás. Gvuber Lajn^úl. VII. A közigazgatási bíráskodás Poroszországban. (Folytatás). A mi az épitészeti rendésze­tet") illeti, itt az lett megállapitva, hogy a ') L. A budapesti ügyvédegylet évkönyve az 1874. évre 33. 1. °) §. 153. XVII. Abschn. — Jíaupolizei. L. az 1870 : X. t -cz. 10—24. §§-okat. — Nálunk az 1870 : X. t.-cz. 10. S-a által életbe hivatott »f óvárosi közmunkák ta­nácsa* 18 rendes tagból áll. A rendes tagok felét a fő­város képviselői választják közgyűlésükön, másik felét, to­vábbá az elnököt s alelnököt a minisztérium nevezi ki. Ezen tanács a törvényben tüzetesen körülirt feladatán tartományi tanács dönt a városokban ér­vényes tüz- és épitészeti rendészeti szabá­lyok alkalmazása felett s hogy ezen dönté* ellen a kereskedelmi miniszterhez való panasz megengedtetik. Azonban a j á r á s i bizottság,1) (s városi kerületekben a ke­rületi közigazgatási törvényszék) közigaz­gatási törvényszéki eljárásban dönt a hely­ségi rendőri hatóság oly intézkedései elleni keresetek felett, melyek által egy építési engedély megtagadtatik, vagy csak feltéte­lesen engedtetik meg, vagy utólagosan épít­kezési föltételek lettek kiszabva. A kerületi tanács dönt a kerületi kor­mány helyett, a fenálló épitészeti-rendé­szeti-rendtartás szabályai értelmében oly ajánlatok felett, melyek építészet-rendé­szeti szabályok alól való felmentésre irá­nyulnak. ") A mi a kisajátítási') ügyeket illeti, meg lett állapítva, hogy a kerületi tanács hatásköréhez tartoznak mindazon ügyek, melyek eddigelé a kormányelnök­höz tartoztak. A kerületi tanács első fok­ban hozott határozatai ellen a kereskedelmi miniszterhez terjeszthető fel a panasz a mennyiben a rendes jogi ut ki lenne zárva. A >Gesetz über die Enteig­nung von Grun deig en thu m, voni 11. Juni 1874* valamint a >Gesetz, be­t r e f f e n d die V e r f a s s u n g d e r V e r­w a 11 u n g s g e r i c h t e und d a s Ver­w a 11 u n g s s t r e i t v e r f a h r e n, vom 3. Juli 1875* 89. §-ának utolsó bekezdése által a kisajátítási terv megállapítása, és a többi egyenetlenségek elintézése a közigaz­gatási kisajátítási eljárás folyammenetében a közigazgatási törvényszékekre lőn ruházva és ez által a kisajátítási eljá­rásnak közigazgatási oldala szá­mára, azon kérdést illetőleg t. i. vajon s mily módon engedélyeztessék és foganato­sittassék a kisajátítás, a kisajátított részére jogi oltalom lőn biztosítva. A gyakorlat bebizonyította azonban ezen intézkedésnek czélszerütlen voltát s azért a kerületi tanácsra mint autonóm köz­igazgatási hatóságra ruházták ismét rendes közigazgatási u t o n a kérdés közigaz­gatási oldalának elintézését.4)5) Kisajátítási ügyekben tehát mint lát­juk, az uj illetékességi törvény értelmében a közigazgatási törvényszéki eljárás jövőre nézve meg lett szüntetve, azonban azért meg van engedve a feleknek a ren­des jogi utat használni a kártalanítás kérdését illetőleg.0) A mi a szernél}- á 11 ap o t ) és az kiviil felebbviteli hatóságot gyakorol a két város területén általában minden épitéai és épitészeti rendőri ügyben, vala­mint a két városi hatóság, ugy az egyes lakosok fölött. (16. S-) A tanács által adatnak ki a magán-épitkezéai enge­délyek is. (23. (;.! A két városi tanács végzése magán-épit­k<-zési ügyekben is felebbezhetö a fővárosi közmunkák ta­nácsához. Az ekkóp felebbvitt végzés jóváhagyás után, végrehajtás végett, az illető városhoz azonnal visszakülde­tik. Vélemény különbség esetében a fővárosi közmunkák tanácsa által a belügyminiszter eldöntése alá terjesztetik az agy. ($. 24,) ') S- i5:>. !) §• 156. 3) §. 157. XVIII. Abechn. linteignungssachen. — 1>. az 1868: LV. és 1808: LVI. t.-czikkeket a kisajátí­tás r ó I. *) L. Pann: Beitráge stb. 82. t. 5) L. a többsz. id. hazai kisajátítási törvényeket. 6) It. »P r e u ss i e h e s L a n d r e c h t« '§. 11. des ersten Theiles, 11. Titi-l. 7) §. 160. XIX. Abschn. AngelegenHeiten des Perso­nenstandea und der Staatsangehürigkeit. — L. az 1876 : V. t.-cz. 11. §. 2. bekezdés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom