Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 33. szám - Törvényjavaslat az örökség és a hagyomány megszerzéséről s ezzel kapcsolatos jogviszonyokról és a hagyatéki eljárásról. [3. r.]

— 266 — Hagyományi bizonyítvány az örökség megnyíltától számitott 4 hó eltelte után és csak akkor adható ki, ha azon végrendelet vagy örökösödési szerződés, melynek alapján a hagyományi bizonyitvány-kiadás kéretik, meghirdettetett, és sem ezen végrendelet sem a hagyomány vita tárgyát nem képezi. A hagyományi bizonyitvány kiadása iránti kérelem előterjesztésére a 104. alakszerűségei alkalmazandók. 112. §. Gyámhatósági beavatkozás esetében, ha a hagyaték-tárgyalás során hagyományi bizonyítvány kiadása is kéretett, valamint akkor is, ha az örökösi és hagyományi bizonyitvány kiadása tárgyában együttes kérelem terjesztetett elő: a bizonyítványok együttesen adhatók ki. A 22. §. esetében, ha a hagyomány tárgyát ingatlan vagy telekkönyvileg bejegyzett jog képezi, az örökösödési bizonyítványba ezen hagyomány átszállását tárgyazó bizonyitvány is befoglalandó, ha csak a hagyományos a hagyatéki bírósághoz a 104. §. alakszerűségei szerint a hagyomány visszautasítása iránti nyilatkozatot nem terjesztett elő. 113. §. A hagyományi bizonyitvány tartalmára és a bizonyítványról való értesítésre a 109. §. intézkedései alkalmazandók azon eltéréssel, hogy a bizonyítványban a hagyományos neve és lakása, a hagyomány átszállásának jogczime, a hagyomány tárgya, és ha ugyanazon hagyománytárgy több hagyományost illet, a hagyományi hányad, végre a 22. §. eseteinek kivételével azon személy neve és lakása is kiteendő, a kit a hagyomány-kiszolgáltatási kötelezettség terhel. Ha a hagyomány kiszolgáltatása iránti kötelezettség valamely másik hagyományost terhel, e hagyományi bizonyitvány kiadásáról ez is értesitendő. 114. §. A hagyatéki bíróságnak az örökösi és hagyományi bizonyitvány kiadása előtt jogában áll a feleket a hiányok pótlására végzésileg utasítani ; sőt a mennyiben ez az akadályok elhárítására szükséges,, az érdekletteket tárgyalásra megidézni. 115. §. Ha az örökösödési jog vitás (16. §.) nevezetesen, ha ellenkező vagy eltérő örökösi nyilatkozatok adattak be, ha ellenkező vagy eltérő örökösödési bizonyitvány kiadása kéretik, vagy ha áz, a ki az örökségre igényt tart, a hagyatéki vagyonoknak más által történt bíróságon kívüli birtokbavétele vagy kizárólagos birtoklása ellenébe birói segélyért folyamodik: a bíróság az összes érdeklett feleket azon utasítással idézi meg hagyatéki tárgyalásra, hogy örökösödési igényeiket tanúsító okirataikat a tárgyalás során terjeszszék elő. Gyámhatósági beavatkozás esetében, ha az örökhagyó halálától számitott 4 hó alatt az örökségi igényre egyezség nem jött létre: bármelyik nagykorú örökös örökösödési igényének előterjesztése mellett birói beavatkozást kérhet. Ezen esetben a hagyatéki biróság a gyámhatóságot a hagyatéki iratok elküldése végett megkeresi, s az összes érdekletteket a fentebbi utasítás mellett a hagyatéki tárgyalősra megidézi. A biróság a tárgyalás során a feleket a sommás eljárás szabályai szerint hallgatja meg, s a mennyiben a felek között egyezséget létrehozni nem sikerült a felek által előterjesztett adatok alapján, további bizonyítási eljárás mellőzésével, az örökösödési illetőleg hagyományi bizonyitvány kiadása, s az örökség ideiglenes birtoklása iránt végzés által határoz. 116. §. Ha az örökhagyó végrendeletet vagy örökösödési szerződést hagyott hátra, és ezek alaki kellékek tekintetében a törvény rendeletének megfelelnek, rendszerint a végrendeleti vagy szerződési örökös látandó el örökösödési bizonyitványnyal és helyezendő az örökség ideiglenes birtokába. Ha a végrendelet vagy örökszerződés ellenébe azok támasztanak igényt, kiknek a törvény köteles részt (törvényes osztályrészt) biztosit, a biróság, minden körülmények megfontolása után határozza el, vajon a végrendeleti örökös az egész örökségnek vagy csak azon részének birtokába helyeztessék-e be, mely a törvényes örökösök köteles részének levonása után fentmarad, avagy pedig a birtokba helyezést és az örökösödési bizonyitvány kiadását a szükség-örökösök igényeinek megfelelő biztosításától tegye függővé. Ha az örökhagyó életkoránál fogva érvényes j végrendeletet nem alkothatott, vagy érvényes örökszerződést nem köthetett, valamint akkor is, ha a végrendelet vagy örökszerződés a törvényes alaki kellékekkel nem bír: a végrendeleti vagy szerződési örököst birtokba helyezni és örökösi bizonyitványnyal ellátni nem lehet. Ha minden alaki kellékekkel ellátott két vagy több végrendelet van, az utóbb kelt irányadó. Végre ha nincs végrendelet vagy örökszerződés, a biróság a törvényes örökösödés elvei szerint határoz. Ha az örökhagyó oly özvegyet hagyott hátra, kit a fenálló törvények szerint özvegyi jog illet, a biróság csak az özvegyi jog sérelme nélkül intézkedhetik. Az örökösödési bizonyitvány kiadásával egyidejűleg az előbb valamely örökös vagy örököstárs kérelmére elrendelt zárlat (131. §.) rendszerint (117. §.) feloldandó. 117. §. Ha a tárgyalás eredményéhez képest nem állapitható meg, hogy az örökösödési jog valószínűen kit illet; különösen ha az alaki kellékek tekintetében kifogás alá nem eső végrendeletnek vagy örökösödési szerződésnek érvényessége iránt valószínűvé tett kifogások terjesztettek elő; továbbá ha a végrendelet vagy örökszerzödés rendelkezése nem határozott; végre ha a családi összeköttetés kellő fel nem derítése avagy más körülmények miatt valamely igénylőnek törvényes örökösödési joga tárgyában forognak fent kételyek: a bíróságnak jogában áll a birtokba helyezést és a bizonyitvány kiadását az egész örökségre vagy annak egy részére nézve az ellenigénylők igényeinek megfelelő biztosításától tenni függővé; avagy pedig az örökösödési bizonyitvány kiadásával egyidejűleg a hagyatéki vagyonra vagy annak egy részére hagyatéki zárlatot rendelni, illetőleg az előbb rendelt hagyatéki zárlatot egészben vagy részben fentartani. 118. §. Az örökszerződési bizonyitvány ellenébe az ellentétes igénynyel bírók örökösödési keresetüket az ezen keresetre illetékes biróság előtt indíthatják meg. Azon örökös ellen, a ki az örökséget bíróságon kívül birtokba vette, az ellentétes igénynyel birók örökösödési keresetűket a 115. §-ban szabályozott eljárás mellőzésével közvetlenül is megindíthatják ; sőt ha a hagyatékhoz ingatlanok és telekkönyvileg bejegyzett jogok nem tartoznak, azon örökös ellen, ki a vita tárgyát nem képező örökséget birtokba vette, az örökség megnyíltától számitott egy év eltelte után hagyatéki eljárás során igény nem támasztható, hanem az igény csakis rendes örökösödési kereset utján érvényesíthető. A hagyományi bizonyítványt rendes perrel csak az támadhatja meg, a kit a hagyomány kiszolgáltatása iránti kötelezettség terhel. Ez azonban a hagyomány elleni kifogásait akkor is érvényesítheti, ha a bizonyítványt perrel meg nem támadta. 119. §. Az örökösödési bizonyítványok a hagyatéki ingatlanoknak és telekkönyvi bejegyzés tárgyát képező jogoknak az örökös és hagyományos nevére leendő átírása végett az illetékes telekkönyvi hatósághoz hivatalból tétetnek át, és pedig rendszerint azonnal, ha a bizonyitvány jogerőre emelkedett. Ha azonban az örökösödési bizonyitvány a 115. §-ban szabályozott eljárás folytán adatott ki: az ellentétes igénylők által a jogerőre emelkedéstől számitott 45 nap alatt megindított rendes kereset a telekkönyvi átírás iránt való megkeresésre halasztó hatálylyal bir azon esetben, ha ugyanezen 45 napi határidő eltelte alatt a kereset megindítását tanúsító felzet a hagyatéki bíróságnak bemutattatik. Ha ilyen kereset megindítása nem jelentetett be, a 45 napi határidő eltelte után, ha pedig a kereset jogérvényes birói határozattal elutasittatott, vagy megszűntnek mondatott ki, ennek igazolása után intézendő az átírás iránti megkeresés az illetékes telekkönyvi hatósághoz. A telekkönyvi átirás egyéb korlátozásait az 54. és 106. §§. tartalmazzák. A 117. §. esetében elrendelt hagyatéki zárlat, ha az örökösödési rendes kereset a fentebbi 45 napi határidő alatt nem igazoltatik, feloldandó s illetőleg a biztositék ugyanezen feltétel alatt kiadandó. 120. §. Ha az örökösödést igénylők között nem az örökösödés jogi kérdése, hanem azon ténykérdés képezi vita tárgyát, hogy mely vagyon volt az örökhagyónak szerzeményi, s mely öröklött vagyona, vagy utóbbinak mely része képez apai ági s mely része anyai ági vagyont: a biróság az örökösödési bizonyítványban megállapítja azt, hogy kit illetnek a szerzeményi, kit az öröklött, s esetleg apai vagy anyai ágon öröklött vagyonok, s az egyes hagyatéki vagyonok minőségéből felmerült vitakérdések elintézése végett a feleket külön perre utasitja, a körülmények szerint állapítván meg, hogy melyik fél tartozik felperesként fellépni. A vita tárgyát képező vagyon, a mennyiben a felek között ez iránt megegyezés létrehozható nem volt, annak birtokába adandó, a kinek ellenfele felpereskint való fellépésre utasíttatott. | Ezen esetben is a körülmények figyelembe vételével jogában áll a bíróságnak a birtokba helyezést az ellenigénylők igényeinek megfelelő biztosításától tenni függővé; avagy pedig a vita tárgyát képező vagyonra, vagy ennek egy részére hagyatéki zárlatot rendelni. Ha a keresetnék a 119. §-ban megállapitott határidő alatt való megindítása nem igazoltatik, a biztosíték visszaadandó, illetőleg a hagyatéki zárlat feloldandó; és ha a vita tárgyát ingatlanok vagy telekkönyvi jogok is képezik, a telekkönyvi hatóság ennek azon igénylő nevére való átírása végett keresendő meg, a kinek ellenfele felpereskint való fellépésre utasíttatott. 121. §. Ha a hagyatékhoz oly ingatlanok vagy telekkönyvi jogok is tartoznak, melyek az örökhagyó nevére még átírva ninesenek, és az. örökösödési bizonyitvány iránti megkeresés vagy kérelem előterjesztése alkalmával ez iránt oly okiratok mutattatnak fel, melyek alapján a telekkönyvi törvények értelmében az örökhagyó nevére való átirás eszközölhető : a hagyatéki biróság az örökösödési bizonyitványnyal együtt ezen okiratokat is az illetékes telekkönyvi hatósághoz teszi át a végből, hogy azok alapján az átirás az örökhagyó I nevére, s ezzel egyidejűleg az örökösödési bizonyitvány alapján az örökös vagy hagyományos nevére eszközöltessék. 122. §. Ha az előző 121. §-ban emiitett okiratok nincsenek vagy nem mutattnak be, a hagyatéki biróság a telekkönyvi tulajdonost vagy jogutódait s az összes érdekletteket tárgyalásra idézi meg a végből, hogy az ügy tisztába hozassék, s a telekkönyvi átirás akadályai elhárittassanak. Ha az átirás ily módon nem sikerül, az örökös vagy hagyományos, továbbá az örökhagyónak, az örökösnek vagy hagyományosnak hitelezői az örökhagyó nevére való átírást szükség esetében a törvény rendes utjának igénybe vétele mellett oly módon kötelesek eszközöltetni, mint azt az örökhagyónak tenni kellett volna. Ezen körülmény az örökösi bizonyitvány kiadatását nem akadályozza; ebben azonban az örökhagyó nevére még át nem irt ingatlanok és telekkönyvi jogok a telekkönyvi szám és tulajdonosra való hivatkozással megjelelendők s megállapítandó az is, hogy az örökhagyó nevére még át nem irt ingatlan vagy telekkönyvi jog mint örökség vagy hagyomány kire szállott. Áz ingatlanoknak vagy telekkönyvi jogoknak az örökhagyó nevére való átírása után, vagy azzal egyidejűleg az örökös vagy a hagyományos nevére való átíratás az örökösödési bizonyitvány alapján kérhető. 123. §. Ha az örökhagyó nevére oly ingatlanok vagy telekkönyvi jogok vágynak bejegyezve, melyek másnak tulajdonát képezik, a mennyiben az összes érdeklettek a §. alakszerűségei szerint kiállított nyilatkozatban vagy a gyámhatóságnál avagy a hagyatéki bíróságnál tartott tárgyalás során az ilyen ingatlannak vagy telekkönyvi jognak a jogositott nevére való átíratásába beleegyeznek : a biróság az örökösödési bizonyítványban ezen ingatlannak vagy telekkönyvi jognak az örökhagyó nevéről közvetlenül a jogositott nevére való átírását rendeli el. Az örökség megnyíltától számitott 4 hó elteltével, ha az örökösödési bizonyitvány kiadásának akadályai vágynak, az ilyen ingatlanoknak vagy telekkönyvi jogoknak a jogositott nevére való átírását a hagyatéki biróság külön végzésben engedélyezheti.