Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 3. szám - Jogi oktatásunk

Hetedik évfolyam. 3. szám. Budapest, 1877. január 18. Megjelen minden csütörtökön ; a „magyar jogászgyüles- tartama alatt naponkint. kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiék a kiadóhivatalhoz intézendó'k. Szerketzt6sig: V. Nádor-útcza 13. sz. MAGYAR THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. JíLOFIZETESI ARAK (helyben házhoz hordánál, vapy vidékre bénneite1 uétHldéaul) a .Magyar Themis'-re, az „Igazságügyi rendeletek tára4 és a „Döntvények gyűjteménye" czimd mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint negyedévre 2 forini 60 kr. Az elóüz !tési pénzek bérnientesen, vidékről leg •dbben postautalvány útján kül ieudSí. Kiadó-hivatal: IV. barátéit tere 7. sz. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLES NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVED-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. 'Külön mellékletek: a „^Döntvények gyűjteménye," és az „igazságügyi rendeletek tára," Felelős szerkesztő: JDx. UTsiy-er László. Ki-uló: az „A.tlienaeum*' részvénytársaság. T ÁRTALOM: A .Magyar Themis* pályázata. — Jogi oktatásunk. Dr. Fayer László egyetemi magántanártól. — Az anyagi magyar magánjog codifikátiója. Dr. Dell' Ailami Rezső budapesti ügyvédtől. — Divatos igazság. V i d a Imrétől. — A kassai díjszabályzat. — Jogesetek. (A földhitelrészvénytársaság ügye a kir. tábla előtt.) — Egyleti ügyek. (Magyar jogászgyülés). — Az ügyvédi kamarákból. (A budapesti ügyvédi kamara körirata a zugirászat tárgyában). — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a .Budapesti Közlöny«-ből. — (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások.) — Külön melléklet: »Gyámügyi törvényjavaslatának egy ive. A „Magyar Themís" pályázata. Lapunk m. c. 45. számában több ügyvéd adományából 5 db. es. arany tüzetett ki a következő kérdés megfejtésére : > Részvénytársaság közgyűlésének határozata ellen a kereskedelmi törvény 114. §-a alapján indított kereset felfüggeszti-e a közgyűlési határozat foganatosítását ? Ha igen, mily esetekben"! <. A kiszabott határidőre öt dolgozat érkezett, melyek átadatván a bírálatra felkért szakférfiaknak (Dr. Apáthy István egyetemi rendes tanár, Dr. Schnierer Gyula osztálytanácsos a kereskedelmi minisztériumban, Janic sek József keresk. és váltótörvényszéki biró), a pályadíj a 4. számú, >Nidla juris ratio aut aequitatis benignitas patitur, ut quae salubriter pro utilitate hofninum introducuntur, ea nos duriore interpretatione contra ipsorum commodum producamus ad severitatem. (L. 25. D. de legib. 1. 3.)< jeligével ellátott dolgozatnak Ítéltetett oda, mint a mely a törvényből kitűnő elmeéllel levont helyes következtetéseinél és világos átlátszó irályánál fogva a díjazásra és különös elismerésre érdemes. Felbontatván a jeligés levél, kitűnt, hogy a dolgozat szerzője : Wíttmann Mór budapesti ügyvéd. Minthogy a 2. számú dolgozat (> Neminem laedere suum cuique tribuerei) becses törvényhozási és irodalmi adatokat tartalmaz a kérdésre vonatkozólag, az 1. számú (*Aide toi et Dieu iáidéra) pedig, habár adatok tekintetében nem oly gazdag mint az előbbi, alaposan hozzászól a kérdéshez: ezen két munkálat is dicséretre érdemesnek találtatott ; szerzőik nevei azonban csak az esetben fognak közzététetni, ha e lapok szerkesztőségével ez iránti beleegyezésöket tudatják. Addig is jeligés leveleik felbontatlanul őriztetnek. A többi jeligés levél elégettetett. A >Magyar Themis* szerkesztősége. J Jogi oktatásunk. A magyar egyetemek jogi oktatásának bajairól a >Pester Lloyd< hasábjain rövid idő alatt két nagyfontosságú dolgozat jelent meg; az egyik Hoffmann Páltól, a másik pedig felsőbb birói karunk azon kitűnő tagjától, ki időről-időre a nevezett lapban K. jegy alatt szólal meg. Mindkét czikkiró nem annyira az uj tanrendben, mint inkább az uj államvizsgarendben látja a bajok forrását. S ebben igazuk van. A kötelező tárgyaknak fokozatosan behozott nagymérvű szaporitása és az az előtti főtárgyak kötelező óraszámának tizről ötre (egy főcollegiumra) való leszállítása nem rontotta volna meg oly nagyon a tanrendet, ha az államvizsgák tekintetében nem történik eltérés azon alapelvtől, hogy azok csakis a quadriennium befejezése után tehetők le. Az államvizsgáknak a quadrienniumba való bebocsátása idézte elő a fel forgatást és teljesen megzavarta az egyensúlyt a jog- és államtudományok közt. Mig azelőtt az oktatás súlypontja a jogi disciplinákban volt, most a jogtudományi tárgyak és különösen a positiv jogok az államtudományok által teljesen háttérbe vannak szorítva. Utalt erre a K. jegyű t. czikkiró is, de csak egész általánosságban ; mi a kérdés ezen oldalát kissé részletesebben kívánjuk megvilágítani. Szóltunk ugyan már a dologról a mult évben ; de nem árt az ilyeseket ismételve felhozni, mivel nagy fontosságú, hogy a most már kétségkívül megindulandó reformnál oly módosítások tétessenek a fenálló rendszeren, melyek alapján a positiv jogi tanulmány a jog- és államtudományi karban az őt megillető helyet visszanyerje. Miben áll az a bifurkátió, mely nálunk behozatott ? Van egy jogtudományi és egy államtudományi államvizsga; továbbá három jogtudományi szigorlat, melyek azokra nézve kötelezők, kik a jogtudományi tudorságot kívánják elnyerni, és két államtudományi szigorlat, melyeket az államtudományi tudorság candidatusai tesznek le. Azon szakmából, a melyből az illető nem tesz szigorlatot, tartozik kiállni a megfelelő államvizsgát, és pedig leteheti a harmadik évfolyam befejezte után bármikor, de mindenesetre az illető szak-igorosumokat megelőzőleg. Ha tehát valaki akár az állam-, akár a jogtudományi államvizsgát a quadrienniumon belől teszi le, az a tudorságot mindenesetre hamarabb elnyerheti, mint aki ama joggal nem él, s bírósági praxisa is hamarabb kezdődhetik. Ezen körülmény okozta azt, hogy a vizsgálati rendszer megváltoztatása által egyszersmind a tanrend is gyökeresen átalakult. Aki tudja, hogy nálunk mindazok, kik a jogi tanfolyamra mennek, rendszerint az ügyvédi vagy birói pályára készülnek, vagy legalább is első sorban ezen pályákat tartják szemök előtt, nem fog csodálkozni azon, hogy a politikai szigorlatokat igen kevesen teszik le az ügyvédségre nézve kötelező jogtudományi szigorlatok előtt. Hogy azonban a quadriennium után azonnal a jogtudományi szigorlatok letevéséhez foghassanak, — melyek elsejétől számittatik a praxis ideje: a hallgatók legnagyobb része a harmadik év végén, vagy legalább a negyedik év folyamában leteszi, vagy legalább le akarja tenni az államtudományi államvizsgát. Ámde az államtudományi államvizsga letevésének előfeltétele az, hogy a hallgató mindazon tantárgyak iránt, melyek a kérdéses vizsgálaton mint külön vizsgálati tárgyak képviselvék, legalább egy félévi collegium hallgatása által magát igazolja; tehát a második és harmadik évben hallgatja a politikai tárgyakat és csak a negyedik évben a jogiakat, vagyis a joghallgató az e 1 ső három év alatt positiv jogi tárgyat úgyszólván nem hallgat, hanem mindez öszszetorlódik a negyedik évre. Ha egy pillantást vetünk az uj tanrendre, ez azonnal szembe fog szökni. Az első évben hallgatják a jogászok az első alapvizsga tárgyait: a római jogot, a jogtörténelmet, valamint a philosophiai facultáson kötelező tárgyakat; a második évben a második alapvizsga tárgyait: aa észjogot, a közjogot és a nemzetgazdaságot. A harmadik év tárgyai a következők: