Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 33. szám - Törvényjavaslat az örökség és a hagyomány megszerzéséről s ezzel kapcsolatos jogviszonyokról és a hagyatéki eljárásról. [3. r.]

az örökhagyó halála, vagy holttányilvánitása után hivatalból meghirdeteni köteles. Közös végrendeletek az egyik végrendelkező halála vagy holttányilvánitása után hirdeten­dők meg. A végrendelet a meghirdetéskor, ha lepe­csételve volt, a pecsét sérelme nélkül felbontatik, s két tanú jelenlétében kihirdettetik. A kihirdetésről jegyzőkönyv vétetik fel, melyben a végrendelet külső állapota leírandó, s a netalán észrevett szabálytalanságok leirandók. A végrendelet által jogilag érdekelt felek, és azok, a kik végrendelet nem létezése esetében törvényes örökösödési joggal bírnának, a végren­delet meghirdetésén jelen lehetnek; de megidézé­sük nem szükséges. Ezeknek a végrendelet külső állapotára és a netaláni szabálytalanságokra vo­natkozó észrevételei röviden a jegyzőkönyvbe fel­veendők. A kir. közjegyzőnél levő végrendelet meg­hirdetésére nézve az 1874-dik évi XXXV. t.-cz. 85-ik §-ának rendelkezése érintetlenül hagyatik. 96. §. A bíróság a végrendelet meghirdetése után a jegyzőkönyv számát és felvételének nap­ját az eredeti végrendeletre reájegyzi, s a jegyző­könyv mellett a végrendeletnek hivatalból hitele­sített másolatát megtartva, az eredetinek záros helyen való megőrzése iránt intézkedik. Ha akar a haláleset-felvétel adataiból, akár magából a végrendeletből az tűnik ki, hogy gyám­hatósági beavatkorás esete forog fent, a végrende­letnek hivatalból hitelesített másolata az 1877. é. . . . t.-cz. . . . §-ának esetében a haláleset-felvé­telre jogosított közegnek, ellenesetben pedig a gyámhatóságnak haladéktalannl megküldendő. A végrendelet által jogilag érdekelt nagy­korú örökösök és hagyományosok, a mennyiben lakásuk tudva van, a végrendelet meghirdetéséről hivatalból értesitendők. Ugyanezeknek, mint azoknak a kik a törvé­nyes Örökösödésre vágynak hivatva, továbbá az örökhagyó, az örökös és a hagyományos hitelezői­nek jogukban áll, a végrendelet eredetijét megte­kinteni, és arról valamint a hagyatéki iratokról általában saját költségökre másolatot venni. 97. §. A 94., 95. és 96. §§. rendeletei az örö­kösödési szerződésekre, és a szóbeli végrendele­tekről készített írásbeli feljegyzésekre nézve is ér­vényesek. 98. §. Ha a haláleset-felvételből vagy e tárgyban tett jelentésből kitűnik, hogy az örök­hagyó szóbeli végrendeletet tett: a hagyatéki bí­róság köteles a szóbeli végrendelet tanúit a vég­rendelet tartalma és a végrendelkezés körülményei iránt haladéktalanul kihallgatni, vagy azok kihall­gattatását lakhelyeik járásbírósága utján eszkö­zöltetni. A tanuk megesketés nélkül, azonban azon figyelmeztetés mellett hallgatandók ki, hogy a mennyiben az örökösödési igények vita tárgyát ké­pezendik, a per során eskü alatt lesznek kihallga­tandók. A felvett jegyzőkönyvnek a gyámhatósággal való közlésére, az érdeklettek értesítésére, és a jegyzőkönyv megtekintésére nézve a 96-ik §. in­tézkedései alkalmazandók. II. Fejezet. Az örökösödési és hagyományi bi­zonyítvány kiadására vonatkozó el­járásról. 99. §. Örökösödési bizonyítványt a bíróság gyámhatósági megkérés, vagy az érdeklettek ké­relme nélkül kiadni nincs jogosítva. Az örökhagyó halálától számított 4 hó el­telte előtt örökösödési bizonyítvány azon esetben sem adható ki, ha ez iránt a megkeresés vagy kó­relem hamarább érkezik a hagyatéki bírósághoz. 100. §. Gyámhatósági beavatkozás esetében, ha az örökjog nem vitás, a gyámhatóság által át­teendő hagyatéki iratok alapján a hagyatéki bíró­ság rendszerint minden további eljárás mellőzésé­vel adja ki az örökösödési bizonyítványt, de csak akkor, ha a hagyatéki tárgyalás során kiegyezett feleken kivül mások a hagyatéki bírósághoz örö­kösödési igényt nem jelentettek be, vagy ellenté­tes örökösi nyilotkozatot nem adtak. 101. §. Azon esetekben, midőn gyámhatósági beavatkozásnak helye nincsen, az örökösödési bi­zonyítvány az érdeklettek kérelmére kiadandó, ha ellentétes örökösi nyilatkozat nem adatott vagy ellentétes örökösi igény nem jelentett be; és azok­nak örökösödési joga. a kiknek részére az örökö­södési bizonyítvány kiadatik, kellően igazolva van. A haláleset-felvétel adatai, arra nézve, hogy az örökhagyó végrendeletet nem tett, kellő igazo­lásnak veendő mindaddig, míg a hagyatéki bíró­sághoz végrendelet nem mutattatott be, vagy vég­rendeleten alapuló örökösödési igény nem jelen­tetett. Ugyanez áll az örökösödési szerződésekre nézve is. 102. §. Törvényes örökösödés esetében, ba az örökhagyó leszármazóí, felmenői, testvérei és ezek leszármazói, ugy házastársa vágynak csupán örö­kösödésre hivatva, a rokonsági összeköttetés iga­zolására a haláleset-felvétel adatai elegendő iga­zolásul fogadhatók el mindaddig, mig ellentétes örökösödési igény nem támasztatott. 103. §. Akár a gyámhatóság megkeresése, akár az érdeklettek kérelme alapján adandó ki az örökösödési bizonyítvány, a hagyatéki biróság, a mennyiben szükségét látja, annak kiadása előtt az ismeretlen igénylőket hirdetményileg hívhatja fel örökösödési igényeiknek 45 napi határidő alatt való bejelentésére. Különösen kibocsátandó ezen hirdetmény akkor, ha az örökhagyó azon helyen a hol elhalt és a haláleset felvétetett, közvetlenül megelőzőleg legalább két évig állandóan nem lakott. Ezen hirdetmény a bíróságnál kifüggesz­tendő, a 124. §-ban emiitett járásbíróságok terü­letén szabályszerűen körzendő, és ha az előterjesz­tett iratok vagy a biróság tudomása szerint a ha­gyaték legalább 1000 frtnyi értéket képvisel, a hi­vatalos lapban háromszor beiktatandó. Ezen eset­ben a 45 napi határidő a 3-szori beiktatás napjá­tól, különben pedig a hirdetmény kifüggesztésének napjától számítandó. 104. §. Az örökösödési bizonyítvány csak azon örökös részére adható ki, a ki gyámhatósági beavatkozás esetében ezen eljárás során az örökség elfogadását kinyilatkoztatta; ezen eseten kivül pedig a bírósághoz adott be az örökség elfogadá­sát tárgyazó nyilatkozatot. Ezen nyilatkozat a bíróságnál élő szóval vagy írásban terjeszthető elő. Az élő szóval előadott nyilatkozat jegyző­könyvbe veendő; az írásbeli pedig közjegyzőileg, vagy a községelőljáróság által hitelesített bead­ványban terjesztendő elő. Az örökösödési bizonyítvány kiadása iránt az örökös által beadott kérvény, ha a fentebbi alakszerűséggel van kiállítva, örökségelfogadási nyilatkozatnak veendő. Ha az örökség tárgyát ingatlanok vagy te­lekkönyvileg bejegyzett jogok képezik, az erre vo­natkozó telekkönyvi kivonat, a mennyiben a hagya­téki iratok között nem lenne, a kérvény mellett be­mutatandó. 105. §. Ha több örököstárs van, rendszerint valamennyi örökösnek örökösödési jogát elismerő örökösödési bizonyítvány adandó ki. Ha az örökös társaság közül egy vagy több a 104. §-nak megfelelő nyilatkozatot nem adott, s a nyilatkozó egy vagy több örököstárs örökösödési bizonyítvány kiadását kéri: a hagyatéki biróság a nem nyilatkozó örökösöket 15 napi meg nem hosszabbítható határidő alatt örökösi nyilatkoza­tának beadására utasítja. Ezen végzés a keresetre hozott idéző végzésre előirt szabályok szerint kéz­besítendő, ha azonban e szerint hirdetményi idé­zésnek lenne helye: a 103. §. rendelkezése alkal­mazandó. Azon örökös, a ki a 15, illetőleg 45 napi határidő alatt örökösi nyilatkozatát be nem adja, a hagyatéki eljárásnál és az örökösi bizonyítvány kiadásánál ugy tekintendő, mintha az örökséget el nem fogadta volna. A határidő lejárta után a nyilatkozó örökös­társak részére az örökösödési bizonyítvány akkor is kiadandó, ha őket az örökség csak részben illetné. 106. §. Ha a 124. §. esetében az egy évi ha­táridő eltelte előtt kéri egy vagy több jelentkezett örökös az örökösödési bizonyítvány kiadatását, ez az egy évi határidő lejárta előtt is kiadható a je­lentkezett Örökösöknek, ha elegendő adatok ter­jesztettek arra nézve elő, hogy erősebb vagy velők egyenlő joggal biró örökös nincsen. Ezen esetben azonban a hagyatéki ingatla­nok átírása iránti megkeresés kiadmányozása (119. §.) az egy évi határidő lejártáig függőben tartandó, az ingóságok birtokba adása pedig meg­felelő biztosíték adásától teendő függővé. 