Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 30. szám - Közigazgatási biráskodás. [9. r.] - Örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához. A magyar tud. Akadémia által dicséretre méltatott pályamű. Írta Dr. Teleszky István. Budapest. Eggenberger Nándor bizománya. 1876. [Könyvismertetés]

Hetedik évfolyam. 30. szárq. Budapest, 1877. július 26. Megjelen minden csütörtökön ; a .magyar jogászgyüles- tartama alatt naponkint. A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. MAGYAR Szerkesztősé; : V. Nagy korona-utcza U. a. THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. JiLŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vajzy vidékre bérmente szétküldéssel) a .Magyar rhemis"-re, az Igazságügyi rendeletek táráéi a „Döntvények gyűjteménye" czimű mellékletekké együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint negyedévre 2 forint 60 kr. Az előfizetési pénzek b czélszerűbben póst: Kiadó-hivatal: IV. barátok tere 7. sz. e n t e s e n, vidékről \egIviny útján küldendők, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Kjilön mellékletek: a „^Döntvények gyűjteménye," és az „Jgazságügyi rendeletek tára." Felelős szerkesztő: Er. IFayer Xjászló. Kiadó: az ,,^,tlieiiae"a.irs." részvénytársaság. TARTALOM: Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. — Jogirodalom. (Örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához. Irta Dr. Teleszky István). — Az augol jogreform. Dr. Nagy Józseftől. — A perrendtartás 374. §-áról. (Dr. S. M.) — A tőzsdebiróság. — A perrendtartási noveila. (Folytatás). — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. (Ügyfelek botrányos keresése. A gyámügyi törvényjavaslat végrehajtása. Fenyítő ítélet in contumatiam). — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlönyc-ből. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet : A »Rendeletek tárá«-nak egy ive. Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. «X (Folytatás). Francziaországban') »Conflit de comp é t en ce«') alatt kizárólagosan az administration és justice vagy világosabban az igazgatási törvényszék és >tribunaux civils« közötti vitát az illetékesség felett kell érteni. A conflit nem az egyes felek, banem a prafect által támasztatik. Miután a conseil de praf. illetékessége egyszersmind minden magánjogra is vonatkozik, mely a hatóságok cselekvései által megsértetik, az illetékességet épen nem lehet megállapitani, hanem ezt esetró'l-esetre el kell dönteni. Ezen eldöntés ismét nem a törvényszéket illeti, hanem ez a conflit-ben való eljárás által a Conseil d'Etathoz vezettetik, ugy hogy a törvényszékek egész illetékessége a Conseil d'Etat rendelkezési hatalma alatt áll. Ezzel tehát a Cons. d'Etat-ot illeti utolsó sorban a jog: eldönteni, hogy a hatóság cselekvése ellen egyáltalán a törvények vagy a Cons. d'Etat rendes hatalma alkalmaztassék-e.5) Összeütközés esetében a törvényszékek egyszerűen félretolatnak és a nyilvánjog szempontjából minden magán- vagy büntetőjogi ügy a közigazgatási just. elé vonatik. A prafect egy törvényes a miniszterrel való levelezésre elég időt engedő terminus alatt az »attributionalis conflictust« támasztja, mely aztán tárgyalás végett az államtanács osztályához felmegy, melynek határozata legfőbb »ordonnance< által foganatosittatik. E berendezés kétségtelen értelme utolsó összeütközési esetben mindig a jogellenőrzést az összérdeknek, azaz a mindenkori államhatalomnak alárendelni.1) ') Stein: 428. 1. 2) II y a incompótence quand l'agent a accompli un acte dans une matiére dont i 1 n'a v a i t pas le droit de connaítre, et toute espüce d'incompétence constitue un excés de pouvoir. — Ducrocq: t. I-er, p. 185. 3) L. G n e i s t : Venvaltungs-Justiz stb. 171. s k 1. Francziaországban az igazgatás mai napig őrködik a törvényszékek felett. <) L. Gneist: Verwaltungs-Jusfiz stb. Az igazgatás mindenkor bénithatja a törvényszékek egész tevékenységét illetékességi összeütközések által. A Conseil d'Etat külön osztálylyal bir »pour le contentieux« és egy másodikkal »pour les confiits*. Ez Francziaország illetékességi törvényszéke. Felette jellemző a franczia igazgatás fogalmára nézve az alapelv::) >Le Conseil d'État n'admet pas que les tribunaux puissent éléver le conflit contre l'administrations. Túlnyomó befolyása van Francziaországban az igazgatásnak a jogszolgáltatás felett s nem túlzunk, midőn állítjuk, hogy a préfect azon joga által, hogy a rendes törvényszék ellen majdnem mindig conflit-et támaszthat, mi által az ügy végső folyamatban a Conseil d'Etat elé kerül, az igazgatás bizonyos suprematiát látszik gyakorolhatni a polgárijurisdictió felett.2) A törvényszéki jogszolgáltatásnak alsóbb állása a közigazgatási jogszolgáltatásénál kitűnik abból is, hogyha a törvényszéki és közigazgatási jogszolgáltatás közegei között az illetőség iránt vita támadt, azt nem a legfőbb törvényszék, t. i. a semmitőszék, hanem a legfelsőbb kormányhatóság t. i. az államtanács döntötte el. 1848—50. (k ö z t á r s. k o r m.) a 1 a 11 ily kérdések eldöntése végett különös törvényszék állíttatott fel, 4 semmitőszéki és 4 államtanácsi tagból állott, kiket 3 évre a nevezett testületek választottak, a jogügyi vagy ha az akadályozva volna, a tanügyi miniszter elnöklete alatt. Az államtanács alatt még következő speciális közigazgatási bíróságok3) állanak a prafect tanácsokon kivül, ') L. Stein: 429. 1. a) »La vérité est — mondja Boulatignier, conseillei- d'État — qu'en instituant le conflit, on a eu surtout en vué de protéger l'a u t o r i t ó a d m i n i strative contre les empietements de l'autorité judiciairet. 3) Francziaországban van a rendesen kivül még rendkívüli közigazgatási bíráskodás is, mely 2 részre t. i. a »j u r i s d i c t i o n e x t r a o r d i n a i r e de premier d é g r é«-re és a ijurisdiction extraordinaire de premier et dernier ressor t«-ra osztva és a miniszterekhez, práfectekhez, a »conseils a c a d e m i q u e 31, a »conseils de p ar t e m en taux«, a >c o » r des comp te s« stb.-hez van ntasitva. Az államtanács a vitás rendkívüli közigazgatási ügyekre I melyek épen mint elsőfokú közigazIgatási bíróságok működnek. A legI felsőbb számszék (>cour des comp| tes« '), mely 3 kamarából2) áll. Ennek egyedül az a feladata, hogy a franczia államháztartást bíróilag megvizsgálja és í controlálja és hogy az állami évi számlák legalitását elismerje.5)1) A vjurisdiction universítaires;5)« a »conseils de révision pour le recrutement,«s) ezen tanácsok nem permanens közigazgatást bíróságok, hanem évenkint ujonczozás alkalmával constituáltatnak és befejezett ujonczozással megszűnik tevékenységük7); a »conseils de recensemen t pour la garde nationale* ; a »jurys de révision pour la garde nat,ionale« ;s) a > conseil des prises« ;9) a »bizottságok a mocsárok kiszárítására10) s más közhasznú művekre nézve« ; a »bizottság a kártérítés és a követelések folyóvá tételére« M) és a ^gyarmatok titkos tanácsait.12) nézve de premier dégré felebbezési instantia, ellenben a rendkívüli de premier et dernier reasort-ra, nézve semmitőszék. *) Francziaországban a nagy adóssági könyv ügyében való viták szintén a közigazg. bíróságokhoz tartoznak. — L. M a c a r e 1 : i. m. 77. 1. ') Chaque chambre a ses attributions déterminées: la prémiere juge les comptes relatifs aux recettes publiques; la seconde juge ceux relatifs aux dépenses publiques, et la troisiéme les comptes des recettes et des dépenses des communes et des etablissements pub1 i c s. — Dócret impérial du 31 mai 1862. (Ducrocq: t. I-er, p. 327). 3)»Cour des Comptes prüft die Comptabilitát der ganzen Administration des grossen Reiches in formeller Hinsicht sorgfáltig, genau arithmetisch und materiéiig. (Richtigkeit der Rechnungen uud Belege). — E s c h e r: Polilik II. k. 580. 1. L. K a u t z : Pénzügytan 2. kiad. 257. 1. 3. jegyzet. — Stein : Finanzwissenschaft 3. kiad. 91. s k. és 168. 1. *)»... Elle a un double mission: elle juge et elle c o n t r ö 1 e ; d'une part, elle forme un t r ibunaladministratif ; d'autre part, elle est un corps politique destiné — — —, á éclairer le pouvoir exécutif et le pouvoir législatif Ducrocq: i. m. 326. s k. 1. 5) Les conseils académiques sont, — iuvestis d'attributions contentieuses et disciplinaires. — Idem 347. 11) L. 27 juillet 1872, sut le recrutement de l'a rmée, art. 31. 7) Ducrocq: 361. 8) Idem, p. 364. 9) Institué seulement en t e m p s de g u e r r e. 10) >Les commissions de desséehement de maraiss. ") »Commissions eontentieusei de liquidatioru. 12) »C o n s e i 1 s p r i v é s des colonie-i*.