107. §. Ha az örököstársak a vita tárgyát nem képező örökség tényleges megosztása iránt is megegyeztek, az örökösi bizonyítvány kiada­tása irántik érelemben azt is kérhetik, hogy a ha­gyatéki ingatlanok és telekkönyvi jogok az osz­tálynak megfelelően írassanak neveikre. Ezen eset­ben, a mennyiben ebbeli megállapodásuk nem a biróság által vétetik jegyzőkönyvbe, a 104. §-nak megfelelő alakszerűséggel kiállított osztálylevelet bemutatni, vagy beadványukat ugyanazon alaksze­rűséggel ellátni kötelesek. , Hagyatéki ingatlanok eldarabolása esetében a telekkönyvi törvényeknek megfelelő vázlat is be­mutatandó. 108. §. Ha csupán a 102. §.-ban emiitett ro­konok és házastárs örökösödnek, gyámhatósági beavatkozás esete pedig nem forog fent: az örö­kösöknek, a mennyiben az örökség vita tárgyát nem képezi, jogukban áll örökösi nyilatkozatukat és az örökségi bizonyítvány kiadása iránti kérel­möket, a haláleset-felvétel beterjesztéséig az erre jogosított közeg előtt élőszóval előterjeszteni, ki azt jegyzőkönyvbe veszi, s aláírásával ellátandó ezen jegyzőkönyvet a haláleset-felvétellel együtt a hagyatéki bírósághoz beterjeszti. Ha a felek a hagyatékhoz tartozó ingatla­nok és telekkönyvi jogok tényleges megosztása tárgyában is megegyeztek, ebbeli megállapodásuk­nak is a jegyzőkönyvbe felvételét kívánhatják. A felek által bemutatandó telekkönyvi kivo­nat, s esetleg eldarabolási vázlat az iratokkal együtt beterjesztendő. 109. §. Az örökösödési bizonyítványnak az örökhagyó nevét, halála napját és helyét, vagy holttányilvánitásának időpontját, az örökös ne­vét és lakását, az örökség átszállásának jogezi­mét, ha az örökséghez ingatlanok és telekkönyvi bejegyzés tárgyát képező jogok tartoznak, ezeknek tüzetes megjelölését, és ha az örököstársak a tény­leges osztályra nézve is megegyeztek, azt is tartal­mazni kell, hogy a hagyatéki ingatlanok és telek­könyvi jogok a tényleges osztálynak megfelelően mi módon írandók az örököstárs nevére. Ha a szerzeményi és öröklött vagyonban, ugy utóbbiból az apai ági és az anyai ági vagyon­ban különböző örökösök örökösödnek, ezen körül­mény, és ba valamelyik minőségű vagyonban töb­ben örökösödnek, a megfelelő örökösödési hányad is az örökösödési bizonyítványban kitüntetendő. Özvegyi jog esetében e jog az örökösödési bizonyítványban megjelölendő, és ennek az örökös nevére való telekkönyvi átírással egyidejűleg leendő telekkönyvi bejegyzése is elrendelendő. Ha a közvetlen örököst csupán az örökség holtiglani, vagy határidőhöz kötött haszonélve­zete illeti: e körülmény, továbbá az utóörökös neve és lakása, több ily örököstárs örökösödési hányada a bizonyítványban kiteendő, s az ingatlanok és te­lekkönyvi jogoknak az utóörökösödési igény kitün­tetése melíett való átírása rendelendő el. Ugyanezen szabály megfelelően alkalma­zandó akkor is, ha feltételtől függő örökösödés esete forog fent. Az örökösödési bizonyítvány az örökösnek, illetőleg az örököstársaknak, a hagyatéki gond­noknak, a végrendeleti végrehajtónak, az özvegyi joggal biró özvegynek, a helyettesitett és utóörö­kösöknek, feltételes örökösödés esetében pedig azoknak is kézbesítendő, kiknek öröks jgi igénye a feltétel beálltától vagy meghiúsultától van füg­gővé téve. 110. §. Ha az örökhagyó Magyarország te­rületén kivül halt meg, örökösödési bizonyítvány csak akkor adható ki, ha az örökhagyó magyaror­szági alattvaló volt, vagy Magyarországon ingat­lan vagyont avagy telekkönyvi bejegyzés tárgyát képező jogot hagyott maga után. Utóbbi esetben az örökösödési bizonyítvány csak a Magyarorszá­gon levő ingatlan vagyonra, vagy telekkönyvi be­jegyzés tárgyát képező jogra terjedhet ki. 111. §. Hagyományi bizonyítvány a gyám­hatóság megkeresésére a hagyományos vagy más­jogilag érdekelt fél kérelmére rendszerint az örö­kösödési bizonyitványtól elkülönítve adandó ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom